Infostart.hu
eur:
361.26
usd:
305.35
bux:
138571.9
2026. április 17. péntek Rudolf
A 2020. július 10-én közreadott képen látogatók nézik az isztambuli Hagia Sophia bizánci építésű hajdani ortodox bazilika belső terét június 25-én. A török államtanács július 10-én dönt arról, hogy semmissé nyilvánítja-e azt az 1934-es határozatot, amely elrendelte, hogy a bazilika múzeumként működjön. Ez lehetővé tenné, hogy újra mecsetté alakítsák a jelenleg is múzeumként üzemelő Hagia Sophiát.
Nyitókép: Emrah Gürel

Szakértő: Erdogan népszerűtlensége állhat a Hagia Sophia-ügy hátterében

Török belpolitikai okai lehetnek annak, hogy a népszerűségéből sokat vesztő Recep Tayip Erdogan elnök mecsetté nyilvánította az eddig nagyrészt múzeumként működő Hagia Sophia egykori ortodox bazilikát, majd muzulmán mecsetet – mondta az InfoRádiónak Tarik Demirkan, a Türkinfó főszerkesztője.

A Hagia Sophia eddig a vallások és a kultúrák közötti béke szimbólumának volt tekinthető – fogalmazott Tarik Demirkan török újságíró az InfoRádiónak. Emlékeztetett, az épület mintegy ezer éven át az egyik legfontosabb keresztény templomként működött, majd 1453-ban, Isztambul elfoglalásával török kézbe került, és dzsámi lett belőle. Ezt követően, 1934-ben – Mustafa Kemal Atatürk kezdeményezésére – múzeummá alakult,

az új status quo révén pedig mindkét vallás számára fontos szimbólummá válhatott,

lehetővé téve a nyugati irányultságú Törökország beilleszkedését.

Attól még, hogy múzeummá változott, a török emberek számára egyben megmaradt dzsáminak is, tette hozzá Tarik Demirkan, ugyanis a Hagia Sophia bizonyos részein lehetőség volt továbbra is a muszlim hitet gyakorolni, az épület négy minaretjén keresztül a napi ötszöri imára hívás pedig az elmúlt nyolcvan évben szünet nélkül elhangzott. Emiatt

az újbóli mecsetté nyilvánítása nem más, mint hatalom- és erőfitogtatás Erdogan részéről,

jelezve, hogy „mi vagyunk az úr a török földön” – vélekedett az újságíró.

Megjegyezte: a török elnök számára meglehetősen nehéz a hatalmát fenntartania, ugyanis az elmúlt évek során Törökország gazdasága nagyon megromlott, amit a koronavírus-járvány még tetézett. Az infláció és a líra értékvesztésének foka, valamint a munkanélküliség drasztikus emelkedése odáig fajulhat, hogy

a következő években komoly veszélybe kerülhet Erdogan pozíciója

– tette hozzá. A felmérések szerint jelenleg 34 százalék körül van a támogatottsága, de a szélsőjobboldali kormányzó párttal együttesen sem éri el a 45 százalékot. Tehát egy olyan húzásról van szó Recep Tayip Erdogan részéről – magyarázta a Türkinfó főszerkesztője –, ami esetlegesen fokozhatja a hívei körében a támogatottságát.

A Hagia Sophia mecsetté nyilvánítása elleni keresztény világ tiltakozása természetesen jól jön a török elnöknek, a konfliktusgerjesztés, hogy Törökország a nyugati, illetve keresztény világgal szembekerül, olyan tényezőként hathat, hogy egyfelől felrázhatja a saját táborát, miközben az ellenzéki oldalról is sok támogatóra lelhet, vagyis

egyértelműen jól jön számára a nyugati világból érkező kritika

– fogalmazott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Nem tart igényt a Tisza Párt a korábbi ciklusokhoz hasonló arányú parlamenti alelnöki pozíciókra, és megígérte: véget ér a pénzszórás a parlamentben, erről számokat is nyilvánosságra hozott. Sulyok Tamás korrektségére számít abban, hogy először vele közli az alakuló ülés és a miniszterelnöki eskütétel napját, az eskütétel egyébként a Szent Korona előtt lesz, elhangzik a székely és a magyar Himnusz is. Kiderült: Kármán András pénzügyminiszter lesz, Kapitány István pedig gazdasági. Megerősítette Magyar Péter azt is, hogy már folyamatban van a megválása EP-képviselői mandátumától, így tudja csak letenni a hivatali esküt miniszterelnökként.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin - meredek zuhanásba kapcsolt a Brent olaj ára és a földgáz is, illetve emelekdni kezdtek a tőzsdék délután, miután Irán külügyminisztere bejelentette, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül a tűzszünet hátralévő időszakában minden kereskedelmi hajó számára a közlekedés teljes mértékben nyitottnak minősül.  A hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy elvárja, hogy a Mol ne fizessen osztalékot az MCC-nek, ráadásul este az is kiderült, hogy a leendő miniszterelnök és Hernádi Zsolt tárgyalását követően a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának - ez ma meg is történt. Ráadásul Magyar Péter ma a Parlamentben bejelentette, hogy a Richter is meg fogja keresni "hasonló ügyben", vélhetően az MCC-nek kifizetendő osztalékra utalva. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×