Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
A 2020. július 10-én közreadott képen látogatók nézik az isztambuli Hagia Sophia bizánci építésű hajdani ortodox bazilika belső terét június 25-én. A török államtanács július 10-én dönt arról, hogy semmissé nyilvánítja-e azt az 1934-es határozatot, amely elrendelte, hogy a bazilika múzeumként működjön. Ez lehetővé tenné, hogy újra mecsetté alakítsák a jelenleg is múzeumként üzemelő Hagia Sophiát.
Nyitókép: Emrah Gürel

Szakértő: Erdogan népszerűtlensége állhat a Hagia Sophia-ügy hátterében

Török belpolitikai okai lehetnek annak, hogy a népszerűségéből sokat vesztő Recep Tayip Erdogan elnök mecsetté nyilvánította az eddig nagyrészt múzeumként működő Hagia Sophia egykori ortodox bazilikát, majd muzulmán mecsetet – mondta az InfoRádiónak Tarik Demirkan, a Türkinfó főszerkesztője.

A Hagia Sophia eddig a vallások és a kultúrák közötti béke szimbólumának volt tekinthető – fogalmazott Tarik Demirkan török újságíró az InfoRádiónak. Emlékeztetett, az épület mintegy ezer éven át az egyik legfontosabb keresztény templomként működött, majd 1453-ban, Isztambul elfoglalásával török kézbe került, és dzsámi lett belőle. Ezt követően, 1934-ben – Mustafa Kemal Atatürk kezdeményezésére – múzeummá alakult,

az új status quo révén pedig mindkét vallás számára fontos szimbólummá válhatott,

lehetővé téve a nyugati irányultságú Törökország beilleszkedését.

Attól még, hogy múzeummá változott, a török emberek számára egyben megmaradt dzsáminak is, tette hozzá Tarik Demirkan, ugyanis a Hagia Sophia bizonyos részein lehetőség volt továbbra is a muszlim hitet gyakorolni, az épület négy minaretjén keresztül a napi ötszöri imára hívás pedig az elmúlt nyolcvan évben szünet nélkül elhangzott. Emiatt

az újbóli mecsetté nyilvánítása nem más, mint hatalom- és erőfitogtatás Erdogan részéről,

jelezve, hogy „mi vagyunk az úr a török földön” – vélekedett az újságíró.

Megjegyezte: a török elnök számára meglehetősen nehéz a hatalmát fenntartania, ugyanis az elmúlt évek során Törökország gazdasága nagyon megromlott, amit a koronavírus-járvány még tetézett. Az infláció és a líra értékvesztésének foka, valamint a munkanélküliség drasztikus emelkedése odáig fajulhat, hogy

a következő években komoly veszélybe kerülhet Erdogan pozíciója

– tette hozzá. A felmérések szerint jelenleg 34 százalék körül van a támogatottsága, de a szélsőjobboldali kormányzó párttal együttesen sem éri el a 45 százalékot. Tehát egy olyan húzásról van szó Recep Tayip Erdogan részéről – magyarázta a Türkinfó főszerkesztője –, ami esetlegesen fokozhatja a hívei körében a támogatottságát.

A Hagia Sophia mecsetté nyilvánítása elleni keresztény világ tiltakozása természetesen jól jön a török elnöknek, a konfliktusgerjesztés, hogy Törökország a nyugati, illetve keresztény világgal szembekerül, olyan tényezőként hathat, hogy egyfelől felrázhatja a saját táborát, miközben az ellenzéki oldalról is sok támogatóra lelhet, vagyis

egyértelműen jól jön számára a nyugati világból érkező kritika

– fogalmazott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Durva erőszakhullám tört ki Mexikóban a hírhedt drogbáró kiiktatása után – veszélyben a foci-vb-rendezés?

Durva erőszakhullám tört ki Mexikóban a hírhedt drogbáró kiiktatása után – veszélyben a foci-vb-rendezés?

A mexikói hadsereg amerikai információkra támaszkodva, összehangolt akcióban fogta el az ország egyik legnagyobb és legmilitarizáltabb kartelljének vezetőjét, aki belehalt sérüléseibe. Balogh Máté Gergely, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: középtávon az utódlási harc okozhat komoly gondokat Mexikóban, és szerinte ha a kormány nem tud garanciákat felmutatni a FIFA-nak arra, hogy biztonságos körülmények között lehet lebonyolítani a nyári vb-mérkőzéseket, illetve fogadni a szurkolókat, akkor akár még a rendezési jogot is elvehetik Guadalajarától, ahol a kartell egyik központja van.

Hazamehettek az ukránok, de a pénz maradt

Pénteken kora este elhagyta Magyarországot és visszatért Ukrajnába az a hét pénzszállító alkalmazott, akiket a Terrorelhárítási Központ (TEK) vett őrizetbe egy nagyszabású csütörtöki akció során. Bár a személyi szabadságuk korlátozása megszűnt, a lefoglalt 27 milliárd forintnyi valuta és a 9 kilogrammnyi arany sorsa továbbra is feszültségforrás a két ország között.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Az éj leple alatt támadás érte Kijevet, Amerika az orosz olajszankciók feloldását fontolgatja – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Az éj leple alatt támadás érte Kijevet, Amerika az orosz olajszankciók feloldását fontolgatja – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Péntekről szombatra virradóra tovább folytatódtak az orosz csapások, Kijevet és Harkivot ballisztikus rakétacsapások érték, köztük egy többszintes lakóépületet, amely szinte teljesen elpusztult a csapásokban. A héten az Egyesült Államok enyhített az orosz olajipart érintő szankciókon: a döntés nyomán India a következő 30 napban fogadhat orosz olajtankereket a tiltás ellenére. A lépést azzal indokolták, hogy a Hormuzi-szoros térségében kialakult olajellátási válság miatt stabilizálni kell a globális kínálatot. Friss jelentések szerint Washington további, az orosz energiaszektort érintő korlátozások enyhítését is mérlegelheti - de ehhez egy fontos lépést meg kell tennie Oroszországnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×