Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay.com

Új járványgóc alakulhat ki Horvátországban

Nem csökken az új koronavírussal fertőzöttek száma déli szomszédunknál.

Az észak-dalmáciai Zárában (Zadar) tartott teniszversenyen vasárnap derült ki, hogy Grigor Dimitrov bolgár teniszező koronavírussal fertőzött. Lefújták a torna fináléját, és több résztvevőn is koronavírus-tesztet végeztek. Kiderült, hogy egy horvát teniszező, Borna Coric és két edző is megfertőződött. A város polgármestere és a megye elöljárója két hét házi karanténba vonult, ugyanúgy, mint több tucat résztvevő, aki a versenyen a fertőzöttekkel érintkezett.

A horvát sajtó szerint a szervezők és a teniszezők is felelőtlenül viselkedtek,

és nem tartották be a társasági távolságtartás szabályait.

Kampánykörútja során a tenisztornát rövid időre meglátogatta Andrej Plenkovic kormányfő is szombaton, és bár nem érintkezett a fertőzött teniszezőkkel, hétfőn vírustesztet végeznek rajta.

A kisebbik kormányzó párt, a liberális Horvát Néppárt (HNS) lemondta az összes kampányrendezvényét az országban a vírus újbóli terjedése miatt, és arra kérte a többi pártot, hogy ők is tegyenek így.

Ivan Anusic, a nagyobbik kormányzó erő, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) alelnöke, Eszék-Baranya megye elöljárója hétfőn a Novi List című regionális napilapnak úgy nyilatkozott: nem zárják ki annak lehetőségét, hogy elhalasztják a július 5-re előrehozott parlamenti választásokat. A vírus terjedése hatással lehet a részvételre, ez pedig befolyásolhatja a választások kimenetelét - hangsúlyozta, hozzáfűzve: erről azonban előbb konszenzusra kellene jutni a többi párttal.

Bár a kormány mandátuma eredetileg október 14-én járt volna le, és az alkotmány szerint a választásokat december végéig kellett volna megtartani, a horvát parlament a konzervatív-liberális koalíciós kabinet javaslatára május 18-án saját feloszlatásáról hozott döntést. A kormány szerint a járvány miatt kialakult helyzet most kedvez a választások megtartásának, őszre pedig sokkal nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie az országnak, ami miatt szerették volna megerősíteni a belpolitikai stabilitást egy új - bizalmon alapuló - parlamenti többséggel a választások után.

A válságstáb jelentése szerint Horvátországban

  • csütörtökön és pénteken egyaránt 11-gyel,
  • szombaton 19-cel,
  • vasárnap 18-cal,
  • hétfőn ismét 19-cel

nőtt az új fertőzöttek száma, elérve a 2336-at. Nem regisztráltak új halálesetet, így a járvány áldozatainak száma 107 maradt.

Előzőleg egy hónapig nulla és három között volt az új megbetegedések száma.

Az első fertőzés közel négy hónappal ezelőtti megjelenése óta 2142 beteget nyilvánítottak gyógyultnak. A diagnosztizált betegek közül kilencen vannak kórházban, közülük senki sincs lélegeztetőgépen.

A szomszédos Szlovéniában a kormány hétfői jelentése szerint az elmúlt 24 órában eggyel, 1521-re nőtt az új koronavírussal diagnosztizált fertőzöttek száma. Új halálesetet nem regisztráltak, a járvány halálos áldozatainak száma 109 maradt. A diagnosztizált betegek közül mindössze hatan vannak kórházban, közülük egyet ápolnak intenzív osztályon.

Zágráb és Ljubljana április végétől és május elejétől szigorú óvintézkedések mellett fokozatosan feloldotta a korlátozásokat és újraindította a gazdaságot, valamint megnyitotta határait több európai uniós ország állampolgárai előtt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×