Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az üzletét takarítja egy nő Prágában 2020. április 24-én. A cseh kormány úgy döntött, hogy fokozatosan feloldja a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokat. Április 27-én újra kinyithatnak az üzletek.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Az eredeti határidőnél tovább tart a szükségállapot Csehországban

Ellenkező döntés esetén május elsejével megszűnt volna a jelenleg hatályos korlátozások többsége, például kinyithattak volna a vendéglők és az üzletközpontok.

Május 17-ig meghosszabbította a cseh képviselőház kedden a koronavírus-járvány miatt az országban elrendelt szükségállapotot.

A kormány március 12-én rendelt el harmincnapos szükségállapotot, amely egyszerűbbé teszi a koronavírus-járvány terjedése elleni intézkedések meghozatalát. Ezt később a képviselőház április 30-ig meghosszabbította.

A kabinet most azt kérte a parlamenttől, hogy a szükségállapotot hosszabbítsa meg május 25-ig, tehát az életet és a gazdaságot korlátozó intézkedések végleges feloldásáig. Az ellenzéki pártok ezt azonban túl hosszúnak tartották és elutasították. A parlamenti alsóház végül a kommunisták kompromisszumos javaslatát fogadta el, és a szükségállapotot május 17-ig hosszabbította meg.

Amennyiben a parlament nem hosszabbította volna meg a szükségállapotot, május elsejével megszűnt volna a jelenleg hatályos korlátozások többsége, például kinyithattak volna a vendéglők és az üzletközpontok. A higiénikusok szerint azonban ez a járvány kiújulásának veszélyével járó hibás lépés lett volna.

"Higiéniai szempontból továbbra is ellenőrzés alatt kell tartani a járványt, mert a veszély még nem múlt el.

Továbbra is veszélynek van kitéve a lakosság élete, egészsége, vagyona, az ország belső rendje és biztonsága" - mutatott rá felszólalásában Andrej Babis miniszterelnök.

A kormányoldal és az ellenzék a vitában egyetértett abban, hogy amennyiben szükség lesz újabb intézkedésekre, a parlament újra összeül.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×