eur:
411.23
usd:
392.77
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Védőmaszkos járókelő papírjait ellenőrzi biztonságos távolságról egy szintén védőmaszkos rendőrnő Párizsban a koronavírus-járvány idején, 2020. április 6-án. A járvány miatt a francia kormány meghosszabbította a március 17-én életbe léptetett kijárási korlátozásokat az országban.
Nyitókép: Védőmaszkos járókelő papírjait ellenőrzi biztonságos távolságról egy szintén védőmaszkos rendőrnő Párizsban a koronavírus-járvány idején. MTI/AP/Michel Euler

Fél Európa már lazít a szigoron

Ausztriában, Dániában, Csehországban, Litvániában, Norvégiában, Spanyolországban, és Olaszországban is enyhítenek a járványügyi intézkedéseken.

Ausztriában eddig sem tartottak zárva az élelmiszerüzletek, gyógyszertárak és trafikok, húsvét után viszont kinyithatnak a kisebb, 400 négyzetméternél nem nagyobb üzletek, a barkácsáruházak, autószerelő-műhelyek, autómosók, vasedényüzletek, zálogházak és a szabadtéri piacok. Ugyanakkor csak 7.40-től 19 óráig tarhatnak nyitva. A bolttulajdonosok, akik egyszerre túl sok vevőt engednek az üzlethelyiségekbe, 3600 euró (1,3 millió forint) pénzbírságra számíthatnak.

Május elsejétől valamennyi üzlet kinyithat Ausztriában, így a bevásárlóközpontok és a fodrászüzletek is. Az osztrák hatóságok április végén döntenek arról, hogy a szállodák és a vendéglátás mikortól nyithat újra. Tömegrendezvényekre várhatóan június végéig nem lehet számítani.

Spanyolország kilenc tartományában két hét szünet után, húsvét hétfőn megkezdték a munkát a nem létfontosságú ágazatokban, például az építő- vagy az autóiparban dolgozók. A spanyol közszolgálati televízióban (TVE) elhangzott becslés szerint országosan mintegy 2 millió munkavállaló tér vissza a munkába ezekben a napokban.

A spanyol kormány március 30-án állította le a nem létfontosságú szektorok működését, hogy így lassítsa a koronavírus terjedését. A kabinet szerint az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök vasárnap beszélt arról, hogy ezzel véget ért az ország "hibernációja", de a szükségállapottal együtt járó szigorú általános korlátozás nem. A diákok továbbra is távoktatásban tanulnak, ahol csak lehet, otthonról zajlik a munkavégzés és nem enyhítenek a lakhelyelhagyási korlátozásokon sem. "Az első lazításokra legkorábban két hét múlva lehet számítani. Azok is fokozatosan és óvatosan lesznek bevezetve" - emelete ki. Zárva maradnak az éttermek és azok az üzletek, amelyek nem olyan alapvető szükségletek látnak el, mint például az élelmezés.

Csehországban már csütörtöktől bővült a nyitva tartó üzletek száma, ugyanakkor szigorodtak az üzletek működtetésének higiéniai feltételei. Megnyíltak főleg a sporttal és szabadidős tevékenységgel kapcsolatos boltok és szolgáltatások, a hobbimarketek, a vaskereskedések, az építkezési kellékeket árusító üzletek. Sokan megrohamozták a barkácsüzleteket és kertészeteket, mert a kijárási korlátozások idején sokan otthonuk felújításába kezdtek.

További üzletek, szolgáltatások megnyitását a cseh kormány a járványhelyzet alakulásától függően a húsvét utáni időszakra tervezi. Az iskolák leghamarabb május végén nyithatnak újra. A prágai kabinet bár kilátásba helyezett további kivételeket a be- és kiutazást illetően, a határok teljes körű újranyitása egyelőre nem merült fel. "Úgy gondolom, ez nem lesz téma a következő hetekben, de lehet hogy hónapokban" - fogalmazott Adam Vojtech egészségügyi miniszter a közszolgálati televízióban.

Norvégiában Erna Solberg miniszterelnök húsvét előtt bejelentette, hogy április 20-tól újranyitnák az óvodákat, majd 27-től az általános iskolák alsó négy tagozatát. Április 20-tól emellett ismét működhetnek a fodrászüzletek, a gyógytornászok és a pszichológusok rendelői is. A határok azonban továbbra is zárva maradnak. A külföldről hazatérőknek kéthetes karanténba kell vonulniuk.

Dániában Mette Frederiksen miniszterelnök a nyitás "első óvatos fázisáról" beszélt korábban. Április 15-től első lépésben újranyitnák április a bölcsődéket, óvodákat és az általános iskolák alsó öt tagozatát. A dán kormány ezzel tehermentesítené a szülőket, akiknek napközben a munka mellett a gyermekeikről is gondoskodniuk kellett. Frederiksen ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a dánoknak be kell rendezkedniük arra, hogy bizonyos korlátozások még hónapokig hatályban maradhatnak, így a skandináv ország május 10-ig meghosszabbította a határai zárva tartását. A kormányfő szerint a nyitás második fázisáig, az éttermek, bárok, kávézók, színházak és egyéb szórakozóhelyek zárva fognak tartani, s továbbra sem szabad tíznél több embernek gyülekeznie a közterületeken. A tömegrendezvényeket augusztus végéig megtiltották.

Litvániában Saulius Skvernelis miniszterelnök is bejelentette, hogy fontolgatják a kijárási tilalom lazítását, amennyiben a húsvéti ünnepek alatt nem tapasztalnak újabb tetőzést a balti államban, így az élet fokozatosan visszatérhet a rendeskerékvágásba. A vilniusi kormány szerdán tervezi ismertetni négy pontos akciótervét és egy előzetes ütemtervet is. Litvániában szigorú kijárási és utazási korlátozásokat vezettek be a járvány feltartóztatására.

Olaszországban április 14-től megnyitják a könyvesboltokat, az erdészeteket és a csecsemőcikkeket áruló üzleteket Giuseppe Conte olasz miniszterelnök péntek esti bejelentése szerint, aki május 4-ig meghosszabbította az eddig érvényes összes többi járványügyi óvintézkedést és korlátozást. Ugyanakkor túl korainak nevezte a kijárási korlátozás feloldását, a nem létfontosságú termelés és szolgáltatások újraindítását.

Giuseppe Conte elmondta, hogy május 4-től megkezdődik az úgynevezett második fázis, amikor a gazdaság bizonyos ágazatai újraindulhatnak. Ennek részleteit egy 17 tagú egészségügyi-gazdasági munkacsoport dolgozza ki, amelynek élére a vállalati menedzsmentben jártas Vittorio Colaót nevezték ki.

Az olasz iskolák akár a nyári szünet végéig, vagyis egészen szeptemberig zárva maradhatnak.

Németországban, ahol március közepe óta szinte teljesen leállt az élet a koronavírus-járvány miatt, április 19-ig maradnak érvényben a kijárási és egyéb korlátozások. A szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői szerdán egyeztetnek arról, hogy miként alakítsák a szabályokat április 20-tól.

A szlovén kormány már keddtől enyhítene az új koronavírus terjedésének megfékezésére hozott korlátozásokon.

A hivatalos közlés szerint egy nap alatt 7-tel 1212-re emelkedett a koronavírussal igazoltan fertőzöttek száma. Eddig 55-an haltak meg a járványban. A járvány megjelenése óta 34 405 koronavírustesztet végeztek az országban, a diagnosztizált betegek közül 34-et ápolnak intenzív osztályon. Az első fertőzés megjelenése óta 152 beteget nyilvánítottak gyógyultnak.

Ljubljana megfelelő óvintézkedések közepette fokozatosan újraindítaná a gazdaságot. A korábbi bejelentések szerint kinyitnának a gumiszervizek, autómosók, valamint az építőanyagot, háztartási gépeket és egyéb gépeket értékesítő áruházak. Ugyanakkor még két-három hétig érvényben maradnának a szigorú mozgáskorlátozások.

Horvátországban a húsvéti ünnepek után visszaáll az azt megelőző rend. A legfrissebb adatok szerint egy nap alatt 50-nel 1650-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma, 25 halálos áldozata van a járványnak, az elmúlt 24 órában ketten hunytak el. Az első fertőzés megjelenése óta 400 beteget nyilvánítottak gyógyultnak. Jelenleg 34 beteg van súlyos állapotban, lélegeztetőgépen. Eddig 17 790 koronavírustesztet végeztek az országban.

Horvátországban húsvét előtt kinyitottak a termelői piacok, és meghosszabbították a boltot nyitva tartását is. Keddtől a boltok ismét csak reggel 8 és délután 17 óra között tarthatnak nyitva. A válságstáb azt is bejelentette, hogy azt a piacot, amely nem tartja be a szigorú biztonsági előírásokat, bezárják.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×