Infostart.hu
eur:
358.01
usd:
305.69
bux:
130670.09
2026. május 14. csütörtök Bonifác
Brüsszel, 2017. december 14. Robert Fico szlovák miniszterelnök az uniós országok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóját megelőző, kibővített V4-es egyeztetésre érkezik Brüsszelben 2017. december 14-én.  (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Eddigi legrosszabb eredményét érte el Robert Fico pártja

Hat párt jutott be az új szlovák parlamentbe a szombaton tartott választáson a választási jegyzőkönyvek több mint 99 százalékának összesítése alapján.

A szlovák statisztikai hivatal (SÚSR) vasárnap közölte, hogy az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevű jobboldali ellenzéki párt a leadott szavazatok csaknem 25 százalékával végzett az első helyen.

A leköszönő kormány legerősebb pártja, a Robert Fico vezette, Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) 18,3 százalékkal - eddigi legrosszabb választási eredményével - a második helyen végzett.

A harmadik helyet a Boris Kollár vállalkozó vezette, jobbközép irányultságú párt, a Család Vagyunk (Sme rodina) szerezte meg, a párt a voksok 8,3 százalékát kapta, többet mint négy éve.

A negyedik helyre az önmagát nemzeti, keresztény és szociális értékek mentén meghatározó radikális párt, a Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppárt (Kotleba - Ludová strana Nase Slovensko) futott be a szavazatok 8,0 százalékával, ami gyakorlatilag ugyanannyi mint négy évvel ezelőtt.

Az ötödik helyet az eddigi legerősebb ellenzéki csoportosulás, Richard Sulík klasszikus liberális pártja, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) szerezte meg 6,1 százalékos támogatottsággal, amely azonban kevesebb mint fele a négy évvel ezelőttinek.

A felmérésekben jósoltnál jóval gyengébb eredménnyel, 5,7 százalékkal a hatodik helyen jutott be a 150 fős pozsonyi törvényhozásba az előző államfő, Andrej Kiska centrista liberális pártja, az Emberekért (Za ludí).

A várakozásokkal és a korábbi SÚSR közléssel ellentétben

mégsem sikerült bejutnia a parlamentbe a két új parlamenten kívüli liberális párt koalíciójának,

a Progresszív Szlovákia (Progresívné Slovensko) és az Együtt - Polgári Demokrácia (Spolu - obcianská demokracia) alkotta tandemnek, amely a voksok 6,9 százalékát szerezte meg, mivel nem érte a pártkoalíciókra érvényes 7 százalékos bejutási küszöböt.

  • A Magyar Közösségi Összefogás szintén nem lépte át az öt százalékos küszöböt. A párt a szavazatok 3,91 százalékát tudhatja a magáénak.
  • A Híd szintén nem járt sikerrel, a szavazatok 2,05 százalékát szerezte meg.

A szlovákiai választási törvények értelmében önállóan induló pártnak a leadott voksok legalább 5 százalékát, pártkoalíciónak pedig 7 százalékát kell megszereznie ahhoz, hogy bekerüljön a parlamentbe.

Címlapról ajánljuk
Az elemző már sejti, meddig ad esélyt a piac az új kormánynak

Az elemző már sejti, meddig ad esélyt a piac az új kormánynak

Trippon Mariann, a CIB Bank InfoRádiónak nyilatkozó vezető elemzője szerint szükség van egy, a piacok és a nemzetközi hitelminősítők számára is hiteles és reális makrogazdasági adatokon alapuló, középtávú költségvetési konszolidációs pálya felvázolására. Szerinte erősödő bizalom és mérsékelt növekedés felé tart a magyar gazdaság. Erre az évre 1,8 százalékos GDP-bővülést vár, az év második felében ugyanakkor gyorsulhat az infláció.

Republikon: több oka is van, hogy Budapest most egy ideig tiszás lesz

A fővárosban egy gyorsan változó politikai tér rajzolódik ki, ahol a pártpreferenciákat egyre inkább a rövid távú politikai kínálat, a vezetői hitelesség és az aktuális társadalmi kérdések alakítják. A Republikon elemzője, Fűzfa Csaba beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.05.14. csütörtök, 18:00
Kuzmányi István
diakónus, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője
Történelmi pillanat: brutálisan nagyot ugrott a magyar fogyasztók bizalma a kormányváltás után

Történelmi pillanat: brutálisan nagyot ugrott a magyar fogyasztók bizalma a kormányváltás után

A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint májusban jelentős ugrással 5,5 éves csúcsra javultak a lakossági várakozások. A GKI Fogyasztói Bizalmi Index értéke 16,1 ponttal nőtt. Ilyen mértékű pozitív irányú havi elmozdulásra a mérés több mint 30 éves történetében még nem volt példa. Az index májusi értéke -0,9 pont, amelynél magasabb értéket eddig mindössze két időszakban mértek: a 2002. évi választásokat követő néhány hónapban, valamint 2018–2019 egyes hónapjaiban. A GKI szerint mindez arra utal, hogy az új kormány jövőbeli működésével kapcsolatos remények és a gazdaságpolitikai fordulatba vetett bizalom erőteljesen befolyásolták a közvéleményt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×