Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, a kormánykoalícióban részt vevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke sajtóértekezletet tart Herbert Kickl belügyminiszter (b), Beate Hartinger-Klein munkaügyi miniszter (b2) és Karin Kneissl külügyminiszter (j) jelenlétében a közszolgálati és sportminisztérium bécsi épületében 2019. május 18-án. Strache az előző estén kirobbant korrupciós botrány miatt bejelentette, hogy lemond az alkancellári és a pártelnöki tisztségről. A 49 éves politikus Norbert Hofer közlekedési, innovációs és technológiai minisztert javasolta az alkancellári posztra.
Nyitókép: MTI/EPA/Florian Wieser

Kizárták az Osztrák Szabadságpártól Heinz-Christian Strachét

A volt pártelnök, egykori alkancellár kizárásáról pénteken egyhangúlag döntött a tartományi pártvezetés.

Heinz-Christian Strache - 14 éves elnökség után - májusban volt kénytelen lemondani az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöki tisztségéről, miután nyilvánosságra került az Ibiza-videó néven ismertté vált felvétel. A titokban, megrendezett körülmények között készített videón Strache és Johann Gudenus, a párt akkori frakcióvezetője egy - magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó - nővel tárgyalt.

Strache a nőnek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért.

Erről az ügyről ITT olvashat bővebben.

A botrány után Strache lemondott alkancellári posztjáról és pártelnöki tisztségéről. Nem sokkal később felbomlott az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az FPÖ koalíciós kormánya, és előrehozott választást tartottak, amelyen a Néppárt magabiztos győzelmet aratott.

Az Ibiza-videó után nyilvánosságra kerültek azok a -- Strache egykori testőre által gyűjtött - számlamásolatok is, amelyek arról tanúskodtak, hogy a politikus pártelnökként pártpénzből fizette magánköltségeit; erre havi tízezer eurós keret állt rendelkezésére.

Dominik Nepp bécsi tartományi pártvezető pénteken a kizárást követően azt mondta: korrektül akartak eljárni Strache ügyében. Kifejtette: péntek délelőtt ülésezett a párt döntőbírósága azzal a céllal, hogy meghallgassa Strachét. A volt pártelnök azonban nem jelent meg a testület előtt; ahelyett egy levelet és e mailt is írt, amelyben kifejezésre juttatta, hogy értetlenül áll a helyzet előtt;

"nem áll rendelkezésre, és nélkülözhetőnek tartja magát".

Azt követően pénteken a tartományi pártvezetés egyhangúlag döntött Strache kizárásáról. Az indoklás szerint "számos nyilvánosság előtt tett kijelentése, Facebook-posztja és nyilvános fellépése" miatt marasztalták el.

Norbert Hofer pártelnök elmondta, hogy különbözőképpen járnak el az egyszerű párttagok és a pártvezetés tagjainak ügyeiben; utóbbiak esetleges kizárásáról a párt tartományi vezetése dönt. A párt terveiről azt mondta: az FPÖ komoly, stabil jobboldali konzervatív párt szeretne lenni. Fontos tulajdonságként kiemelte a szerénységet; valamint azt, hogy botrányok és személyi kultusz nem fordulhatnak elő. Két munkacsoportot alakítottak ki, amelyik többek között a kommunikáció megújításáért, új médiakapcsolatok kialakításáért felelős. A pártvezető az Ibiza-botránnyal kapcsolatban úgy fogalmazott: "történelemnek tekintik" az ügyet.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×