A párt ideiglenes vezetősége a szavazás nyerteseit javasolja a december 6-án kezdődő tisztújító kongresszusnak az elnöki tisztségre. Megválasztásuk formális döntés lesz és biztosra vehető, így a német szociáldemokratákat rövidesen - és történetükben először - két társelnök vezeti majd.

A szavazáson a mintegy 426 ezer fős tagság 54,09 százaléka vett részt. Norbert Walter-Borjans és Saskia Esken az érvényesen szavazó párttagok 53,06 százalékának támogatását nyerte el. A júniusban kezdődött tisztújítási folyamat utolsó lényegi megmérettetésén az ellenfelük a nagykoalíciós kormányzás folytatása mellett határozottan kiálló Olaf Scholz alkancellár-pénzügyminiszter és elnökjelölt társa, Klara Geywitz brandenburgi helyi politikus volt, akik a szavazatok 45,33 százalékát szerezték meg.

Az alulmaradt jelöltek a támogatásukról biztosították a győzteseket az eredmény kihirdetése után, a győztesek pedig kiemelték, hogy egyesíteni kell a pártot, ezért mindazok véleményére is tekintettel lesznek, akik nem rájuk szavaztak.

Idén még nem dől el a nagykoalíció sorsa

Norbert Walter-Borjans az SPD székházában tartott eredményhirdetés után a Phoenix országos köztelevíziónak elmondta, hogy a szociáldemokratáknak nem azonnal - vagyis nem a decemberi kongresszuson - kell eldönteniük, hogy folytatják-e a kormányzást a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével a törvényhozási ciklus végéig, 2021 őszéig, vagy felbontják a koalíciót.

Kifejtette: először meg kell határozni, hogy milyen ügyek előmozdítása nem tűrhet halasztást és mivel lehet várni, majd meg kell tárgyalni a CDU/CSU-val, hogy mit érhetnek el közösen. A SPD balszárnyához sorolt politikus a legfontosabb témák között említette az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, az állami beruházások élénkítését és az "újraelosztási kérdések" rendezését azzal a céllal, hogy megállítsák a társadalmi rétegek "szétsodródását".

A német szociáldemokraták a döntést a tagok kezébe helyező vezetőválasztási eljárással és a társelnöki intézmény bevezetésével új lendületet igyekeznek adni pártjuknak, amely legutóbb 2002-ben nyert Bundestag-választást, és országos választói támogatottsága az utóbbi években sorra dönti a negatív rekordokat. A 2002-es választáson még a szavazatok 38,5 százalékával végzett az első helyen, a legutóbbi felmérések szerint pedig a szavazatok csupán 13-14 százalékára számíthatna, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás.

A párt előző elnöke, Andrea Nahles is egy súlyos kudarc, a májusi európai parlamenti (EP) választás után mondott le. Az SPD a szavazatok 15,8 százalékát gyűjtötték össze, ami 11,5 százalékpontos visszaesés az előző, 2014-ben tartott EP-választáson szerzett 27,3 százalékhoz képest, és valamennyi országos szintű választást tekintve a leggyengébb eredményük.

A kudarc után a korábbinál is keményebb párton belüli bírálatok érték Andrea Nahlest, aki június elején lemondott a pártelnöki tisztségről, és még Bundestag-képviselői mandátumát is visszaadta és kivonult a politikából.

Társelnököket választott az AfD

Megválasztotta társelnökeit a következő két évre szombaton Braunschweigben tartott kongresszusán a német szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki ereje, az Alternatíva Németországnak nevű párt, a radikális AfD.

Az egyik társelnöki tisztségében nem történt változás, a kongresszusi küldöttek szavazatainak 69,18 százalékával újraválasztották Jörg Meuthen európai parlamenti képviselőt, aki 2015 óta van a pozícióban.

A másik társelnöki tisztséget az utóbbi két évben a párt egyik alapítója, a 78 éves, korábbi CDU-s Alexander Gauland töltötte be, aki a párt tiszteletbeli elnöke lett. A helyére a pártvezetés szándékának megfelelően egy Szászország tartományi Bundestag-képviselőt, Tino Chrupallát választották meg.

Jörg Meuthen kiemelte, hogy az AfD-nek a "konzervatív, szabadelvű, hazafias" politikát kell képviselnie. Tino Chrupalla hangoztatta, hogy az AfD csak megfontolt, józan politikával nyerhet teret a "polgári középen", az "erős szavak" pedig csak elriasztják a választókat, főleg a nőket.