Törökországnak nem a szíriai kurdokkal van problémája,

sőt, bizonyos határokig még politikailag is támogatná őket. Ankara a Kurdisztáni Munkáspárt szeparatista mozgalmat, vagyis a PKK-t tekinti ellenfelének, a szervezethez kötődő csoportok pedig az utóbbi években megerősödtek Észak-Kelet-Szíriában – mondta az Arénában Egeresi Zoltán Törökország-kutató.

"Azt lehetett látni Ankarából, hogy egy némi nemzetközi legitimitást élvező szervezet jutott hatalomra, ami egyenlő a PKK-val, amit ugye az Egyesült Államok jelenléte támogat és legitimál. A dolog pikantériája az, hogy már több évtizede a PKK maga az Egyesült Államok nyilvántartása szerint is terrorista szervezet, ahogyan az EU szerint is" – jegyezte meg a szakértő.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa hozzátette: az október elején Szíriába indított török offenzívának ugyanaz volt a célja, mint amit

a török vezetés már évekkel ezelőtt jelzett.

Ankara egy olyan biztonsági övezetet akar létrehozni a török–szír határ mentén, ahol nincsenek olyan kurd milíciák, amelyek támogathatják a PKK-t. Erre azután nyílt lehetőség, hogy az amerikaiak kivonultak az adott területről.

"Október elején, egy Erdogannal folytatott telefonbeszélgetés után dönt úgy Trump, hogy kivonja az amerikai csapatokat. Nem az egész észak-kelet-szíriai területről, hanem pusztán arról a 30 kilométer mély és nagyjából 450 kilométer hosszú zónából, amit a törökök a határ mentén meg akartak szállni és biztonsági övezetet akartak létrehozni – magyarázta. – Ez indítja el azt a folyamatot, aminek a keretében azt láthatjuk, hogy az amerikaiak döntő részben kivonulnak erről az észak-kelet-szíriai, kurdok által ellenőrzött területről, cserébe viszont, miután a hatalmi vákuumot gyorsan ki kell tölteni, az oroszok nyomulnak be, és egyeznek majd meg a törökökkel Szocsiban."

Egeresi Zoltán arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy Törökországban lekerült a napirendről Bassár-el Asszad szír elnök megbuktatása, mivel a törökök belátták, hogy nem tehetnek ellene semmit. Ankara érdeke egyébként hosszútávon az lenne, hogy Szíria egységes legyen.

"A törökök a legvehemensebb támogatói az egységes Szíria megteremtésének,

pontosan azért, hogy ne legyen valamilyen kurd autonómia, ami jelen esetben a PKK-nak hátországot biztosít, amit a törökök el szeretnének kerülni. Azt is érdemes megemlíteni – folytatta a Törökország-kutató –, hogy részben a menekültek, de alapvetően a különböző terroristacsoportoknak a beszivárgása ellenében a törökök az egész szír határ mentén egy nagyjából 900 kilométer hosszú, 3 méter magas betonfalat építettek egy mélységi védelemmel, azt célozva, hogy ne nagyon tudjanak, elsősorban a PKK-hoz kötődő egységek bejutni Törökországba."

Szíria és Törökország között akkor alakulhat ki valamilyen mértékű megbékélés, ha Szíriában legitim választásokat tartanak – tette hozzá.

Se arra, se erre

A hivatalos török statisztikák szerint jelenleg 3 millió 650 ezer szír menekült él Törökországban, számuk azonban a születő gyermekek miatt folyamatosan nő. Egyes becslések szerint néhány éven belül akár 5 millióan is lehetnek – mondta Egeresi Zoltán.

"A szíriai menekültek döntő része török nagyvárosokban él, és úgy próbál segíteni magán, ahogy tud. Bár a törökök építettek menekülttáborokat, de az utóbbi években ezek döntő részét felszámolták, így jelenleg körülbelül 60 ezer szír menekült él menekülttáborokban, de a csúcson sem volt több 250 ezernél – ismertette a szakértő. – Tehát a törökök a konfliktus legelején voltak úgy, hogy a szíriai menekülteket menekülttáborokban kell tartani,

amikor látták, hogy jönnek a százezrek, akkor ezt a kérdést elengedték.

Innentől kezdve minden egyes menekült a saját kapcsolati hálója, átmenekített vagyoni helyzete, illetve részben szerencséjének köszönhetően próbál érvényesülni Törökországban."

A szíriai menekültek közül 90 ezren megszerezték a török állampolgárságot,

és a felmérések szerint egyelőre kevesen vannak, akik visszatérnének Szíriába – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

"Nagy visszatelepedés nem várható, amíg nincs egy olyan politikai rendezés, ami megnyugtató a menekültek számára. Törökország ezért is hangsúlyozza, hogy kell egy alkotmányozási folyamat, ami végeredményében olyan helyzetet teremt majd Szíriában, hogy nyugodtan visszatérhessenek az emberek. – Viszont azt látni kell – folytatta Egeresi Zoltán –, hogy az Aszad uralma alatt álló délebbi területeken

ugyan megindultak a beruházások, azonban alapvető infrastrukturális gondok vannak.

Addig pedig nem nagyon fognak visszatérni a családok, amíg például nincs ivóvízszolgáltatás."

Viszont nyugat felé sem valószínű, hogy tömegesen elindulnak a menekültek - hangsúlyozta a kutató. "Ahogy megyünk előre az időben, és az Európai Unió is támogatja az integrációjukat Törökországban, nagyon sokan azt mondják, ott már kialakult valamilyen életvitelük, van némi lehetőségük, érvényesülni akarnak, maradnak. Ha pedig a török kormányzati integrációs politika javul, akkor vélhetően az Európa felé igyekvők száma tovább fog csökkenni. De alapvetően mindenki azzal számol, hogy döntő többségük középtávon biztosan Törökországban fog maradni - mondta Egeresi Zoltán, hozzátette,

ahogy ott felnőnek a generációk, megtanulnak törökül a gyerekek, az lesz a hazájuk, sokkal kevésbé Szíria, és kevésbé fognak nekivágni egy alapvetően veszélyes európai útnak is."

Egeresi Zoltán annak is kevés esélyét látja, hogy az Európai Unió és Törökország menekültügyi megállapodását eltörlik.