Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Kiriakosz Micotakisz, az ellenzéki, konzervatív Új Demokrácia (ND) párt vezetője és kormányfőjelöltje (k) voksolni érkezik az előrehozott parlamenti választásokon Athénban 2019. július 7-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz

Már ma új miniszterelnöke lesz Görögországnak

A szavazatok majdnem teljes, 96,15 százalékos feldolgozottsága mellett is egyértelműen a jobboldali ellenzéki Új Demokrácia párt nyerte meg Görögországban a vasárnap tartott előrehozott parlamenti választásokat.

A Kiriákosz Micotákisz vezette Új Demokrácia (ND) a részeredmény szerint a voksok 39,83 százalékát szerezte meg, míg Alekszisz Ciprasz miniszterelnök eddig kormányzó Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) a szavazatok 31,55 százalékával a második helyre szorult.

Az ND így 158 képviselői helyre számíthat a 300 fős törvényhozásban, míg a Sziriza 86-ra. Ciprasz miniszterelnök késő délután felhívta Micotákiszt, elismerte pártja vereségét, és gratulált a győztesnek. Megállapodtak abban, hogy

a kormányváltásra már hétfőn sor kerül, miután Micotákisz leteszi a hivatali esküt az államfő előtt.
  • A balközép Mozgalom a Változásért (KINAL) a voksok 8,05 százalékát szerezte meg, s 22 képviselőt küldhet a parlamentbe.
  • Görögország Kommunista Pártja (KKE) 5,32 százalékot szerzett, s 15 képviselőt delegálhat.
  • A radikális jobboldali Görög Megoldás 3,71 százalékon végzett, ami 10 képviselői helyet jelent számára.
  • A Jannisz Varufakisz volt görög pénzügyminiszter vezette baloldali MeRA25 nevű párt a voksok 3,45 százalékát szerezte meg, így 9 képviselője lesz a parlamentben.
  • Az Arany Hajnal nevű radikális jobboldali párt, amely felemelkedését a közel egy évtizede húzódó pénzügyi válságnak köszönhette, és a 2015-ös választásokon 18 képviselőt küldhetett a törvényhozásba, most kiesett a parlamentből. Mindössze a voksok 2,95 százalékát szerezte meg, ezzel nem éri el a törvényhozásba kerüléshez szükséges 3 százalékos küszöböt.

Megfigyelők szerint a választási eredmények azt jelzik, hogy a görög szavazók elfordulnak a populista és euroszkeptikus pártoktól.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×