Nagyjából 57 éves átlagéletkorú emberek döntenek július végén Nagy-Britanniában a Konzervatív Párt két miniszterelnök-jelöltje között - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az ELTE egyetemi tanára.

"Körülbelül 160 ezer Konzervatív Párt-tag van, ők fogják leadni a szavazatukat, illetve akik közülük visszaküldik a szavazólapot. Érdekes

a szavazók összetétele: 70 százalék férfi, 97 százalék fehér ember, 80 százalék a déli megyékben él kisvárosokban, és körülbelül kétharmaduk azt pártolja, hogy a brexitet akár megállapodás nélkül is hajtsák végre"

- vetett Számot Magyarics Tamás, aki szerint ez utóbbit országosan 25 százaléknyi felnőtt szeretné.

Arról az Egyesült Királyságban is vita van, hogy mennyire demokratikus az, hogy 160 ezer ember dönt a miniszterelnök személyéről.

"Természetesen a rendszer torzít, és nyilvánvalóan megkérdőjeleződik Boris Johnson vagy Jeremy Hunt legitimitása. Az ellenzéki pártok, elsősorban a Munkáspárt arra játszik, hogy ezt az érvelést minél jobban próbálják megerősíteni az emberek fejében. Ez minél sikeresebb, annál nagyobb esélye a Munkáspártnak egy esetleges előre hozott választásnál" - mondta Magyarics Tamás.

Szerinte nagy kérdés, hogy meglesz-e a többsége az új miniszterelnöknek, miközben a Konzervatív Párt továbbra is nagyon megosztott.

"Az igazság az, hogy Boris Johnson jobban tud kapcsolatot teremteni az emberekkel, sokkal közvetlenebb, Jeremy Hunt inkább egy technokrata vezető, kérdés, hogy kinek a stílusát értékelik többre;

Boris Johnsonnak közben van egy imázsa, hogy kicsit komolytalan, de akik jól ismerik, azt mondják, ez egy felületes benyomás, nagyon komoly szakértelme is van. Kérdés az, hogy 57 éves átlagéletkorú emberek inkább egy bohémabb típust vagy egy szolidabb, stabilabb típust választanak."

Az egyetemi tanár szerint a brit uniós kilépéssel kapcsolatban a helyzet nem sokat változott, az új miniszterelnöknek ugyanolyan nehéz dolga lesz, mint elődjének, Theresa Maynek volt.

Beszélt az Egyesült Államok és Irán, illetve a közel-kelet aktuális viszonyáról is. Szerinte

az USA egyre kevésbé támaszkodik a térségi olajra,

sőt lassan eladóként lép fel a fosszilis energiapiacon, így Irán inkább Washington szövetségeseire próbál nyomást gyakorolni.

"Azok adott esetben nyomást gyakorolhatnak az amerikaiakra, ez lehet talán a háttérben, de az igazság az, hogy nagyon nehéz a gondolkodásmódot logikailag kikövetkeztetni, az irániak rendkívül kifinomultan politizálnak évezredek óta, megvan a gyakorlatuk, hogy meddig lehet elmenni. Jelenleg még nem mentek túl a falon, valószínű, hogy Donald Trump amerikai elnök sem akar kirobbantani egy katari konfliktust" - fejtegette Magyarics Tamás.

Szerinte Trump azért is lesz óvatos Iránnal szemben, mert közben Amerikában megkezdődött az elnökválasztási kampány.

"Egy újabb közel-keleti, nagyszabású háború nem olyan szintű lenne, mint az Irak vagy Afganisztán elleni, Irán azért sokkal komolyabb ellenfél,

nagyobb ország nagyobb hadsereggel, komolyabb kapacitásokkal, tehát ha egy ilyenbe belekeveredne az Egyesült Államok a következő másfél évben, az Trump újraválasztási esélyeit rendkívül alacsony szintre szorítaná vissza."

Irán elsődleges célja az, hogy enyhítse a vele szemben fennálló szankciós politikát, szerinte a hasonló politikák közül egy sem vezetett még eredményre a világon: sem Kubában, sem Észak-Koreában. Irán márpedig szerinte komolyabb ezeknél.

Miközben Magyarics Tamás szerint Irán azért küzd, hogy elfogadtassa civil urándúsítási programját, az ország közben még így is messze van attól, hogy atomfegyvert gyártson.

Háború Magyarics Tamás szerint talán nem lesz, ám meglehet, a kibertérben zajló kölcsönös támadások igen.

Alább megtekintheti, meghallgathatja a teljes Aréna-beszélgetést.