eur:
411.28
usd:
393.1
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Boris Johnson volt külügyminiszter a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjelöltje beszél a párt gyűlésén Birminghamben 2019. június 22-én. A távozó Theresa May miniszterelnök pártvezetői tisztségéért Boris Johnson és Jeremy Hunt külügyminiszter maradt versenyben.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Boris Johnson rengeteg megoldási lehetőséget lát a brexit legnagyobb problémájára

A brexitmegállapodásból el kell távolítani "a halott részeket", és ki kell emelni azokat az elemeket, amelyekkel "lehet valamit kezdeni" - fejtette ki - egyebek mellett - a BBC-nek adott interjúban.

Boris Johnson szerint a majdani új brit kormány elsődleges fontosságú feladata lesz a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak törvényi védelme.

A kormányzó Konzervatív Párt éléről és így a miniszterelnöki tisztségből is távozó Theresa May legesélyesebbnek tartott utódjelöltje a BBC televíziónak adott, hétfőn késő este sugárzott 22 perces interjúban megerősítette azt a véleményét is, hogy lehetséges a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig új megállapodás elérése az Európai Unióval.

Az EU többször is leszögezte, hogy nincs mód a brit kilépés feltételrendszeréről novemberben elért, a londoni alsóház által háromszor is visszautasított 585 oldalas megállapodás újratárgyalására.

"Levágná" az ír határ kérdését is

Johnson azonban a BBC-interjúban kijelentette: a May-kormány és az EU által megkötött

brexitmegállapodásból el kell távolítani "a halott részeket", és ki kell emelni azokat az elemeket, amelyekkel "lehet valamit kezdeni".

A legvitatottabb részt, az ír-északír határellenőrzés fizikai visszaállításának elkerülését célzó megoldást Boris Johnson szerint szintén ki kell venni a megállapodásból, és az október 31-i brexit-határidő után, az átmeneti időszakban kell vele foglalkozni.

Arra a riporteri felvetésre, hogy a brexit után tervezett átmeneti időszak a dolgok jelenlegi állása szerint csak a brexitmegállapodás elfogadása esetén léphetne életbe, Johnson részletek nélkül azt mondta: "valamilyen megállapodásra" szükség lesz, éppen azért, hogy az átmeneti időszakot érvényesíteni lehessen.

Hozzátette:

a brexit eredeti, március 29-i határnapja óta politikailag sok minden megváltozott Nagy-Britanniában és a Csatorna másik partján egyaránt, és megváltozott a vélemény arról is, hogy mire van szükség.

Johnson szerint például senki nem akar fizikai határt Észak-Írország és az Ír Köztársaság között, és senki nem is gondolja, hogy erre szükség lenne.

A problémára a konzervatív párti brit politikus bőségesen kínálkoznak különböző technikai jellegű megoldások, amelyekkel elkerülhető a határellenőrzés újbóli bevezetése.

Vámelkerülő manőverek

A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas brexittábora - amelynek Johnson is tagja - mindenekelőtt a brexitmegállapodás azon záradékát utasítja el, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben megkötni egy átfogó kétoldalú kereskedelmi egyezményt.

E tartalékmegoldás (backstop) célja az, hogy ebben az esetben se kelljen visszaállítani a rendezési folyamat egyik fő vívmányaként felszámolt ellenőrzést Írország és Észak-Írország 499 kilométeres, jelenleg gyakorlatilag semmiféle fizikai formában nem létező határán, amely a brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.

A hétfő éjjel sugárzott BBC-interjúban Boris Johnson kijelentette: "egyetlen pillanatra sem" gondolja azt, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere alapján lépne ki az Európai Unióból.

Hozzátette azonban:

a józan ész azt diktálja, hogy az ország felkészüljön egy ilyen brexitforgatókönyvre is, éppen annak érdekében, hogy az európai partnerek megértsék, London milyen komolyan veszi a megállapodás nélküli kilépés lehetőségét.

Johnson szerint ez szükséges ahhoz, hogy Nagy-Britannia elérje azt a brexitmegállapodást, amelyre szüksége van.

A WTO-szabályrendszer alapján az EU vámokat léptetne életbe a brit importárukra. Boris Johnson a BBC-interjúban kijelentette, hogy London nem kíván vámokat alkalmazni az EU-ból érkező árukkal szemben, de elismerte, hogy ennek elkerüléséhez szükség van a kölcsönösségre és az együttműködésre az EU-val.

A külföldi EU-állampolgárok helyzetéről szólva kijelentette: 3,2 millió emberről van szó, akiknek megfelelő védelmet kell biztosítani. Johnson szerint elsődleges fontosságú ennek törvényi rögzítése a brit jogszabálygyűjteményben, mégpedig előfeltételek nélkül. Hozzátette: ő már a kilépésről döntő 2016-os népszavazás másnapján ezen az állásponton volt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×