eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Az iráni állami televízió (IRIB) által közreadott kép a füstölgő Front Altair tartályhajóról az Ománi-öbölben 2019. június 13-án. A hajó legénységét evakuálták, sajtóhírek szerint a norvég Frontline tengeri szállítmányozó cég Marshall-szigetek felségjelét viselő hajóját támadás érte.
Nyitókép: -

Tálas Péter: korlátozott fegyveres összetűzéssé fajulhat az iráni konfliktus

Irán nagy befolyásra tett szert 2003 óta a Közel-Keleten, ezt akarja visszaszorítani az amerikai elnök - világított rá a térségben zajló események hátterére az InfoRádióban Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője.

Vissza akarja szorítani Irán befolyását a Közel-Keleten az Amerikai Egyesült Államok vezetője, erről szól a Hormuzi-szoros térségében kialakult konfliktus Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője olvasatában. "Ebbe beletartozik részben az atomprogram befejezése, a külföldi iráni szövetségesek - akiket Trump elnök terroristáknak nevez - támogatásának befejezése"

- tette hozzá az InfoRádióban Tálas Péter.

Az amerikaiak mellett közben egyértelműen kiállt Izrael és Szaúd-Arábia, illetve utóbbi szövetségesei, de alapvetően nagyon visszafogottak a többiek, Tálas szerint

"nincs Trumpnak akkora nemzetközi támogatottsága, mint amire az amerikai elnök és az adminisztráció számított".

Ennek szerinte az az oka, hogy nem nagyon értenek egyet az USA azon döntésével, mely szerint Donald Trump kiszállt az atomalkuból.

Annak csak jelképes jelentőségét látja ugyanakkor, hogy az elnök szankciókat vezetett be Irán legfőbb vallási vezetőjét is. Ennél fontosabbnak tartja a Forradalmi Gárda nyolc parancsnokának szankcionálását, ez azért izgalmas szerinte, mert Trump már korábban meg kellett volna, hogy tegye.

"A Forradalmi Gárdát Donald Trump terrorszervezetnek minősítette, és emiatt a terrorszervezetekkel szembeni szankciókat alkalmaznia kellett volna. Látható az, hogy

a két fél között nagyon erős a kommunikáció, és ebbe a kommunikációba beletartoznak olyan lépések is, amiket mi nem kommunikációnak, hanem konfliktusnak tekintünk."

Hogy lehet-e ebből háborús konfliktus, arról azt mondta, már mindkét fél bejelentette, hogy nem akar háborúzni, de az látható, hogy elég közel táncolnak ahhoz, hogy valamilyen fegyveres összetűzésre kerüljön sor.

"Mindkét fél arra számít, hogy korlátozottak lehetnek ezek a csapások.

Ha az Egyesült Államok fogja magát, és megsemmisíti azokat a rakétakilövőket és radarokat, amik segítségével a drónjaikat lelőtték, ebben az esetben Irán például a külföldi erőit próbálhatja meg aktivizálni.

Ilyen a Hezbollah, valamint a Gázai-övezetben a palesztin erők, de a legegyszerűbb talán a szíriai amerikai állomások iráni megtámadásának lehetősége lehet" - fejtette ki Tálas Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×