Infostart.hu
eur:
389.5
usd:
335.93
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Az iráni állami televízió (IRIB) által közreadott kép a füstölgő Front Altair tartályhajóról az Ománi-öbölben 2019. június 13-án. A hajó legénységét evakuálták, sajtóhírek szerint a norvég Frontline tengeri szállítmányozó cég Marshall-szigetek felségjelét viselő hajóját támadás érte.
Nyitókép: -

Tálas Péter: korlátozott fegyveres összetűzéssé fajulhat az iráni konfliktus

Irán nagy befolyásra tett szert 2003 óta a Közel-Keleten, ezt akarja visszaszorítani az amerikai elnök - világított rá a térségben zajló események hátterére az InfoRádióban Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője.

Vissza akarja szorítani Irán befolyását a Közel-Keleten az Amerikai Egyesült Államok vezetője, erről szól a Hormuzi-szoros térségében kialakult konfliktus Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője olvasatában. "Ebbe beletartozik részben az atomprogram befejezése, a külföldi iráni szövetségesek - akiket Trump elnök terroristáknak nevez - támogatásának befejezése"

- tette hozzá az InfoRádióban Tálas Péter.

Az amerikaiak mellett közben egyértelműen kiállt Izrael és Szaúd-Arábia, illetve utóbbi szövetségesei, de alapvetően nagyon visszafogottak a többiek, Tálas szerint

"nincs Trumpnak akkora nemzetközi támogatottsága, mint amire az amerikai elnök és az adminisztráció számított".

Ennek szerinte az az oka, hogy nem nagyon értenek egyet az USA azon döntésével, mely szerint Donald Trump kiszállt az atomalkuból.

Annak csak jelképes jelentőségét látja ugyanakkor, hogy az elnök szankciókat vezetett be Irán legfőbb vallási vezetőjét is. Ennél fontosabbnak tartja a Forradalmi Gárda nyolc parancsnokának szankcionálását, ez azért izgalmas szerinte, mert Trump már korábban meg kellett volna, hogy tegye.

"A Forradalmi Gárdát Donald Trump terrorszervezetnek minősítette, és emiatt a terrorszervezetekkel szembeni szankciókat alkalmaznia kellett volna. Látható az, hogy

a két fél között nagyon erős a kommunikáció, és ebbe a kommunikációba beletartoznak olyan lépések is, amiket mi nem kommunikációnak, hanem konfliktusnak tekintünk."

Hogy lehet-e ebből háborús konfliktus, arról azt mondta, már mindkét fél bejelentette, hogy nem akar háborúzni, de az látható, hogy elég közel táncolnak ahhoz, hogy valamilyen fegyveres összetűzésre kerüljön sor.

"Mindkét fél arra számít, hogy korlátozottak lehetnek ezek a csapások.

Ha az Egyesült Államok fogja magát, és megsemmisíti azokat a rakétakilövőket és radarokat, amik segítségével a drónjaikat lelőtték, ebben az esetben Irán például a külföldi erőit próbálhatja meg aktivizálni.

Ilyen a Hezbollah, valamint a Gázai-övezetben a palesztin erők, de a legegyszerűbb talán a szíriai amerikai állomások iráni megtámadásának lehetősége lehet" - fejtette ki Tálas Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×