eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az ISNA iráni hírügynökség által közreadott kép a füstölgő Front Altair tartályhajóról az Ománi-öbölben 2019. június 13-án. A hajó legénységét evakuálták, sajtóhírek szerint a norvég Frontline tengeri szállítmányozó cég Marshall-szigetek felségjelét viselő hajóját támadás érte.
Nyitókép: MTI/AP

Könnyen lehet, hogy Donald Trump csak fenyegetőzik Irán ügyében

Az utolsó pillanatban fújta le az Irán elleni válaszlépést Donal Trump, miután kiderült: a közel-keleti ország lelőtt egy személyzet nélküli amerikai kémdrónt. A részletekről Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.

Irán és az Amerikai Egyesült Államok feszültsége egyre mélyebb; ismert, a két ország egy nagyobb együttműködés részeként 2015 nyarán atomszerződést kötött egymással, de ezt az USA a közelmúltban egyoldalúan felmondta, az európai államok, Kína és Oroszország pedig ezt nem nézi jó szemmel.

"Az Egyesült Államok elnöke köti magát ahhoz, hogy így kell tenniük, és elvárja, hogy csatlakozzanak hozzá más országok is, ennek a feszültségnek a feloldása nem egyszerű" - fogalmazott az InfoRádióban Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

Irán is fenyegetőzött azzal a napokban is, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, megtámadtak egy norvég és egy japán hajót az Ománi-öbölben, ez pedig felfogható terrorcselekményként is

Kis-Benedek szerint.

A feszültség fokozta aztán a felderítőtevékenységet is, pilóta nélküli gépek is beszálltak a folyamatba, egy ilyen amerikai eszközt sikerült most Iránnal lelőnie.

Azonban annak bizonyítási kényszere, hogy ez milyen légtérben történt, "hezitálóvá" teszi Donald Trumpot - mutatott rá Kis-Benedek József.

"Nem mindegy, hogy iráni vagy nemzetközi légtérben történt a támadás.

Bár még ha megsértette az Egyesült Államok Irán légterét, akkor sem kell feltétlenül lőni" - folytatta a szakértő, aki szerint ha az bizonyosodik be, hogy nemzetközi vizek fölött történt az incidens, komolyan kell venni Donald Trump fenyegetését.

Hogy a konfliktusban a térségi országok közül melyik ki mellé állhat, arról úgy vélekedett, Szaúd-Arábia biztosan az Egyesült Államok mellé, de vannak még mások is, de még csak támogatni sem kell az USA-t ebben a kérdésben, hiszen ő maga vitte oda a fegyvereket. "Oroszország és Kína nem fog csatlakozni" - vetítette előre Kis-Benedek József, aki szerint lehet, hogy nem lesz olyan fontos ez a támadás egy olyan helyzetben, amikor "csak" egy pilóta nélküli gép veszett oda.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×