eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Az ISNA iráni hírügynökség által közreadott kép a füstölgő Front Altair tartályhajóról az Ománi-öbölben 2019. június 13-án. A hajó legénységét evakuálták, sajtóhírek szerint a norvég Frontline tengeri szállítmányozó cég Marshall-szigetek felségjelét viselő hajóját támadás érte.
Nyitókép: MTI/AP

Könnyen lehet, hogy Donald Trump csak fenyegetőzik Irán ügyében

Az utolsó pillanatban fújta le az Irán elleni válaszlépést Donal Trump, miután kiderült: a közel-keleti ország lelőtt egy személyzet nélküli amerikai kémdrónt. A részletekről Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.

Irán és az Amerikai Egyesült Államok feszültsége egyre mélyebb; ismert, a két ország egy nagyobb együttműködés részeként 2015 nyarán atomszerződést kötött egymással, de ezt az USA a közelmúltban egyoldalúan felmondta, az európai államok, Kína és Oroszország pedig ezt nem nézi jó szemmel.

"Az Egyesült Államok elnöke köti magát ahhoz, hogy így kell tenniük, és elvárja, hogy csatlakozzanak hozzá más országok is, ennek a feszültségnek a feloldása nem egyszerű" - fogalmazott az InfoRádióban Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

Irán is fenyegetőzött azzal a napokban is, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, megtámadtak egy norvég és egy japán hajót az Ománi-öbölben, ez pedig felfogható terrorcselekményként is

Kis-Benedek szerint.

A feszültség fokozta aztán a felderítőtevékenységet is, pilóta nélküli gépek is beszálltak a folyamatba, egy ilyen amerikai eszközt sikerült most Iránnal lelőnie.

Azonban annak bizonyítási kényszere, hogy ez milyen légtérben történt, "hezitálóvá" teszi Donald Trumpot - mutatott rá Kis-Benedek József.

"Nem mindegy, hogy iráni vagy nemzetközi légtérben történt a támadás.

Bár még ha megsértette az Egyesült Államok Irán légterét, akkor sem kell feltétlenül lőni" - folytatta a szakértő, aki szerint ha az bizonyosodik be, hogy nemzetközi vizek fölött történt az incidens, komolyan kell venni Donald Trump fenyegetését.

Hogy a konfliktusban a térségi országok közül melyik ki mellé állhat, arról úgy vélekedett, Szaúd-Arábia biztosan az Egyesült Államok mellé, de vannak még mások is, de még csak támogatni sem kell az USA-t ebben a kérdésben, hiszen ő maga vitte oda a fegyvereket. "Oroszország és Kína nem fog csatlakozni" - vetítette előre Kis-Benedek József, aki szerint lehet, hogy nem lesz olyan fontos ez a támadás egy olyan helyzetben, amikor "csak" egy pilóta nélküli gép veszett oda.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×