Infostart.hu
eur:
363.87
usd:
314.25
bux:
150110.32
2026. augusztus 18. kedd Ilona
Az ISNA iráni hírügynökség által közreadott kép a füstölgő Front Altair tartályhajóról az Ománi-öbölben 2019. június 13-án. A hajó legénységét evakuálták, sajtóhírek szerint a norvég Frontline tengeri szállítmányozó cég Marshall-szigetek felségjelét viselő hajóját támadás érte.
Nyitókép: MTI/AP

Könnyen lehet, hogy Donald Trump csak fenyegetőzik Irán ügyében

Az utolsó pillanatban fújta le az Irán elleni válaszlépést Donal Trump, miután kiderült: a közel-keleti ország lelőtt egy személyzet nélküli amerikai kémdrónt. A részletekről Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.

Irán és az Amerikai Egyesült Államok feszültsége egyre mélyebb; ismert, a két ország egy nagyobb együttműködés részeként 2015 nyarán atomszerződést kötött egymással, de ezt az USA a közelmúltban egyoldalúan felmondta, az európai államok, Kína és Oroszország pedig ezt nem nézi jó szemmel.

"Az Egyesült Államok elnöke köti magát ahhoz, hogy így kell tenniük, és elvárja, hogy csatlakozzanak hozzá más országok is, ennek a feszültségnek a feloldása nem egyszerű" - fogalmazott az InfoRádióban Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

Irán is fenyegetőzött azzal a napokban is, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, megtámadtak egy norvég és egy japán hajót az Ománi-öbölben, ez pedig felfogható terrorcselekményként is

Kis-Benedek szerint.

A feszültség fokozta aztán a felderítőtevékenységet is, pilóta nélküli gépek is beszálltak a folyamatba, egy ilyen amerikai eszközt sikerült most Iránnal lelőnie.

Azonban annak bizonyítási kényszere, hogy ez milyen légtérben történt, "hezitálóvá" teszi Donald Trumpot - mutatott rá Kis-Benedek József.

"Nem mindegy, hogy iráni vagy nemzetközi légtérben történt a támadás.

Bár még ha megsértette az Egyesült Államok Irán légterét, akkor sem kell feltétlenül lőni" - folytatta a szakértő, aki szerint ha az bizonyosodik be, hogy nemzetközi vizek fölött történt az incidens, komolyan kell venni Donald Trump fenyegetését.

Hogy a konfliktusban a térségi országok közül melyik ki mellé állhat, arról úgy vélekedett, Szaúd-Arábia biztosan az Egyesült Államok mellé, de vannak még mások is, de még csak támogatni sem kell az USA-t ebben a kérdésben, hiszen ő maga vitte oda a fegyvereket. "Oroszország és Kína nem fog csatlakozni" - vetítette előre Kis-Benedek József, aki szerint lehet, hogy nem lesz olyan fontos ez a támadás egy olyan helyzetben, amikor "csak" egy pilóta nélküli gép veszett oda.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kell-e, lehet-e vízlépcsőt építeni itthon a Dunára? Szakértő válaszol

Kell-e, lehet-e vízlépcsőt építeni itthon a Dunára? Szakértő válaszol

A Duna alacsony vízszintje és vízhozama miatt alig tud áramot termelni a Paksi Atomerőmű. Annak kapcsán, hogy miként lehetne elegendő vizet juttatni a turbinák hűtésére, számos megoldás felmerült, és rendszeresen előkerül egy hazai vízlépcsőépítés kérdése is. Az InfoRádió Aréna című műsorában erről is beszélt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.08.18. kedd, 18:00
Sós Csaba
a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya
Európai fővárosokat is elérő drónbázisokat épített titokban a Kreml, kigáncsolták a háborúellenes ellenzéket – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Európai fővárosokat is elérő drónbázisokat épített titokban a Kreml, kigáncsolták a háborúellenes ellenzéket – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Legalább tíz új orosz dróntámaszpontot azonosított Oroszország Belarusszal és Ukrajnával határos területe mentén a Telegraph. A bázisokról Moszkva akár a NATO területe felé is indíthatna nagy hatótávolságú támadódrónokat, amelyek elérhetik akár Varsót is - írja a brit lap. Az orosz legfelsőbb bíróság hétfőn helybenhagyta korábbi ítéletét, egyúttal elutasította a Jabloko liberális ellenzéki párt fellebbezését, amelynek ezáltal jogerősen törlik a szeptemberi alsóházi választásra állított országos listáját. Az ellehetetlenített Jabloko az indulók közül egyedüliként ellenezte volna az ukrajnai háborút. Az ellenzéki tömörülés alelnökét, Lev Sloszberget tegnap 11 év és egy hónap börtönbüntetésre ítélte egy városi bíróság, amiért a vád szerint rágalmazta az orosz hadsereget. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×