eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Az ISNA iráni hírügynökség által közreadott kép a füstölgő Front Altair tartályhajóról az Ománi-öbölben 2019. június 13-án. A hajó legénységét evakuálták, sajtóhírek szerint a norvég Frontline tengeri szállítmányozó cég Marshall-szigetek felségjelét viselő hajóját támadás érte.
Nyitókép: MTI/AP

Könnyen lehet, hogy Donald Trump csak fenyegetőzik Irán ügyében

Az utolsó pillanatban fújta le az Irán elleni válaszlépést Donal Trump, miután kiderült: a közel-keleti ország lelőtt egy személyzet nélküli amerikai kémdrónt. A részletekről Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.

Irán és az Amerikai Egyesült Államok feszültsége egyre mélyebb; ismert, a két ország egy nagyobb együttműködés részeként 2015 nyarán atomszerződést kötött egymással, de ezt az USA a közelmúltban egyoldalúan felmondta, az európai államok, Kína és Oroszország pedig ezt nem nézi jó szemmel.

"Az Egyesült Államok elnöke köti magát ahhoz, hogy így kell tenniük, és elvárja, hogy csatlakozzanak hozzá más országok is, ennek a feszültségnek a feloldása nem egyszerű" - fogalmazott az InfoRádióban Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

Irán is fenyegetőzött azzal a napokban is, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, megtámadtak egy norvég és egy japán hajót az Ománi-öbölben, ez pedig felfogható terrorcselekményként is

Kis-Benedek szerint.

A feszültség fokozta aztán a felderítőtevékenységet is, pilóta nélküli gépek is beszálltak a folyamatba, egy ilyen amerikai eszközt sikerült most Iránnal lelőnie.

Azonban annak bizonyítási kényszere, hogy ez milyen légtérben történt, "hezitálóvá" teszi Donald Trumpot - mutatott rá Kis-Benedek József.

"Nem mindegy, hogy iráni vagy nemzetközi légtérben történt a támadás.

Bár még ha megsértette az Egyesült Államok Irán légterét, akkor sem kell feltétlenül lőni" - folytatta a szakértő, aki szerint ha az bizonyosodik be, hogy nemzetközi vizek fölött történt az incidens, komolyan kell venni Donald Trump fenyegetését.

Hogy a konfliktusban a térségi országok közül melyik ki mellé állhat, arról úgy vélekedett, Szaúd-Arábia biztosan az Egyesült Államok mellé, de vannak még mások is, de még csak támogatni sem kell az USA-t ebben a kérdésben, hiszen ő maga vitte oda a fegyvereket. "Oroszország és Kína nem fog csatlakozni" - vetítette előre Kis-Benedek József, aki szerint lehet, hogy nem lesz olyan fontos ez a támadás egy olyan helyzetben, amikor "csak" egy pilóta nélküli gép veszett oda.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×