Infostart.hu
eur:
383.77
usd:
330.16
bux:
122837.62
2026. március 3. kedd Kornélia
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a nagyszebeni Nagy téren 2019. május 8-án, egy nappal az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozója előtt, amelyet az erdélyi városban tartanak.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Fontos témák az uniós csúcson

Az Európai Unió jövőjéről, ezen belül kiemelten az unió 2019-2024-es időszakra szóló stratégiai menetrendjéről tanácskoznak csütörtöki nagyszebeni informális találkozójukon az EU állam- és kormányfői.

Nagyszeben az eredeti tervek szerint egy új kezdet jelképe kellett volna legyen, ahol az EU-ban maradó 27 ország vezetői megvitatják a Brexit utáni EU jövőjét. A közelgő európai parlamenti (EP-) választások előtti utolsó csúcstalálkozó jelentőségét a brit kilépés halasztása, és azt övező bizonytalanság aláásta, de a 27-ek ennek ellenére most szeretnék félretenni az utóbbi két év tanácskozásainak napirendjét kisajátító Brexit témáját és a bennmaradókat foglalkoztató egyéb témákra összpontosítani.

Az EU jövőjéről tartandó vitára Donald Tusk, az - állam- és kormányfőket tömörítő - Európai Tanács elnöke közös nyilatkozat tervezetével érkezik.

A Nagyszebeni Nyilatkozat tíz pontban foglalná össze a tagországok kötelezettségvállalásait az unió jövőjével kapcsolatban és egyebek mellett az unió egységét és a tagországok szolidaritását hangsúlyozná.

Az Európai Tanács elnöke az állam- és kormányfőknek küldött meghívóhoz a stratégiai menetrend tervezetét is csatolta, amely négy nagyobb témakörbe szervezi a stratégiai célokat: az EU védje meg polgárait és szabadságjogaikat minden fenyegetéssel szemben, erősítse gazdasága versenyképességét, építsen "zöldebb", és tisztességesebb jövőt és fordítson fokozott figyelmet az európai értékek népszerűsítésére és érdekei érvényesítésére a világban.

Hollandia egy ötpontos prioritáslistát javasolt az EU következő stratégiai menetrendéjének kialakításához, amely egyebek mellett a migrációnak és biztonságnak szentelne kiemelt figyelmet.

Az osztrák kancellár az uniós szerződés újratárgyalását szorgalmazza, arra hivatkozva, hogy a tíz éve elfogadott lisszaboni szerződés korszerűsítésre szorul az azóta bekövetkezett változások - egyebek közt az adósságválság, migrációs válság és a Brexit-káosz - miatt.

A román elnöki hivatal tájékoztatása szerint az EU 2019-2024-re szóló stratégiai menetrendjét az Európai Tanács június 20-21-i ülésén fogadják el az állam- és kormányfők a mostani tanácskozás következtetései alapján. A nagyszebeni EU-csúcs első részén Jean-Claude Junker, az EB és Antonio Tajani, az EP elnöke is részt vesz.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×