eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a nagyszebeni Nagy téren 2019. május 8-án, egy nappal az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozója előtt, amelyet az erdélyi városban tartanak.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Fontos témák az uniós csúcson

Az Európai Unió jövőjéről, ezen belül kiemelten az unió 2019-2024-es időszakra szóló stratégiai menetrendjéről tanácskoznak csütörtöki nagyszebeni informális találkozójukon az EU állam- és kormányfői.

Nagyszeben az eredeti tervek szerint egy új kezdet jelképe kellett volna legyen, ahol az EU-ban maradó 27 ország vezetői megvitatják a Brexit utáni EU jövőjét. A közelgő európai parlamenti (EP-) választások előtti utolsó csúcstalálkozó jelentőségét a brit kilépés halasztása, és azt övező bizonytalanság aláásta, de a 27-ek ennek ellenére most szeretnék félretenni az utóbbi két év tanácskozásainak napirendjét kisajátító Brexit témáját és a bennmaradókat foglalkoztató egyéb témákra összpontosítani.

Az EU jövőjéről tartandó vitára Donald Tusk, az - állam- és kormányfőket tömörítő - Európai Tanács elnöke közös nyilatkozat tervezetével érkezik.

A Nagyszebeni Nyilatkozat tíz pontban foglalná össze a tagországok kötelezettségvállalásait az unió jövőjével kapcsolatban és egyebek mellett az unió egységét és a tagországok szolidaritását hangsúlyozná.

Az Európai Tanács elnöke az állam- és kormányfőknek küldött meghívóhoz a stratégiai menetrend tervezetét is csatolta, amely négy nagyobb témakörbe szervezi a stratégiai célokat: az EU védje meg polgárait és szabadságjogaikat minden fenyegetéssel szemben, erősítse gazdasága versenyképességét, építsen "zöldebb", és tisztességesebb jövőt és fordítson fokozott figyelmet az európai értékek népszerűsítésére és érdekei érvényesítésére a világban.

Hollandia egy ötpontos prioritáslistát javasolt az EU következő stratégiai menetrendéjének kialakításához, amely egyebek mellett a migrációnak és biztonságnak szentelne kiemelt figyelmet.

Az osztrák kancellár az uniós szerződés újratárgyalását szorgalmazza, arra hivatkozva, hogy a tíz éve elfogadott lisszaboni szerződés korszerűsítésre szorul az azóta bekövetkezett változások - egyebek közt az adósságválság, migrációs válság és a Brexit-káosz - miatt.

A román elnöki hivatal tájékoztatása szerint az EU 2019-2024-re szóló stratégiai menetrendjét az Európai Tanács június 20-21-i ülésén fogadják el az állam- és kormányfők a mostani tanácskozás következtetései alapján. A nagyszebeni EU-csúcs első részén Jean-Claude Junker, az EB és Antonio Tajani, az EP elnöke is részt vesz.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×