eur:
409.64
usd:
375.83
bux:
74332.61
2024. november 5. kedd Imre
Résztvevők Székelyföld területi autonómiájáért tartott marosvásárhelyi tüntetésen a székely szabadság napján, 2019. március 10-én.
Nyitókép: MTI/Boda L. Gergely

Újabb csatát vesztett a székely autonómia ügye

A román politika még nem nőtt fel ahhoz, hogy szembenézzen a történelmi valósággal, és teljesítse a Gyulafehérvári Nyilatkozatba foglalt kisebbségi jogokat - mondta az InfoRádiónak Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, miután a törvényhozás elutasította azt a törvénytervezetet, amely az 1918-as dokumentum kisebbségvédelmi rendelkezéseit emelte volna törvényerőre.

239 nem és 23 igen szavazattal utasította el a román törvényhozás a Romániai Magyar Demokrata Szövetség törvénytervezetét, amely a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megfogalmazott kisebbségi jogokat emelte volna törvényerőre. 1918. december 1-jén az erdélyi Gyulafehérváron kiáltotta ki 1228 ember a 26 történelmi magyar vármegye, Erdély és a Partium, a Körösök vidéke, a Bánát és Máramaros csatlakozását Romániához. Nyilatkozatukban ígéretet tettek Erdély különböző népeinek: teljes nemzeti szabadságban élnek majd, valamint számarányos képviseleti jogot élveznek a román törvényhozásban és a helyi közigazgatásban.

Az évszázados ígéretet azonban még az Európai Unió soros elnökeként sem váltotta be a bukaresti törvényhozás, ami ékes jele a román politika felelőtlenségének – mondta az InfoRádiónak Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.

"Nem nőtt fel a romániai politika és társadalom ahhoz, hogy szembesüljön azzal a fajta történelmi valósággal, amely ténylegesen forrása volt a román egyesülésnek,

és nem nőtt fel száz év után sem arra: nemcsak, hogy a nyilatkozat fényében, de európéer módon, az Európa Tanács normatívái alapján a kisebbségvédelem új eszközöeit építsen be".

A királyi Romániában és az etnokrata államszocializmusban is a nemzetépítésnek vetették alá a kisebbségi jogokat, a Gyulafehérvári Nyilatkozatban foglaltakra soha nem tekintett az autonómiára tett ígéretként a mindenkori román állam – mondta az InfoRádiónak Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet főmunkatársa.

"Kultusszá válik száz év alatt, a magyar autonómiatörekvések egy autonómiát feltételeznek e kijelentések mögött, a román értelmezések pedig nem."

Bárdi Nándor hozzátette: a nyilatkozat mindazonáltal nem tekinthető jogilag kötelező erejű dokumentumként, hatása inkább az eszmetörténetben keresendő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×