eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Résztvevők Székelyföld területi autonómiájáért tartott marosvásárhelyi tüntetésen a székely szabadság napján, 2019. március 10-én.
Nyitókép: MTI/Boda L. Gergely

Újabb csatát vesztett a székely autonómia ügye

A román politika még nem nőtt fel ahhoz, hogy szembenézzen a történelmi valósággal, és teljesítse a Gyulafehérvári Nyilatkozatba foglalt kisebbségi jogokat - mondta az InfoRádiónak Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, miután a törvényhozás elutasította azt a törvénytervezetet, amely az 1918-as dokumentum kisebbségvédelmi rendelkezéseit emelte volna törvényerőre.

239 nem és 23 igen szavazattal utasította el a román törvényhozás a Romániai Magyar Demokrata Szövetség törvénytervezetét, amely a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megfogalmazott kisebbségi jogokat emelte volna törvényerőre. 1918. december 1-jén az erdélyi Gyulafehérváron kiáltotta ki 1228 ember a 26 történelmi magyar vármegye, Erdély és a Partium, a Körösök vidéke, a Bánát és Máramaros csatlakozását Romániához. Nyilatkozatukban ígéretet tettek Erdély különböző népeinek: teljes nemzeti szabadságban élnek majd, valamint számarányos képviseleti jogot élveznek a román törvényhozásban és a helyi közigazgatásban.

Az évszázados ígéretet azonban még az Európai Unió soros elnökeként sem váltotta be a bukaresti törvényhozás, ami ékes jele a román politika felelőtlenségének – mondta az InfoRádiónak Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.

"Nem nőtt fel a romániai politika és társadalom ahhoz, hogy szembesüljön azzal a fajta történelmi valósággal, amely ténylegesen forrása volt a román egyesülésnek,

és nem nőtt fel száz év után sem arra: nemcsak, hogy a nyilatkozat fényében, de európéer módon, az Európa Tanács normatívái alapján a kisebbségvédelem új eszközöeit építsen be".

A királyi Romániában és az etnokrata államszocializmusban is a nemzetépítésnek vetették alá a kisebbségi jogokat, a Gyulafehérvári Nyilatkozatban foglaltakra soha nem tekintett az autonómiára tett ígéretként a mindenkori román állam – mondta az InfoRádiónak Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet főmunkatársa.

"Kultusszá válik száz év alatt, a magyar autonómiatörekvések egy autonómiát feltételeznek e kijelentések mögött, a román értelmezések pedig nem."

Bárdi Nándor hozzátette: a nyilatkozat mindazonáltal nem tekinthető jogilag kötelező erejű dokumentumként, hatása inkább az eszmetörténetben keresendő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×