eur:
393.26
usd:
367.68
bux:
66220.05
2024. április 25. csütörtök Márk

Több tízmilliárd forint kártérítést ítéltek meg a magyar államot bepanaszoló Sodexo cafeteriacégnek

Hetvenhárommillió euró (több mint 23 milliárd forint) kártérítést ítélt meg a Világbank Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központja (ICSID) a Sodexo francia utalvány-kibocsátó cégnek, amely az étkezési és szabadidő-utalványok rendszerének átszervezése miatt indított eljárást a magyar állam ellen - közölte a francia vállalat internetes honlapján hétfőn.

A Világbank washingtoni székhelyű választott bírósága január 28-án hozta meg döntését a Sodexo ügyében, amely 2014 júliusában adott be kérelmet Magyarországgal szemben.

A francia vállalat javára hozott döntésben a választott bíróság 73 millió euró plusz kamatok megfizetésére kötelezte a magyar államot.

A Sodexo közleménye szerint a bíróság ítélete fontos állomás a magyar állammal fennálló vitában, és most új szakasz nyílik, amelynek célja az, hogy érvényesítsék az ítéletet. A magyar államnak 120 napja van, hogy fellebbezzen.

A két másik cég is kártérítést kapott

A magyar állam ellen az ICSID-nél két másik kártérítési eljárás is folyt, ezeket a Sodexóhoz hasonló indokkal - és a francia cégek magyarországi befektetéseit garantáló, Budapest és Párizs között 1987-ben aláírt egyezményre hivatkozva - a szintén utalványok kibocsátására és forgalmazására szakosodott Edenred és a Le Cheque Déjeuner csoport indította.

A Ticket Express utalványokat gyártó Edenred esetében 2015. december 13-án, a Le Cheque Déjeuner esetében pedig tavaly október 9-én hozta meg döntését a bíróság, amely mindkét francia cégnek egyaránt mintegy 23-23 millió euró kártérítést ítélt meg.

Állami monopólium lett

A magyarországi utalványpiac 2012-re teljesen átalakult, az étkezési jegy kibocsátása állami monopólium lett. A kormány lépése ellen már 2011-ben, a tervek nyilvánosságra kerülésekor több cég, így az említett három francia tulajdonú vállalat is tiltakozott. Az új cafeteria-szabályozás szerint csak az állam által kibocsátott Erzsébet-utalvány és a Széchenyi-pihenőkártya élvezett kiemelt járulékkedvezményt, ha béren kívüli juttatásként adta a munkáltató. A piacon lévő cégek forgalma ezért minimálisra esett.

Az Európai Bizottság a luxemburgi Európai Bíróság elé vitte az étkezési és szabadidő-utalványok külföldi kibocsátóira és forgalmazói vonatkozó magyarországi korlátozások ügyét. Brüsszel megítélése szerint a magyar törvényhozás által 2012. január 1-jén bevezetett korlátozások ellentétesek a szolgáltatások szabadságára vonatkozó európai uniós szabályokkal. Az Európai Unió Bírósága 2016 februárjában hozott ítéletében kimondta, hogy nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártyarendszer és az Erzsébet étkezési utalvány rendszer egyes elemei.

Címlapról ajánljuk
Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Miközben több más európai ország mellett Ausztriában is vita folyik a munkaidő csökkentéséről, a gazdaság minden területéről mintegy ötezer szereplőt képviselő ipari testület (IV) indítványozta, hogy a csökkentés helyett inkább növeljék a heti munkaidőt 41 órára. A javaslatot felkarolta a kormány egyik legtekintélyesebb minisztere, a szakszervezek azonban tiltakoztak.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Megtorpant a raktárpiac: csökkent a kereslet, emelkedtek az üresedési ráták

Megtorpant a raktárpiac: csökkent a kereslet, emelkedtek az üresedési ráták

2024 első negyedévében a teljes országos modern ipari/logisztikai állomány 5 103 595 négyzetmétert tett ki. Ebből a fővárosban és környékén található 3 522 155 négyzetméter, míg a regionális hazai állomány 1 581 440 négyzetméter - derül ki a BRF legfrissebb jelentéséből. 2024 első negyedévében nem történt új ingatlan átadása a fővárosban, a regionális piacokon pedig mindössze egy épület átadását rögzítették Debrecenben, ami 5650 négyzetmétert tett ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×