Infostart.hu
eur:
373.24
usd:
340.08
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Több tízmilliárd forint kártérítést ítéltek meg a magyar államot bepanaszoló Sodexo cafeteriacégnek

Hetvenhárommillió euró (több mint 23 milliárd forint) kártérítést ítélt meg a Világbank Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központja (ICSID) a Sodexo francia utalvány-kibocsátó cégnek, amely az étkezési és szabadidő-utalványok rendszerének átszervezése miatt indított eljárást a magyar állam ellen - közölte a francia vállalat internetes honlapján hétfőn.

A Világbank washingtoni székhelyű választott bírósága január 28-án hozta meg döntését a Sodexo ügyében, amely 2014 júliusában adott be kérelmet Magyarországgal szemben.

A francia vállalat javára hozott döntésben a választott bíróság 73 millió euró plusz kamatok megfizetésére kötelezte a magyar államot.

A Sodexo közleménye szerint a bíróság ítélete fontos állomás a magyar állammal fennálló vitában, és most új szakasz nyílik, amelynek célja az, hogy érvényesítsék az ítéletet. A magyar államnak 120 napja van, hogy fellebbezzen.

A két másik cég is kártérítést kapott

A magyar állam ellen az ICSID-nél két másik kártérítési eljárás is folyt, ezeket a Sodexóhoz hasonló indokkal - és a francia cégek magyarországi befektetéseit garantáló, Budapest és Párizs között 1987-ben aláírt egyezményre hivatkozva - a szintén utalványok kibocsátására és forgalmazására szakosodott Edenred és a Le Cheque Déjeuner csoport indította.

A Ticket Express utalványokat gyártó Edenred esetében 2015. december 13-án, a Le Cheque Déjeuner esetében pedig tavaly október 9-én hozta meg döntését a bíróság, amely mindkét francia cégnek egyaránt mintegy 23-23 millió euró kártérítést ítélt meg.

Állami monopólium lett

A magyarországi utalványpiac 2012-re teljesen átalakult, az étkezési jegy kibocsátása állami monopólium lett. A kormány lépése ellen már 2011-ben, a tervek nyilvánosságra kerülésekor több cég, így az említett három francia tulajdonú vállalat is tiltakozott. Az új cafeteria-szabályozás szerint csak az állam által kibocsátott Erzsébet-utalvány és a Széchenyi-pihenőkártya élvezett kiemelt járulékkedvezményt, ha béren kívüli juttatásként adta a munkáltató. A piacon lévő cégek forgalma ezért minimálisra esett.

Az Európai Bizottság a luxemburgi Európai Bíróság elé vitte az étkezési és szabadidő-utalványok külföldi kibocsátóira és forgalmazói vonatkozó magyarországi korlátozások ügyét. Brüsszel megítélése szerint a magyar törvényhozás által 2012. január 1-jén bevezetett korlátozások ellentétesek a szolgáltatások szabadságára vonatkozó európai uniós szabályokkal. Az Európai Unió Bírósága 2016 februárjában hozott ítéletében kimondta, hogy nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártyarendszer és az Erzsébet étkezési utalvány rendszer egyes elemei.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×