eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Jair Bolsonaro megválasztott brazil elnök beiktatási ünnepségén Brazíliavárosban 2019. január 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Marcelo Sayao

Kisebbségek és a civil szervezetek váltak a brazil elnök első intézkedéseinek célpontjaivá

Jair Bolsonaro több rendeletet hozott az őslakosok és a rabszolgák leszármazottainak ügyeiben, valamint döntött a civil szervezetek korlátozásáról is. A brazil külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy többek között a globalizáció visszafordításáért fog harcolni.

Egyes kisebbségek és a civil szervezetek váltak Jair Bolsonaro újonnan beiktatott brazil elnök első intézkedéseinek célpontjaivá - jelentette több hírügynökség csütörtökön.

A jobboldali vezető első rendeleteinek egyikében átfogó korlátozó jogkörökkel ruházta fel a kormányzati hivatal vezetőjét az országban működő civil szervezetekkel szemben. A kedden hozott határozat - amely 120 napon belül érvényét veszti, ha a kongresszus nem hagyja jóvá - Carlos Alberto Dos Santos Cruz kormánytitkár hivatalának hatáskörébe utalta a Brazília területén működő nemzetközi és civil szervezetek tevékenységének felügyeletét, összehangolását és megfigyelését.

A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet egyik illetékese, José Miguel Vivanco szerint Bolsonaro döntése kétféleképpen is értékelhető. Vivanco egyfelől kedvezőnek nevezte, hogy a civil társadalom képviselői a legmagasabb szinten tarthatnak kapcsolatot a kormánnyal, ugyanakkor aggodalmának adott hangot a rendelet korlátozó jellege miatt.

A brazil elnök nem indokolta meg, miért volt szükség a lépésre, de

a Twitter internetes közösségi oldalon azt írta, hogy a civil szervezetek "kizsákmányolják és manipulálják" a mintegy 900 ezer fős bennszülött lakosságot.

A brazil hadsereg vezetésében régóta általános az a nézet, hogy az ásványkincsekben gazdag, gyéren lakott Amazonas-vidéket meg kell védeni a külföldi érdekektől. Valamikor Bolsonaro és a kormánytitkár is hivatásos katona volt.

Az őslakosok és a rabszolgák leszármazottainak ügye

A brazil elnök további új intézkedései kisebbségi csoportokat érintenek, mindenekelőtt az őslakosokat, a rabszolgák leszármazottjait és a homoszexuálisokat.

Egy elnöki rendelet az igazságügyi minisztérium helyett a mezőgazdasági tárca hatáskörébe utalta a bennszülöttek és a hajdani rabszolgák leszármazottai számára fenntartott területek kijelölését, ezzel gyakorlatilag az agrárgazdaság kezére játszva a földeket. Az igazságügyi minisztérium korábban a FUNAI ügynökségen keresztül foglalkozott az őslakosság és rabszolgák leszármazottainak területi igényeivel, lakhatásával, egészségügyi kiadásaival és kultúrájuk megőrzésével.

A FUNAI sorsa bizonytalanná vált, miután Bolsonaro döntése nyomán az ügynökség az új család-, nő- és emberi jogi minisztérium ellenőrzése alá került.

Egy másik rendelet következtében az LGBT-közösség ügyei kikerültek a szigorúan vallásos Damares Alves vezette család-, nő- és emberi jogi minisztérium hatásköréből. Egyelőre nem tudni, hogy ki foglalkozik majd e kisebbség ügyeivel.

Az elnök döntéseit határozottan bírálta a 45 brazil civil szervezetet tömörítő Observatorio do Clima. Az ernyőszervezet szerint a rendeletek "az első lépések, amelyekkel Bolsonaro beváltja kampányígéreteit a környezetet óvó kormányzás felszámolásáról, az őslakosság jogainak megnyirbálásáról és földjeik gazdasági tevékenység előtti megnyitásáról".

Ernesto Araujo új brazil külügyminiszter szerdán azt mondta: a globalizáció visszafordításáért és a brazil külpolitika felszabadításáért fog harcolni hivatali ideje alatt. Araujo több olyan országot említett beszédében, amelyeket csodál, köztük az Egyesült Államokat, Izraelt, Olaszországot, Magyarországot és Lengyelországot.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×