Infostart.hu
eur:
383.77
usd:
330.16
bux:
122837.62
2026. március 3. kedd Kornélia
Jair Bolsonaro megválasztott brazil elnök beiktatási ünnepségén Brazíliavárosban 2019. január 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Marcelo Sayao

Kisebbségek és a civil szervezetek váltak a brazil elnök első intézkedéseinek célpontjaivá

Jair Bolsonaro több rendeletet hozott az őslakosok és a rabszolgák leszármazottainak ügyeiben, valamint döntött a civil szervezetek korlátozásáról is. A brazil külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy többek között a globalizáció visszafordításáért fog harcolni.

Egyes kisebbségek és a civil szervezetek váltak Jair Bolsonaro újonnan beiktatott brazil elnök első intézkedéseinek célpontjaivá - jelentette több hírügynökség csütörtökön.

A jobboldali vezető első rendeleteinek egyikében átfogó korlátozó jogkörökkel ruházta fel a kormányzati hivatal vezetőjét az országban működő civil szervezetekkel szemben. A kedden hozott határozat - amely 120 napon belül érvényét veszti, ha a kongresszus nem hagyja jóvá - Carlos Alberto Dos Santos Cruz kormánytitkár hivatalának hatáskörébe utalta a Brazília területén működő nemzetközi és civil szervezetek tevékenységének felügyeletét, összehangolását és megfigyelését.

A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet egyik illetékese, José Miguel Vivanco szerint Bolsonaro döntése kétféleképpen is értékelhető. Vivanco egyfelől kedvezőnek nevezte, hogy a civil társadalom képviselői a legmagasabb szinten tarthatnak kapcsolatot a kormánnyal, ugyanakkor aggodalmának adott hangot a rendelet korlátozó jellege miatt.

A brazil elnök nem indokolta meg, miért volt szükség a lépésre, de

a Twitter internetes közösségi oldalon azt írta, hogy a civil szervezetek "kizsákmányolják és manipulálják" a mintegy 900 ezer fős bennszülött lakosságot.

A brazil hadsereg vezetésében régóta általános az a nézet, hogy az ásványkincsekben gazdag, gyéren lakott Amazonas-vidéket meg kell védeni a külföldi érdekektől. Valamikor Bolsonaro és a kormánytitkár is hivatásos katona volt.

Az őslakosok és a rabszolgák leszármazottainak ügye

A brazil elnök további új intézkedései kisebbségi csoportokat érintenek, mindenekelőtt az őslakosokat, a rabszolgák leszármazottjait és a homoszexuálisokat.

Egy elnöki rendelet az igazságügyi minisztérium helyett a mezőgazdasági tárca hatáskörébe utalta a bennszülöttek és a hajdani rabszolgák leszármazottai számára fenntartott területek kijelölését, ezzel gyakorlatilag az agrárgazdaság kezére játszva a földeket. Az igazságügyi minisztérium korábban a FUNAI ügynökségen keresztül foglalkozott az őslakosság és rabszolgák leszármazottainak területi igényeivel, lakhatásával, egészségügyi kiadásaival és kultúrájuk megőrzésével.

A FUNAI sorsa bizonytalanná vált, miután Bolsonaro döntése nyomán az ügynökség az új család-, nő- és emberi jogi minisztérium ellenőrzése alá került.

Egy másik rendelet következtében az LGBT-közösség ügyei kikerültek a szigorúan vallásos Damares Alves vezette család-, nő- és emberi jogi minisztérium hatásköréből. Egyelőre nem tudni, hogy ki foglalkozik majd e kisebbség ügyeivel.

Az elnök döntéseit határozottan bírálta a 45 brazil civil szervezetet tömörítő Observatorio do Clima. Az ernyőszervezet szerint a rendeletek "az első lépések, amelyekkel Bolsonaro beváltja kampányígéreteit a környezetet óvó kormányzás felszámolásáról, az őslakosság jogainak megnyirbálásáról és földjeik gazdasági tevékenység előtti megnyitásáról".

Ernesto Araujo új brazil külügyminiszter szerdán azt mondta: a globalizáció visszafordításáért és a brazil külpolitika felszabadításáért fog harcolni hivatali ideje alatt. Araujo több olyan országot említett beszédében, amelyeket csodál, köztük az Egyesült Államokat, Izraelt, Olaszországot, Magyarországot és Lengyelországot.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×