Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
330.52
bux:
110579.18
2025. december 22. hétfő Zénó
Jair Bolsonaro megválasztott brazil elnök beiktatási ünnepségén Brazíliavárosban 2019. január 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Marcelo Sayao

Kisebbségek és a civil szervezetek váltak a brazil elnök első intézkedéseinek célpontjaivá

Jair Bolsonaro több rendeletet hozott az őslakosok és a rabszolgák leszármazottainak ügyeiben, valamint döntött a civil szervezetek korlátozásáról is. A brazil külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy többek között a globalizáció visszafordításáért fog harcolni.

Egyes kisebbségek és a civil szervezetek váltak Jair Bolsonaro újonnan beiktatott brazil elnök első intézkedéseinek célpontjaivá - jelentette több hírügynökség csütörtökön.

A jobboldali vezető első rendeleteinek egyikében átfogó korlátozó jogkörökkel ruházta fel a kormányzati hivatal vezetőjét az országban működő civil szervezetekkel szemben. A kedden hozott határozat - amely 120 napon belül érvényét veszti, ha a kongresszus nem hagyja jóvá - Carlos Alberto Dos Santos Cruz kormánytitkár hivatalának hatáskörébe utalta a Brazília területén működő nemzetközi és civil szervezetek tevékenységének felügyeletét, összehangolását és megfigyelését.

A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet egyik illetékese, José Miguel Vivanco szerint Bolsonaro döntése kétféleképpen is értékelhető. Vivanco egyfelől kedvezőnek nevezte, hogy a civil társadalom képviselői a legmagasabb szinten tarthatnak kapcsolatot a kormánnyal, ugyanakkor aggodalmának adott hangot a rendelet korlátozó jellege miatt.

A brazil elnök nem indokolta meg, miért volt szükség a lépésre, de

a Twitter internetes közösségi oldalon azt írta, hogy a civil szervezetek "kizsákmányolják és manipulálják" a mintegy 900 ezer fős bennszülött lakosságot.

A brazil hadsereg vezetésében régóta általános az a nézet, hogy az ásványkincsekben gazdag, gyéren lakott Amazonas-vidéket meg kell védeni a külföldi érdekektől. Valamikor Bolsonaro és a kormánytitkár is hivatásos katona volt.

Az őslakosok és a rabszolgák leszármazottainak ügye

A brazil elnök további új intézkedései kisebbségi csoportokat érintenek, mindenekelőtt az őslakosokat, a rabszolgák leszármazottjait és a homoszexuálisokat.

Egy elnöki rendelet az igazságügyi minisztérium helyett a mezőgazdasági tárca hatáskörébe utalta a bennszülöttek és a hajdani rabszolgák leszármazottai számára fenntartott területek kijelölését, ezzel gyakorlatilag az agrárgazdaság kezére játszva a földeket. Az igazságügyi minisztérium korábban a FUNAI ügynökségen keresztül foglalkozott az őslakosság és rabszolgák leszármazottainak területi igényeivel, lakhatásával, egészségügyi kiadásaival és kultúrájuk megőrzésével.

A FUNAI sorsa bizonytalanná vált, miután Bolsonaro döntése nyomán az ügynökség az új család-, nő- és emberi jogi minisztérium ellenőrzése alá került.

Egy másik rendelet következtében az LGBT-közösség ügyei kikerültek a szigorúan vallásos Damares Alves vezette család-, nő- és emberi jogi minisztérium hatásköréből. Egyelőre nem tudni, hogy ki foglalkozik majd e kisebbség ügyeivel.

Az elnök döntéseit határozottan bírálta a 45 brazil civil szervezetet tömörítő Observatorio do Clima. Az ernyőszervezet szerint a rendeletek "az első lépések, amelyekkel Bolsonaro beváltja kampányígéreteit a környezetet óvó kormányzás felszámolásáról, az őslakosság jogainak megnyirbálásáról és földjeik gazdasági tevékenység előtti megnyitásáról".

Ernesto Araujo új brazil külügyminiszter szerdán azt mondta: a globalizáció visszafordításáért és a brazil külpolitika felszabadításáért fog harcolni hivatali ideje alatt. Araujo több olyan országot említett beszédében, amelyeket csodál, köztük az Egyesült Államokat, Izraelt, Olaszországot, Magyarországot és Lengyelországot.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×