eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Erdogan: Törökország nem felejt

Törökország nem feledi és nem is feledteti el a 2016. július 15-i puccskísérletet - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap az ankarai államfői palotában, a két évvel ezelőtti hatalomátvételi kísérlet évfordulója alkalmából tartott egyik program keretében.

Erdogan a puccskísérlet halálos áldozatainak hozzátartozói, valamint az incidens sebesültjei előtt felszólalva úgy fogalmazott: "az összeesküvésért felelős gülenista mozgalom minden sejtjét felfedjük és kihajítjuk, nincs megállás".

A török vezetés a puccskísérletért az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát vádolja, amelyet egyúttal fegyveres terrorszervezetnek tekint. Ankara az incidens óta megtorlóan lép fel a mozgalom tagjai és támogatói ellen. A hivatalos álláspont szerint a hálózat hosszú évek alatt szivárgott be a török állami, valamint magánszférába és a folyamatban kiemelt szerepet játszottak a gülenista magániskolák.

Erdogan beszédében leszögezte: minden olyan gyerek a terrorszervezetek potenciális célpontja, amelyik nincs tisztában vallásával, nemzetiségével, nyelvével és hazájával.

Annak érdekében, hogy július 15. ne ismétlődjön meg, ebben a tudatban kell nevelni a következő nemzedéket

- hangsúlyozta.

Erdogan vasárnap korábban a július 15. áldozataiért mondott imádságon vett részt. Az államfői palotakomplexumhoz tartozó Nemzet Dzsámijában maga is recitált a Koránból.

Binali Yildirim házelnök, aki a végrehajtó elnöki rendszer július 9-i bevezetéséig Törökország miniszterelnöke volt, az ankarai parlamentben a "Július 15., a nemzet megálljt parancsolt a puccsnak" című fotókiállítást nyitotta meg. A helyszínen azt mondta: ez a nap a török nemzet, az állam és a demokrácia győzelmi évfordulója.

A tárlat abban a helyiségben kapott helyett, ahol július 15. éjszakáján légicsapás érte a törvényhozás épületét. A kiállítás keretében a külső helyszínén több olyan roncsautót is felsorakoztattak, amelyen lánctalpasok rontottak keresztül a puccskísérlet alatt.

Július 15-ét Törökországban a hatalomátvételi incidens után a demokrácia és nemzeti egység napjának nyilvánították.

Vasárnap napközben a hivatalos progamok keretében országszerte megemlékezéseket tartottak a katonai temetőkben. Ezek mellett Isztambulban emlékerdőt avattak, de még futóversenyt is rendeztek. Ankarában késő este a parlamentnél fényshow is szerepel a programban.

Éjfél után 0 óra 13 perckor az ország minden dzsámijából halottsiratót mondanak majd a müezzinek, úgy, ahogy az a július 16-ra virradó éjszakán is történt.

Vasárnap a puccskísérlet évfordulója alkalmából Erdogan több elnöki rendeletet is kiadott. Az egyik szerint a védelmi minisztérium irányítása alá került a hadsereg főparancsnoksága. Egy másikban Erdogan arról rendelkezett, hogy a Legfelsőbb Katonai Tanácsnak (YAS) a mindenkori alelnök, az oktatási miniszter, továbbá a kincstári és pénzügyminiszter is tagja lesz. Erdogan július 9-én saját vejét, Berat Albayrakot nevezte ki a kincstári és pénzügyi tárca élére. Albayrak korábban az ország energiaügyi minisztere volt.

Erdogan ankarai programját követően Isztambulba repült. Az esti órákban a Július 15. vértanúinak hídján (volt Boszporusz-híd) tart majd beszédet. A hidat már a kora délutáni órákban lezárták a forgalom elől.

Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint a helyszínre érkezőknek gyümölcslevet és szendvicset osztogatnak, de ingyen Wi-Fi is várja az emlékezőket. A palackokra helyezett logó szintén július 15-nek állít emléket - írta az Anadolu.

Erdogan ottani beszédét követően megnyitja a Július 15. Vértanúinak Múzeumát a híd ázsiai hídfőjénél, közvetlenül a tavaly átadott Mártírok emlékműve alatt. A múzeum alapterülete 1500 négyzetméter, építése márciusban kezdődött, és várhatóan két hónapon belül készül el teljesen.

Az Anadolu összesítése alapján

a puccskísérlet óta 289 per indult a puccsisták ellen,

és eddig 194-ben született ítélet. 2381 vádlottból 757-et 1 év 2 hónaptól 20 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtottak, 1624-en pedig életfogytiglani szabadságvesztést kaptak.

2016. július 15. éjszakáján az összeesküvők elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A hídon nyitottak először tüzet civilekre. A puccsisták lánctalpasokkal törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Erdogan elnök az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt. Hivatalos összesítések szerint az összecsapásokban 251 ember életét vesztette, csaknem 2200-an pedig megsebesültek.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×