Boris Johnson "Moszkva cselekedeteivel" indokolta a munkacsoport létrehozását.

Oroszország és a nyugati államok között az elmúlt években folyamatosan nőtt a feszültség - emlékeztetett tudósításában a Reuters hírügynökség, példaként említve a szíriai és az ukrajnai konfliktust. Amerikai hírszerző ügynökségek szerint Oroszország beleavatkozott a 2016-os elnökválasztási kampányba, és a nyugati országok Moszkvát vádolják a márciusban az angliai Salisburyben idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlettel, amelynek célpontja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök volt.

Moszkva tagadja az amerikai választásokba való beavatkozás és a salisbury mérgezés vádját is.

Boris Johnson szerint kollégáival egyetértettek abban, hogy éberséget kell tanúsítani Oroszországgal kapcsolatban, "legyen szó akár kiberhadviselésről, dezinformációkról, gyilkossági kísérletekről", és közösen kell fellépni ellene.

A házigazda Kanada külügyminisztere, Chrystia Freeland úgy fogalmazott, a munkacsoport segít megvédeni a demokráciákat attól, hogy aláássák őket. Mint mondta, Oroszország semmibe veszi a nemzetközi normákat, de a G7-országok egységesek abbéli szándékukban, hogy közösen lépjenek fel ez ellen.

A tanácskozásról szóló tudósítások megjegyzik, hogy a G7 csoportnak ugyanakkor szüksége van Oroszország együttműködésére a polgárháború lezárásához Szíriában, ahol Moszkva - és Irán - Bassár el-Aszad elnök kormányát támogatja a felkelőkkel szemben.

Heiko Maas német külügyminiszter közölte, újfent megállapították, hogy a szíriai konfliktus politikai úton való lezárása nem lehetséges Oroszország nélkül, és Moszkvának ki kell vennie a részét a rendezésből.

John Sullivan ügyvivő amerikai külügyminiszter felszólította Oroszországot, hogy ne gördítsen akadályokat a béke elérése elé Szíriában, és legyen "konstruktív partner" a nyolcadik éve tartó szíriai harcok lezárásában.