Infostart.hu
eur:
358.93
usd:
309.1
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Salisbury, 2018. március 10.Bűnügyi szakértők vizsgálódnak Szergej Szkripal korábbi orosz kettős ügynök mérgezése ügyében a dél-angliai Salisbury temetőjében 2018. március 10-én, hat nappal az után, hogy eszméletlen állapotban találtak rá a brit külső hírszerzés, az MI6 66 éves volt ügynökére és 33 éves lányára, Julijára a városban. A volt kém és lánya életveszélyes, de stabil állapotban fekszik egy salisburyi kórházban, a brit hatóságok szerint nagyon ritka idegméreggel mérgezték meg őket. (MTI/EPA/Neil Hall)
Nyitókép: NEIL HALL

Kiderült, hogyan mérgezhették meg az exügynököt és lányát

A brit nyomozók legújabb gyanúja szerint a bejárati ajtó kilincsére kent vegyifegyver-anyaggal mérgezték meg Szergej Szkripal volt orosz majd brit ügynököt és lányát. Az ügy példátlan módon elmélyítette az ellentéteket Oroszország és a Nyugat között.

Közel 250 brit terrorellenes nyomozó foglalkozik a Szkripalj-mérgezés ügyével Nagy-Britanniában. A brit hatóságok szerint az általuk „egykori orosz kémnek” nevezett, valójában először az orosz, majd a brit hírszerzésnek dolgozó és kettős orosz-brit állampolgár Szergej Szkripalt és lányát egy hadi fegyernek számító vegyi anyaggal mérgezték meg a dél-angliai Salisburyben.

A korábbi elméletek még arról szóltak, hogy a Moszkvából látogatóba érkezett Julia Szkripalj bőröndjébe rejthették a különleges mérget, majd arról, hogy a volt ügynök BMW-jének szellőző rendszerébe. A helyi rendőrség most azt mondja, hogy

a Novicsok néven emlegetett mérgező anyagot a legnagyobb koncentrációban Szkripal salisbury-i háza bejárati ajtaján fedezték fel.

Az ex-ügynök és lánya kómában fekszik egy kórházban és néhány családtag és ismerős szerint akkor sem tudna teljes életet élni, ha túlélné a támadást. A nyomozásban résztvevő rendőröknek több mint 5000 órányi térfigyelő kamera fevételt kell végignézniük, és több mint 1300 tárgyat kell megvizsgálniuk. Emellett eddig 500 szemtanút azonosítottak és már több száz tanúvallomást rögzítettek.

A rendőrök most azt próbálják kideríteni, hogy ki és mikor kenhette a súlyosan mérgező anyagot Szkripalék bejárati ajtajának a kilincsére.

A brit kormány szerint a mérgezést – vagy vegyifegyver-támadást – korábbi viselkedése alapján, kétséget kizáróan Oroszország hajtotta végre. Moszkva ugyanakkor szerdán azt állította, hogy a vélhető gyilkossági kísérletben brit hírszerzők vettek részt.

Ezt megelőzően több, mint 25 ország kiutasított több mint 130 orosz diplomatát, akit „be nem jelentett kémnek” minősítettek. Az orosz külügyminisztérium közben azzal vádolta meg a brit kormányt, hogy azt „nem akarja kideríteni a valódi indítékokat, és nem akarja megtalálni a valódi elkövetőket.” „Ha az orosz oldal nem kap meggyőző információt annak ellenkezőjéről, hogy brit titkosszolálatok vettek részt az ügyben, akkor azt úgy fogjuk kezelni mint masszív politikai provokációt jelentő támadást állampolgáraink ellen” – állt a külügyi közleményben.

Közben egyelőre tovább várat magára az orosz válasz arra, hogy a britekkel való szolidaritás jeleként különösen sok diplomatáját utasították ki többtucat országból.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

A politikai fordulatot követő piaci eufória látványos sikert hozott: a forint szárnyal, miközben az állampapír-hozamok zuhannak. Az április 12-i kormányváltás „hájp” után azonban fontos kérdések merülnek fel. Miközben az exportőrök a hirtelen jött erősödés miatt aggódnak, az euróban megtakarítók pedig devizavagyonuk apadását kénytelenek elkönyvelni, a legfőbb kérdés mégis az: a forint tartós strukturális átárazódásának vagy csupán egy tiszavirág-életű politikai nászútnak vagyunk a tanúi? Levonulhat-e a kezdeti lelkesedés úgy, hogy a makacs fundamentumok – a stagnáló gazdaság és a költségvetési deficit – végül komoly próba elé állítják az országot? Az euróövezet felé vezető út hosszú, és bár a forint eddigi, feltörekvő piacokra jellemző extremitásait és rendkívüli volatilitását egy kiszámíthatóbb pálya válthatja fel, a jegybanki kamatnormalizáció és a gazdasági realitások még tartogatnak buktatókat. És vajon képes lesz-e a magyar fizetőeszköz levetkőzni a sérülékeny, spekulatív imázst?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×