Infostart.hu
eur:
358.91
usd:
309.02
bux:
0
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
London, 2018. március 20.Rendőrök az orosz nagykövetség londoni épülete előtt 2018. március 20-án. Nagy-Britannia ezen a napon hajtja végre a korábban bejelentett 23 orosz diplomata kiutasítását a szigetországból a Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija ellen Angliában elkövetett gyilkossági kísérlet miatt, amely mögött London szerint a Kreml állhat. (MTI/AP/Frank Augstein)
Nyitókép: Frank Augstein

Hidegháborús viszonyok között élünk

Újra hidegháborús viszonyok között élünk – mondta az InfoRádiónak az Alapjogokért Központ kutatója arról, hogy a világ több állama is orosz diplomatákat utasít ki a nagy-britanniai mérgezéses ügy miatt. Tóth Norbert szerint a kiutasításokkal nem szakadnak meg az államközi kapcsolatok.

Diplomaták kiutasításakor az 1961-es bécsi egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni – mondta Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, az Alapjogokért Központ kutatója. A dokumentum 9. cikke lehetővé teszi, hogy egy ország indoklás nélkül persona non gratává, nem kívánatos személlyé nyilvánítson külföldi diplomatákat, és el nem fogadhatónak tekintsen diplomáciai képviseleten dolgozó más külföldieket.

A kiutasítással nem szakad meg a két ország közötti diplomácia, ez csupán annak jelzése, hogy az egyik fél elégedetlen a kétoldalú kapcsolatokkal.

„Tipikusan

akkor alkalmazzák ezt a megoldást, amikor valamilyen meg nem engedett tevékenységet folytatnak a külföldi diplomaták.

Tehát a hidegháború idején kémkedés esetén szoktak ilyen eszközhöz folyamodni” – fogalmazott a szakértő.

„Bizonyos diplomata státuszokon lévő kollégák eleve gyanúsak a fogadó ország számára,

ilyen a katonai attasé, légügyi attasé, tengerészeti attasé” – tette hozzá. Őket általában fokozott figyelem övezi az adott államban.

Sokan úgy vélik, hogy a második hidegháborúban élünk – emelte ki Tóth Norbert.

„Az első hidegháborúra jellemző módon működnek ma már az országok,

és jól láthatóan felsorakoznak főleg most az Amerikai Egyesült Államok és a britek mögé államok, Oroszországból pedig valószínűleg a posztszovjet térségből vannak meg a szövetségesei” – hangsúlyozta a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter súlyos kijelentést tett Ukrajna EU-csatlakozásáról

Előbb a nyugat-balkáni államokat kell felvenni, Ukrajna legkorábban jó tíz év múlva csatlakozhat az Európai Unióhoz, és Magyarországon előtte népszavazást kell rendezni erről – mondta Magyar Péter miniszterelnök egy interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Őrült tempóban fegyverkezik Európa, de hogyan lesz ebből növekedés?

Őrült tempóban fegyverkezik Európa, de hogyan lesz ebből növekedés?

"Ha békét akarsz, készülj a háborúra" – ez az a gondolat, ami fokozatosan átalakítja Európa gazdaságát. Miközben az országok régóta nem látott összegeket költenek fegyverkezésre, egyre többen remélik, hogy a hadiipari fordulat nemcsak biztonságot, hanem új gazdasági fellendülést is hozhat. A védelmi célú kiadásokat azonban sokkal könnyebb úgy elkölteni, hogy ne hozzon növekedési reneszánszt, mint hogy igen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×