Infostart.hu
eur:
384.72
usd:
330.84
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér

May és Merkel is egyetért

Nagy-Britannia és Németország továbbra is kiáll az iráni nukleáris fejlesztési programról kötött többhatalmi megállapodás mellett - közölte vasárnap a londoni miniszterelnöki hivatal, miután Theresa May brit kormányfő és Angela Merkel német kancellár telefonos egyeztetést tartott a kérdésről.

Donald Trump amerikai elnöknek vasárnapig kellett volna aláírnia a háromhavonta esedékes igazolást arról, hogy Irán betartja a szerződésben foglaltakat, Trump azonban már pénteken bejelentette, hogy nem hajlandó aláírni az új igazolást.

Az amerikai elnök nem mondta ugyan fel a Teheránnal kötött egyezményt, de elutasította annak jelenlegi formáját, arra hivatkozva, hogy Irán nem tartja be a megállapodás "szellemiségét". Trump felhatalmazta az amerikai pénzügyminisztériumot, hogy léptessen életbe újabb szigorú szankciókat Teheránnal szemben.

A Downing Street szóvivőjének tájékoztatása szerint Theresa May és Angela Merkel vasárnap telefonos megbeszélést tartott Trump döntéséről, és egyetértettek abban, hogy Nagy-Britannia és Németország továbbra is szilárd elkötelezettséggel kiáll az iráni nukleáris megállapodás fenntartása mellett.
 A brit miniszterelnök és a német kancellár egyetértett abban is, hogy a nemzetközi közösségnek együttes fellépéssel kell szembeszállnia a térséget destabilizáló iráni tevékenységgel, és együttesen kell megoldást találni a ballisztikus rakéták fejlesztésére irányuló iráni program keltette aggályokra.

May és Merkel megállapodott arról, hogy e kérdéseket a jövő héten esedékes brüsszeli EU-csúcs is megvitatja - közölte a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője.

Trump bejelentése óta ez a második európai többhatalmi állásfoglalás az iráni atomprogram ügyében. Az amerikai elnök pénteki döntése után néhány órával a brit, a német és a francia kormány közös közleményben tudatta: továbbra is elkötelezetten vallja, hogy az Iránnal kötött egyezményt az összes aláíró országnak maradéktalanul végre kell hajtania, mert ezt diktálja az érintett hatalmak közös

nemzetbiztonsági érdeke.

A Downing Street által péntek este ismertetett közös deklaráció szerint az iráni nukleáris egyezmény tizenhárom évi diplomáciai munka eredménye, és megkötése jelentős lépés volt annak megakadályozására, hogy Irán a nukleáris fejlesztési programot katonai célok szolgálatába állítsa.

A brit, a német és a francia kormány a közös közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy az egyezményt az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadott határozatban hagyta jóvá, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség pedig hosszú távú megfigyelési programja alapján ismételten igazolta, hogy Irán eleget tesz az egyezményben foglaltaknak.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×