Infostart.hu
eur:
383.66
usd:
329.77
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Már Brüsszelből is célba veszik a nagyvadakat

Már Brüsszelből is célba veszik a nagyvadakat

Nemzetközi konzultáció a nagyvadak ügyében Brüsszelben. Hargita Megye Tanácsának elnöke a medvetámadások miatt kezdeményez lépéseket.

Az Európai Unió is belátta, hogy az egyensúly fenntartása érdekében szükség van a helyi gazdákra, a vadásztársaságokra és a területgazdákra. Románia érvényt kell szerezzen a Környezetvédelmi Direktíva 16-os cikkelyének, amely előírja a veszélyes és kártékony vadak kilövését - hangsúlyozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, a Régiók Bizottságának (RB) tagja szeptember 12-én Brüsszelben.

A megyeelnök az Európai Vadászszövetségek Uniójával (FACE) és a Természetvédelmi Világalap (WWF) képviselőivel, mezőgazdászokkal, földtulajdonosokkal, erdőtulajdonosokkal és szakmai csoportosulásokkal vett részt nemzetközi konzultáción.

Azonnali beavatkozási eszközre van szükség a lakott területen veszélyt okozó nagyragadozók esetében, mondták a WWF képviselői, illetve egyetértenek abban, hogy támogatni kell a hagyományos extenzív állattartást, mert fontos az élőhelyek fenntartásában. Továbbá abban is egyetértettek, hogy késedelem nélkül el kell indítani a Natura 2000-es területekre vonatkozó kifizetéseket.

Rengeteg európai uniós pénz kárba vesz, így megkérdőjelezhető a környezetvédelmi projektek eredményessége, ezt bizonyítja az Európai Számvevőszék jelentése is, mondta Borboly Csaba hozzászólásában, illetve hangsúlyozta, hogy hatékony vadgazdálkodásra van szükség.

A vadászokat, gazdákat megbélyegzik a témában való kommunikációban, tette hozzá, illetve kifejtette, hogy az Európai Unió is belátja, hogy nem ez a jó irány, a vadgazdálkodás az emberi tevékenység és a nagyvadak közötti egyensúly megőrzésének egyik kulcsfontosságú tényezője. Borboly Csaba ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy Románia nem tud érvényt szerezni a Környezetvédelmi Direktíva 16-os cikkelyének, amely a veszélyes és a kártékony vadak kilövésére vonatkozik.

Hargita Megye Tanácsának elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a román környezetvédelmi minisztérium kilövési kvótára vonatkozó rendelete nem oldja meg a problémát (erről korábban beszámolt a megyeelnök a sajtó jelenlétében), mert azt nem osztották le megyékre a medvék száma szerint, így az engedélykérések jóváhagyása sem a valós problémával arányosan fog történni. Ezenkívül a rendelet az áttelepítést is előírja, ami szintén nem jelent megoldást, hiszen egy új helyen is azok a szokások szerint fog élni egy medve, amibe belenőtt, például ugyanúgy kukázni fog, mint az előző élőhelyén, vázolta fel a problémát a nemzetközi konzultáción Borboly Csaba.

A FACE szerint minden lehetséges eszközzel csökkenteni kell a károkat és a károkozókat.

Nyitottak a párbeszédre a WWF képviselői és megköszönték az építő jellegű párbeszédet, illetve hozzátették, párbeszédre szólítják fel a tagállami tagszervezeteiket is.

Címlapról ajánljuk
Elemző: Donald Trump azért lett dühös, mert a britek lavíroznak, a spanyolok meg már-már cinikusak

Elemző: Donald Trump azért lett dühös, mert a britek lavíroznak, a spanyolok meg már-már cinikusak

Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegette meg Spanyolországot, hogy megszakít velük minden kereskedelmi kapcsolatot, mert az ország nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a bázisait használja az Irán elleni művelethez. Nagy-Britannia sem hagyta, hogy a támadáshoz igénybe vegyék az Indiai-óceánon található támaszpontját. Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője világított rá a helyzet hátterére.

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – mondta egy tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×