Infostart.hu
eur:
378.49
usd:
321.5
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Itt a drasztikus megoldás Észak-Korea lekapcsolására

Itt a drasztikus megoldás Észak-Korea lekapcsolására

Bár Kim Dzsongun észak-koreai rezsime sok tapasztalatot szerzett arról, hogyan kell nemzetközi kereskedelmi szankciók közepette működtetni egy országot, de katonai és szállítási műveleteihez nem nélkülözheti a nyersolaj importját.

Annak ellenére, hogy 2006 óta folyamatosan nemzetközi szankciókkal néz szembe, Észak-Korea gazdasága 2016-ban az ezredforduló óta legnagyobb mértékű, 3,9 százalékos éves gazdasági növekedést produkálta. A szankciók viszonylagos hatástalanságát az ENSZ is elismerte idén februári jelentésében. A szankciós eszköz hatékonytalanságát jelzi az is, hogy Észak-Korea az augusztusban kivetett legutóbbi szankciók ellenére tudta végrehajtani nukleáris robbantási és rakétakísérleteit.

A Portfolio elemzése szerint

ha Kína úgy dönt, hogy megszünteti az Észak-Korea számára létfontosságú olajszállítmányokat,

annak azonnali és meglehetősen költséges hatása lenne Phenjan számára. Észak-Korea olyan mértékben függ az olajimporttól, hogy képtelen más forrásból pótolni. Kína körülbelül 90 százalékban fedezheti az észak-koreai olajkeresletet, de Oroszország is rendszeresen szállít az energiahordozót déli szomszédjának.

Oroszország esetében az ügy egyértelműbbnek tűnik. Egyrészt, mivel az orosz olajszállítmányok mennyisége jelentősen elmarad a kínaiaétól; másrészt Moszkva egy hete bejelentette be, hogy a rakétakísérletek miatt felfüggeszti az Észak-Koreával vitt közös üzleti vállalkozásait.

Kínával már korántsem ilyen egyszerű a helyzet. A Reuters iparági forrásokból úgy értesült még áprilisban, hogy Kína egy öreg csővezetéken évente körülbelül 520 ezer tonna olajat szállít Észak-Koreába. A nukleáris tesztek és rakétakísérletek hatására júliusban a kínai benzinexport Észak-Korea irányába 97 százalékkal esett vissza éves összevetésben, a nyersolajszállítmányok azonban továbbra is működésben tartják a rezsimet.

Peking jelentősen visszafogja most az Észak-Koreába irányuló olajszállítást, ez azonban várhatóan csak korlátozott időtartamra fog szólni, mivel

Kína el kívánja kerülni Észak-Korea teljes gazdasági összeomlását,

és anélkül kíván valós fájdalmat okozni Észak-Koreának, hogy a rendszert működésképtelenné tenné.

Kína legutóbb 2003 tavaszán élt az észak-koreai olajszállítások visszafogásának eszközével, ekkor három napra teljesen elzárta az olajcsapot, egy rakétatesztre adott reakció talán legfontosabb elemeként. Kína mindezidáig vonakodott ezen eszköz bevetésétől, mivel attól tart, hogy egy ilyen lépés az észak-koreai rezsim és régió destabilizását vonhatja maga után. A legutóbbi földalatti nukleáris teszttel - ami 2006 óta a hatodik - azonban a jelek szerint Észak-Korea már átléphette azt a bizonyos piros vonalat.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×