Infostart.hu
eur:
364.74
usd:
328.69
bux:
146234.43
2026. november 11. szerda Márton
Szakértői vélemény az észak-koreai feszültségről

Szakértői vélemény az észak-koreai feszültségről

Az amerikai elnök a japán kormányfővel egyeztetett az észak-koreai feszültségről, miközben Kim Dzsong Un-nal ismertették a Guam szigetén található amerikai támaszpont elleni támadás terveit.

Telefonon egyeztetett Donald Trump amerikai elnök és Abe Sindzó japán kormányfő az észak-koreai rakétakísérletek nyomán kialakult feszültségről, majd arra jutottak, hogy elsődleges céljuk egy újabb észak-koreai rakéta kilövésének megakadályozása.

Eközben James Mattis amerikai védelmi miniszter és Rex Tillerson, az amerikai diplomácia vezetője közös, a The Wall Street Journal-ban közzétett véleménycikkben húzta alá, hogy az Egyesült Államoknak "nem áll érdekében a rendszerváltozás vagy Korea felgyorsított újraegyesítése" és Washington "nem keres semmiféle ürügyet arra, hogy csapatokat állomásoztasson a demilitarizált övezettől északra".

Az észak-koreai állam hírügynöksége közölte, hogy tájékoztatták Kim Dzsong Un phenjani vezetőt a Guam szigetén található amerikai katonai bázis elleni rakétatámadásra kidolgozott tervekről. E rakéták kilövésük esetén áthaladnának Japán dél-nyugati része felett is, ám a phenjani rezsim vezetője a híradás alapján még egy ideig figyelemmel kíséri az Egyesült Államok cselekedeteit, mielőtt döntést hozna a támadásról.

Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint egyértelmű, hogy az Egyesült Államok nem kíván háborúba bocsátkozni a Koreai-félszigeten.

"Egy sajátos húzd meg-ereszd meg játékot láthatunk, amikor kicsit le is vannak osztva a szerepek, hogy ki az, aki inkább belemenősebb, és ki az, aki inkább a tárgyalásos megoldás felé akarja terelni a dolgokat. Az észak-koreai reakció is azt mutatja, hogy nem feltétlenül kívánnak ők sem rakétával válaszolni ezekre a felvetésekre, úgyhogy úgy gondolom, hogy csak a szokásos játékot láthatjuk - keménykedünk, keménykedünk, aztán mindenki rájön, hogy eredményesebb lenne inkább tárgyalni, és valamifajta megoldást kitalálnak a végén" - mondta a rádióban a szakértő.

Kína három hét múlva az ENSZ-szankciók miatt teljesen leállítja a vas, az ólom és a szén impotrját Észak-Koreából, ám ez Csoma Mózes, az ELTE koreai tanszékének vezetője szerint nem fogja visszavetni Phenjan rakétaprogramját.

"Ezeket a büntetőintézkedéseket meglehetősen könnyű kijátszani. Nyilván Kína a helyzete miatt kénytelen demonsrtálni a világ felé, hogy ő elkötelezett a büntetőintézkedések, illetve Észak-Korea megrendszabályozása mellett, ugyanakkor

amennyiben ténylegesen is megvalósítják ezeket a lépéseket, azok Kínai cégeket is érzékenyen érintenek".

A dél-koreai elnök legutóbbi nyilatkozatában leszögezte, hogy nem lehet katonai akció a Koreai-félszigeten Szöul beleegyezése nélkül, ugyanakkor a dél-koreai vezetés mindent el fog követni, hogy megakadályozzon egy háborút.

Az Európai Unió részéről Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főmegbízott óva intette Észak-Koreát az újabb provokációktól, amelyek Brüsszel szerint csak tovább fokoznák a feszültséget a térségben és a világban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Bod Péter Ákos figyelmeztet: ezért kerülhet bajba a magyar gazdaság

Már meghallgatható a szerdai Checklist. A 2027-es költségvetés első látásra fegyelmezettebb gazdaságpolitikát ígér: csökkenő hiányt, visszafogottabb növekedési várakozásokat és közeledést az euróbevezetés feltételeihez. A nagy kérdés azonban az, hogy ez valódi fordulat kezdete-e, vagy csak új csomagolásban térnek vissza a régi hibák: a különadók, a túlköltekezés és a versenyt torzító állami beavatkozások. A témában Bod Péter Ákos közgazdászt, egyetemi tanárt, az MNB korábbi elnökét kérdezzük.   A folytatásban arról beszélgetünk Nagy Bálinttal, a Pénzcentrum újságírójával, lapigazgatójával, hogy az árrésstop után új fejezet nyílhat az élelmiszerboltokban: jöhet a dinamikus árazás, amikor az árak nem hetekig, hanem akár óráról órára változnak. Külföldön ez már működő gyakorlat, itthon egyelőre inkább a lejáratközeli termékeknél látni hasonlót. A kérdés az, hogy a magyar vásárló ezzel nyer vagy veszít: olcsóbb lesz-e a pékáru estére, vagy drágább a tej, amikor mindenki vásárol?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×