A második világháborúban a tengelyhatalmakhoz tartozó Japán azt követően támadt a Kínával és az európai országok gyarmataival szembeni hódító politikáját rosszalló Egyesült Államokra, hogy az USA zárolta az államokban lévő japán vagyont és fokozatosan megszüntette a kereskedelmet a szigetországgal.

Pearl Harbornál 1941. december 7-én reggel, a kikötő bejáratánál észleltek és el is süllyesztettek az amerikaiak egy japán tengeralattjárót, radarjaikon pedig észlelték az északról közeledő repülőgépeket, ám ezekről úgy vélték, hogy a Kaliforniából erősítésként érkező B-17-esek. Bár az amerikai hírszerzés ekkorra már megfejtette a japán diplomáciai kódokat, a támadás készületlenül érte az államok katonáit.

A hadüzenet nélküli támadás első hulláma, 183 repülőgép légicsapása reggel 7:55-kor kezdődött, amelyet nem sokkal később követett a 170 géppel indított második hullám. Rövid idő alatt megsemmisült a csendes-óceáni amerikai flotta jelentős része. Csaknem 2500 amerikai katona vesztette életét, és mintegy 1200-an sebesültek meg. Japán csupán 29 repülőgépet és 4 tengeralattjárót veszített el, míg az amerikai csendes-óceáni flotta fél évre megbénult.

Másnap az Egyesült Államok elnöke, Franklin Delano Roosevelt az amerikai kongresszus előtt a gyalázat napjának nevezte december 7-ét, nem sokkal később pedig az Egyesült Államok hadat üzent Japánnak, belépve ezzel a második világháborúba.

A csendes-óceáni térségben még azután is tartott a háború, hogy a náci Németország 1945. május 8-ai kapitulációjával Európában véget értek a harcok. Az Egyesült Államok 1945. augusztus elején két atombombát dobott le Hirosimára és Nagaszakira. Néhány nappal később Hirohito császár bejelentette, hogy Japán leteszi a fegyvert.

Abe Sindzó egyébként nemrég jelentette be, hogy első japán kormányfőként december végén Barack Obama amerikai elnökkel közösen felkeresi a Hawaii szigetén található Pearl Harbort, hogy megemlékezzen a légicsapás áldozatairól. A japán kormányszóvivő azonban azt is leszögezte, hogy Abe Sindzó nem fog bocsánatot kérni a történtekért, ahogy Barack Obama sem kért bocsánatot, mikor első amerikai elnökként május végén felkereste Hirosimát, és megemlékezett az atomcsapás áldozatairól.