Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Prodi: a tétlenség lejáratja az EU-t

Az Európai Uniónak a Brexitet követő tétlensége az egész világon lejáratja az Európai Uniót - hangoztatta Romano Prodi volt olasz miniszterelnök, az Európai Bizottság egykori elnöke hétfőn egy olaszországi tanácskozáson.

Prodi nagy vereségnek nevezte az Egyesült Királyságnak az EU-ból való kilépését, szerinte ugyanakkor még ennél is rosszabb a Brexitet követő európai tétlenség és bizonytalanság. A Brexit ébresztő helyett a lehető leglassabb reakciót váltotta ki az EU-ból - fogalmazott a volt kormányfő, aki úgy vélte, hogy a tétlenség és bizonytalanság lejáratja az EU-t az egész világon. "A megosztottság és a populizmus erősödik, Németország halogat és nem hoz döntéseket, a németek téves politikát választottak" - jelentette ki.

A korábbi miniszterelnök a Reti della carita olasz katolikus humanitárius hálózat Bolognában tartott találkozóján szólalt fel, és legaktuálisabb politikai kérdésekről beszélt. Emlékeztetett, hogy amikor 1999 és 2004 között ő vezette az Európai Bizottságot, akkor a tagállamok száma 15-ről 25-re emelkedett,. "Ha most Lengyelország nem lenne az EU tagja, Ukrajna sorsára jutott volna" - fűzte hozzá.

Romano Prodi úgy vélekedett, hoyg a Nyugat elhibázott politikája miatt a mai világ új nagyhatalmának ismét Oroszország számít, amely "a fél világnak törvényt diktál", az ukrajnai, szíriai és iraki feszültségek miatt teljesen eltávolodik Európától és Kínához közeledik. Ironikusan megjegyezte: "a Nyugatnak igazi remekművet sikerült elérni: összehoztunk két örök ellenséget, amelyek már egymással dolgoznak".

A migrációról Romano Prodi azt mondta, a migránsok érkezése nem fog alábbhagyni. Hangsúlyozta, hogy az Olaszországba érkező migráció megfékezéséhez Líbia politika stabilitása szükséges.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×