Ukrajnának számos feltételt teljesítenie kell a 90 milliárd eurós uniós támogatásért cserébe, így a korrupciót vissza kell fogni, teljesíteni kell a jogállamisági és reformkötelezettségeket, valamint az EU-csatlakozási folyamatban való előrehaladást. Ez az elmúlt időszak egyik legtöbb vitát generáló európai uniós intézkedése. Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban azt is elmondta, hogy a területeket bizonyos rendszerességgel monitorozni fogják az Európai Unió megfigyelői.

Hozzátette, az Európai Unió által javasolt keret értelmébe

az Európai Unió kétféle módon tudja majd kibocsátani a finanszírozást az ukránok rendelkezésére.

• Ez egyrészt egy 30 milliárd euró összegű makrogazdasági támogatást tartalmaz, amelyet makroszintű pénzügyi támogatás keretében, vagy pedig az Ukrajna-eszközön keresztül hajtanak végre.
• A másik pedig egy 60 milliárd eurós összeget tartalmaz. Ebben Ukrajna azon képességét támogatnák, amelyben a védelmi iparban további beruházásokat hajtanának végre, valamint a katonai felszereléseket erősítenék.

A kockázat ugyanakkor a visszafizetésben rejlik, mivel ez egy nemzetközi hitelpiac által biztosított hitel lenne az EU felé, amit aztán továbbítanának Ukrajnának.

Az Európai Unió jelenleg arra számít, hogy az orosz jóvátételből, valamint a befagyasztott orosz vagyonból tudják majd ezt rendezni, de ez jogilag és politikailag korántsem biztos megoldás.

Ha nem sikerül ilyen módon visszafizetni, a végső terhet az Európai Unió költségvetésére és így a résztvevő tagállamokra hárítják majd

– magyarázta Szigethy-Ambrus Nikoletta.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország már decemberben jelezte, nem kívánnak részt venni a közös hitelfelvételben, tehát a visszafizetésre vonatkozó kockázatokat sem kell viselniük. Az Európai Bizottság április elején már jelezte: elkezdi a hitelcsomag első részletéhez tartozó kifizetés előkészítését.

A cikk alapjául szolgáló interjút Szabó S. Gergő készítette.