Infostart.hu
eur:
378.48
usd:
321.18
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza

Ausztria új hídembere

Szakértők szerint az észt bevándorlók gyermekeként Ausztriában született Alexander Van der Bellen személyiségéből fakadóan hídépítő szerepet tölthet be a rendkívül megosztott osztrák társadalomban.

Van der Bellen kilencedik a második köztársaság történetében megválasztott államfők sorában.

A 72 éves politikus 1944-ben született Bécsben, szülei Észtországból menekültek Németországba, majd Ausztriába. A tiroli Kaunertalban nőtt fel, az innsbrucki egyetemen gazdasági tanulmányokat folytatott. Bécsben közigazgatást tanult, majd a bécsi egyetem közgazdász professzora lett.

Politikai karrierjét az Osztrák Szociáldemokrata Pártban (SPÖ) kezdte. 1992-től a Zöldek pártjának képviselőjelöltje, majd elnöke lett. 2008-ig mintegy tizenegy éven át vezette az osztrák zöldeket, és ezalatt a párt Európa legsikeresebbjévé vált, megkétszerezve parlamenti mandátumaik számát. 2012-től három éven át a bécsi tartományi parlament képviselője volt.

2015 szeptemberében megjelent életrajzi könyvében még azt írta, az államfői tisztség számára alapjaiban nem egyeztethető össze magánéletével. Alexander Van der Bellen elvált, két gyermek apja. 2015 decemberében hosszú idő után összeházasodott élettársával.

Van der Bellen a kampányában arról beszélt: tudja, hogy sokan "kívülállóként" tekintenek rá, hiszen 1945 óta vagy néppárti vagy szociáldemokrata államfője volt az országnak. Sokak számára pont "kívülállósága" és professzori előadói stílusa miatt volt szimpatikus. Van der Bellen számos alkalommal pártfüggetlenként pozícionálta magát, ugyanakkor a Zöldek jelentős összeggel támogatták kampányát, a párt vezetése pedig több alkalommal is kiállt Van der Bellen mellett.

A politikus kampányindító sajtótájékoztatóján kifejtette: menekült család gyermekeként nagy esélyt kapott Ausztriában, így jövőbeli államfőként mindezeket a lehetőségeket szeretné meghálálni hazájának.

Van der Bellen hangsúlyozza a bevándorlók munkaerőpiaci integrációját, a befogadás kultúrája és a közös európai megoldás mellett áll ki, fontosnak tartja a menekültek megfelelő regisztrációját a határok mentén, azonban a kerítésépítést és a határok lezárását ellenzi. Jogellenesnek tartja és elutasítja továbbá az Ausztria által befogadható menekültek számának felső korlátját.

Kampányában igyekezett a jobboldali szavazók felé is nyitni, ugyanakkor többször is kijelentette, Heinz-Christian Strachét, az FPÖ vezetőjét nem iktatná be kancellári hivatalába.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×