eur:
411.24
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér

A szabadságpárti jelölt vezet a második forduló után

A szavazóhelyiségekben leadott szavazatok alapján Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje vezet 51,9 százalékkal az ausztriai elnökválasztás vasárnapi második fordulója után az osztrák belügyminisztérium vasárnap esti, hivatalos, előzetes eredményei szerint.

A szavazóhelyiségekben leadott szavazatok alapján Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje vezet 51,9 százalékkal az ausztriai elnökválasztás vasárnapi második fordulója után az osztrák belügyminisztérium vasárnap esti, hivatalos, előzetes eredményei szerint, ám a levélben leadott szavazatok még módosíthatják az eredményt.

Alexander Van der Bellen, a Zöldek pártja által támogatott jelölt a szavazatok 48,1 százalékát kapta.

Végleges eredmény azonban csak hétfőn, a levélben leadott szavazatok összeszámlálása után várható. Mivel Norbert Hofer csak 144 000 szavazattal vezet, a végeredmény változhat, miután levélben 900 ezren voksoltak, a 6,4 millió választásra jogosult állampolgárnak csaknem 14 százaléka.

Az áprilisi első fordulón mintegy félmillióan szavaztak levélben, a többség Van der Bellent támogatta.

A Sora/ORF közvélemény-kutató által közölt előzetes becslés szerint, amely a levélszavazatokat is figyelembe vette, döntetlen az osztrák államfőválasztás, a két jelölt egyaránt ötven százalékon áll. Ezen számítások alapján a Zöldek pártja által támogatott jelölt 2,208 millió szavazatot szerzett, Norbert Hofer pedig háromezer vokssal kevesebbet, de ez a különbség a hibahatáron belül van.

A választási részvétel 61 százalékos volt, a levélszavazatokkal együtt a választásra jogosultak mintegy 72 százaléka voksolt vasárnap. Az április 24-én tartott első fordulóban a szavazásra jogosultak 68,5 százaléka járult az urnákhoz. A legutóbbi, 2010-es választásra a szavazásra jogosultak 54 százaléka ment el, ami a legalacsonyabb részvétel volt azóta, hogy 1980-ban eltörölték a kötelező voksolást. 1980 óta az elnökválasztáson való részvétel folyamatosan csökkent: 1992-ben még 85, 1998-ban 75, 2004-ben pedig már csak 72 százalék ment el szavazni.

Hofer vidéken kapott nagyobb támogatást, míg Van der Bellenre a nagyvárosokban szavaztak többen. A szabadságpárti jelöltet elsősorban az ország keleti és déli részében lévő tartományok szavazói támogatták, Van der Bellenre a nyugati Vorarlberg tartomány és a főváros lakói szavaztak nagyobb számban.

Van der Bellen Vorarlberg tartományban 56,4 és Bécsben 61,2 százalékkal nyert, míg Salzburgban Norbert Hofer 55,1, Tirolban 50,7, Karintiában 60, Burgenlandban 63, Alsó-Ausztriában 54,3, Felső-Ausztriában 50,7, Stájerországban pedig 59 százalékos támogatottsággal szerezte meg az első helyet. Az FPÖ jelöltje lakóhelyén, a burgenlandi Pinkafő (Pinkafeld) településen 73 százalékos támogatottságot ért el, 12,3 százalékponttal többet, mint az első fordulóban.

Van der Bellen Grazban szerezte a legtöbb voksot, a szavazatok 62 százalékát, Linzben 60,5 százalék támogatta.

A választókat leginkább az motiválta, hogy megakadályozzák a másik jelölt győzelmét - vélekedett Peter Hajek közvélemény-kutatási szakértő. Az ATV osztrák televízió által készített felmérés szerint Van der Bellen szavazóinak negyven százaléka a jobboldal ellen szavazott, hogy így akadályozza meg Norbert Hofer előretörését. Hofer szavazóbázisának 23 százaléka pedig valójában a Zöldek által támogatott jelölt ellenében voksolt. A felmérés szerint 27 százalék számára rokonszenves volt Hofer, húsz százalék úgy vélte, hogy fiatal és dinamikus jelölt.

A megkérdezettek 12 százaléka a menekültügyi programja miatt választotta az FPÖ-s jelöltet, azonban a választás során nem a migránsválság megoldásának kérdése volt a fő motiváló tényező. Van der Bellent a megkérdezettek 15 százaléka tapasztalt, hozzáértő, intelligens és komoly jelöltként jellemezte.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×