eur:
409.29
usd:
374.36
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre

Megfosztják állampolgárságuktól a terroristákat a törökök

Törökország megteszi a szükséges jogi lépéseket, hogy a terrorszervezetek tagjait és támogatóit megfoszthassa török állampolgárságuktól - közölte Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter szerdán Ankarában.

Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden kijelentette, hogy a terrorizmus támogatóitól Törökország akár vissza is vonhatja a török állampolgárságot. "Az állam és a nemzet árulóit nem vagyunk kötelesek a hátunkon hordani" - figyelmeztetett az államfő.

A Vatan című tekintélyes török napilap szerdai számában azt írta, hogy a jelenlegi török büntető törvénykönyv nem rendelkezik a terrorszervezetek tagjai és támogatói török állampolgárságának visszavonhatóságáról. Ehhez új törvényre van tehát szükség, amire Bozdag is utalt.

A hatályos törvény értelmében azonban a kémtevékenységet folytató személyek számára egy minisztertanácsi határozat is elegendő, hogy elveszítsék török állampolgárságukat - írta a Vatan.

Az újság értesülései szerint Metin Külünk, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) egyik isztambuli képviselője már a parlament elé terjesztette azt a törvényjavaslatot, amely alapján Törökország megfoszthatja török állampolgárságától a terrorszervezetek tagjait.

Külünk kijelentette, hogy "a terroristák nem húzhatnak hasznot állampolgári jogaikból".

A mostani előterjesztésben teljes vagyonelkobzás is szerepel. Az így befolyt összegből Törökország pénzalapot hoz létre, amelyből a terrorizmus elleni harcot finanszírozza. A lap szerint később egy törvénymódosítással a terrorszervezetek támogatóit is hasonló következményekkel fenyegetnék - olvasható a lapban.

A Vatan információi szerint a szöveg név szerint említi a törökországi kurdok autonómiájáért küzdő Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveres szervezetet, a szíriai kurd Demokratikus Egyesülés Pártját (PYD), a dzsihadista Iszlám Államot, a török szélsőbaloldali Forradalmi Népfelszabadító Párt-Frontot (DHKP-C), valamint az amerikai emigrációban élő muzulmán hitszónok, az Erdogan első számú riválisának tartott Fethullah Gülen mozgalmát, amelyet azzal vádolnak, hogy "párhuzamos államot" épít ki Törökországon belül az elnök hatalmának megdöntésére.

A török államfő keddi beszédében nyomatékosította: "legyenek akadémikusok vagy magukat újságírónak tartó kémek, politikusnak álcázott aktivisták, semmiben nem különböznek attól a terroristától, aki fegyvert vagy bombát tart a kezében. Báránybőrbe bújt farkasok ők. Ezek nem lehetnek a mi állampolgáraink".

Erdogan többek között azokra utalt, akiket márciusban egyetemi tanárokként terrorista propaganda vádjával tartóztattak le, mert nyilvánosan felolvastak egy petíciót, amely a kurd kisebbség lakta délkelet-törökországi tartományokban folytatott katonai műveletek befejezésére szólított fel. Célzott továbbá a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) vezetőire, valamint a Cumhuriyet című kormánykritikus napilap főszerkesztőjére és egyik tudósítójára is, akik ellen a "kormány hatalmának megdöntésére tett kísérlet és kémkedés" vádjával bírósági eljárás indult. Az újság korábban videofelvétellel alátámasztott cikket jelentetett meg arról, hogy Törökország 2014-ben fegyvereket szállított szíriai szélsőségeseknek.

A török elnök szerint az újság aláássa országa tekintélyét. Az államfő elismerte, hogy a Szíriába tartó teherautók a titkosszolgálathoz tartoztak, de - állítása szerint - azok az ott élő türkmén kisebbségnek vittek segélyszállítmányt.

A szíriai türkmén népcsoport fegyveresei offenzívát folytatnak mind Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányerői, mind az Iszlám Állam dzsihadista szervezet harcosai ellen.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×