A mintegy 3,3 ezer kilométeres, a Balti-tengert az Égei- és a Fekete-tengerrel összekötő, autópálya-, illetve gyorsforgalmi szakaszokból álló közlekedési folyosó a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részeként épülne meg, mintegy 340 kilométeres, Miskolcot és Debrecent is érintő magyarországi szakasszal.

Csütörtökön Varsóban a 8 résztvevő ország (Litvánia, Lengyelország, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Törökország) közlekedési és fejlesztési ügyekben illetékes tárcáinak képviselői aláírták a Via Carpatia megépítését célzó szándéknyilatkozatot. Magyarországot Mernyei Ákos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára képviselte. A tárgyalásokon megfigyelőként részt vett Csehország képviselője is.

A varsói megbeszélést és a szándéknyilatkozat elfogadását a lengyel infrastrukturális minisztérium indítványozta, felélesztve így egy 2006-ban aláírt hasonló kezdeményezést. A tervnek kiemelt figyelmet szentelt Beata Szydlo lengyel kormányfő is februári budapesti látogatásán.

Andrzej Adamczyk miniszter szerint a szándéknyilatkozat aláírása elősegíti a terv megvalósításához szükséges európai források - például az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility, CEF) - odaítélését.

A TV Republikának a projekt megvalósítási időpontjára vonatkozó kérdésére a miniszter azt mondta: a csütörtöki megbeszéléseken a résztvevők úgy ítélték meg, hogy erre 2024-2026-ban kerülhet sor.

Lengyelországban jelenleg a közlekedési folyosónak a kelet-lengyelországi Lublin és Rzeszów városokat összekötő, mintegy 140 kilométeres szakasza épül, és készen van két másik, néhány kilométernyi szakasz is. A Via Carpatia lengyelországi része mintegy 680 kilométert tenne ki.