Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 24. szombat Timót

Alakul a "vészfék" a szociális ellátások ügyében Nagy-Britanniában

Egybehangzó pénteki brit sajtóértesülések szerint körvonalazódik valamilyen megállapodástervezet London és az Európai Unió között a Nagy-Britanniában dolgozó külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásának szigorítását célzó brit reformkövetelés ügyében.

A BBC és a Financial Times című gazdasági napilap uniós és brit kormányforrásokból egyaránt úgy értesült, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kompromisszumos tervezetet terjeszt a pénteken Brüsszelbe látogató David Cameron brit miniszterelnök elé.

Ennek alapján a brit kormány lehetőséget kaphatna arra, hogy az EU-munkavállalók csak meghatározott idejű munkaviszony után férhessenek hozzá a brit szociális ellátórendszer egyes szolgáltatásaihoz. Ezt a korlátozást azonban az értesülések szerint London csak abban az esetben alkalmazhatná, ha bizonyítja, hogy az EU-társállamokból érkező munkavállalók beáramlása "elfogadhatatlan terhet" ró a brit jóléti és szociális rendszerre. Így a korlátozás egyfajta "vészfék" formájában léphetne életbe.

A BBC úgy tudja, hogy ezt a rendszert más EU-tagállamok is alkalmazhatnák, de az Európai Bizottság az engedélyezés előtt megvizsgálná, hogy valósak-e a "vészfék" használatára a kérelmező országok által felhozott indokok.

A brit reformigények legvitatottabb eleme alapján az EU-társállamokból érkező munkavállalók csak négyévi folyamatos, legális nagy-britanniai munkaviszony után férhetnének hozzá a brit szociális juttatások teljes köréhez.

Cameron a BBC televíziónak adott minapi évindító interjúban ezt a korlátozási tervet azzal indokolta, hogy a többi EU-tagállamból Nagy-Britanniába munkavállalási céllal utazók 60 százalékának nincs állásajánlata, amikor megérkezik, és a sikeresen elhelyezkedők 40 százaléka is "komoly összegű" szociális támogatásban részesül, amely egyes esetekben "7-8-9-10 ezer fonttal" toldja meg éves jövedelmüket.

A brit kormányfő kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy ha a jövő hónapban esedékes EU-csúcson sikerül megállapodásra jutni a brit reformigényekről, akkor már a nyárra ki lehetne-e írni a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazást. Kijelentette: szeretné, ha februárban sikerülne egyezségre jutni, és "utána jöhetne a referendum". Az időzítésnél azonban fontosabbak a megállapodás tartalmi elemei, és ha februárban nem születik megállapodás, akkor folytatódnak a tárgyalások - tette hozzá.

A brit EU-referendumról elfogadott törvény 2017 végéig írja elő a népszavazás megtartását.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
38 ezer milliárd dolláros bomba ketyeg, ami csendben eldönti a befektetéseink jövőjét

38 ezer milliárd dolláros bomba ketyeg, ami csendben eldönti a befektetéseink jövőjét

Donald Trump egyre nyíltabban és egyre keményebb eszközökkel támadja az amerikai jegybank elnökét, miközben a piacok feltűnően higgadtak maradnak a körülményekhez képest. Mintha nem egy intézményi vörös vonal átlépése zajlana, hanem egy régebb óta érlelődő folyamat újabb, látványos epizódja. A Federal Reserve függetlensége valójában már évekkel ezelőtt beszűkült, ma olyan erővonalak metszéspontja, amelyek a dollár jövőjét, az infláció pályáját és végső soron a befektetések valódi értékét is érintik. A történet mögött meghúzódó összefüggések nemcsak azt árulják el, miért maradt el a pánik, hanem azt is, milyen világra érdemes felkészülni annak, aki a következő évtizedben nem szeretné, hogy a portfólióját észrevétlenül felőrölje a pénzromlás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×