A lövöldözésben senki nem sebesült meg, az 1999-es NATO-bombázások szerb áldozatainak emlékére emelt szobron viszont komoly károk keletkeztek, és néhány autó is megrongálódott, egyet a támadók felgyújtottak.

Az ezer lakosú Gorazdevac a legnépesebb szerb falu Koszovóban. Feltételezések szerint a támadást albán szélsőségesek hajthatták végre.

Goran Rakic, az észak-koszovói Kosovska Mitrovica szerbek lakta északi városrészének polgármestere közleményében azt írta, a támadás mögött olyanok állnak, akik etnikailag tiszta Koszovót szeretnének. Szerinte az ilyen incidensek azt is bizonyítják, hogy milyen rossz helyzetben vannak a szerbek a többségében albánok lakta Koszovóban.

Marko Djuric, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője "albán szélsőségesek terrortámadásának" nevezte a hajnali lövöldözést, és arra szólította fel a helyi szerbeket, hogy ne reagáljanak az ilyen "provokációkra". Közleményében azt írta, hogy a támadás egyértelműen a helyi szerbek megfélemlítésére irányul.

A szerb kormánynak azért van Koszovó-ügyi irodája, mert annak ellenére, hogy Pristina 2008-ban egyoldalúan kimondta függetlenségét Szerbiától, Belgrád ezt azóta sem ismeri el. A szerbek és az albánok között konfliktus 1998-1999-ban éleződött ki Szerbia akkori, túlnyomó többségében albánok lakta tartományában, amelyet a szerbek vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tartanak. A fegyveres konfliktusnak a NATO légicsapásai vetettek véget.

Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának kevesebb mint egytizede a szerb, számuk körülbelül 120 ezerre tehető.