Nincs napirenden, és semmilyen hivatalos egyeztetés nem folyt még arról, hogy ki képviselje Európát a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatandó jövőbeli tárgyalásokon – jelentette ki Petr Pavel. A cseh köztársasági elnök a Visegrádi Négyek államfőinek trencséni találkozóját követően reagált azokra a brit sajtóértesülésekre, amelyek őt is a lehetséges európai főtárgyalók között emlegették.

A The Telegraph című napilap még októberben írt arról meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, hogy az Európai Unió és partnerei egy közös megbízottat kereshetnek a moszkvai egyeztetésekhez. A cikkben Pavel mellett felmerült Alexander Stubb finn elnök, Mette Frederiksen dán, Jonas Gahr Støre norvég, valamint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök neve is.

A cseh államfő azonban Trencsénben egyértelművé tette: ez jelenleg nem több puszta feltételezésnél.

„Mivel egyelőre semmilyen európai szintű vita nem zajlik arról, hogyan kellene egyáltalán megközelíteni ezt a kérdést, a lehetséges személyekről sem folytak tárgyalások. A The Telegraph több más név mellett az enyémet is megemlítette, de ezt újságírói következtetésnek nevezném. Biztosan nem zajlott semmilyen egyeztetés”

– jelentette ki Petr Pavel. A cseh elnök úgy véli, a brit lap következtetése valószínűleg abból ered, hogy ő maga az elmúlt időszakban számos alkalommal nyilatkozott az ukrajnai háborúról és a biztonságpolitikai helyzetről. Arra a közvetlen újságírói kérdésre, hogy elfogadna-e egy ilyen felkérést, ha az hivatalosan is megérkezne, a cseh elnök határozottan szétválasztotta a személyes ambíciót a szakmai segítségnyújtástól. „Egyáltalán nincs ilyen ambícióm. Természetesen örülnék, ha a NATO-ban és az Európai Unióban szerzett tapasztalataimmal hozzájárulhatnék a folyamathoz, de arról mindenképpen az európai országoknak kell dönteniük, hogy kit látnak szívesen képviselőjükként” – mondta.

A cseh államfő – aki korábban a NATO Katonai Bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte – rámutatott: jelenleg számtalan különálló kezdeményezés próbál bekapcsolódni az ukrajnai béketárgyalásokba, de mivel ezek nincsenek összehangolva, nem hoznak áttörést.

Arra figyelmeztetett, naivitás lenne azt várni, hogy minden európai ország azonnal egyetértésre jut a közös képviselet kérdésében.

Petr Pavel hangsúlyozta, ha Európa nem képes gyorsan és őszintén dűlőre jutni – akár egy úgynevezett „tettre készek koalícióján” belül –, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a nagyhatalmak teljesen figyelmen kívül hagyják az európai érdekeket. Úgy fogalmazott: Oroszország és az Egyesült Államok számára is jóval egyszerűbb lehet, ha a békefolyamatból kihagyják az Európai Kontinenst.