Szabados Gábor szerint valóban káoszt okozhat a döntés, hiszen a meghatározó jégkorongnemzetek közül többen is jelezték, hogy nem hajlandók pályára lépni az orosz válogatott ellen. A sportközgazdász a svédeket és a finneket is említette, hangsúlyozva, hogy a jégkorong élvonalában rendkívül erős a különbség a legjobb csapatok és az utánuk következők között, ezért ezeknek az országoknak az álláspontját nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Mint fogalmazott, személy szerint nagyon meglepte, sőt megdöbbentette a döntés. Bár több sportágban is előfordult már, hogy egyéni versenyzők semleges színekben indulhattak, az orosz válogatott saját zászlóval és himnusszal történő visszaengedése egy világversenyre a jelenlegi nemzetközi politikai helyzetben kifejezetten rendkívüli lépésnek számít. „Gondolhat bárki bármit itt a dolgok állásáról, azzal a Nemzetközi Jégkorong Szövetségnek és mindenki másnak, akár a Nemzetközi Sportdöntőbíróságnak is tisztában kell lennie, hogy milyen az a nemzetközi politikai helyzet, amelyben most Oroszország van.”

Egy ilyen döntés ezért szinte elkerülhetetlenül felborítja a jelenlegi viszonyokat.

Szabados Gábor ezért nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy az orosz válogatott részvétele esetén valamennyi ellenfele gond nélkül vállalná a mérkőzéseket. Szerinte egyelőre csak találgatni lehet, milyen következményei lesznek a döntésnek, és végül milyen megoldás születik. Elképzelhetőnek tartja például, hogy az oroszok mégsem vesznek részt a tornán, vagy a mérkőzéseiket olyan feltételek mellett rendezik meg, hogy legalább a saját zászlójuk és himnuszuk ne jelenhessen meg. A sportközgazdász szerint jelenleg számos forgatókönyv lehetséges, a végkifejlet azonban egyelőre megjósolhatatlan.

Szabados Gábor szerint a jégkorong esete egyfajta kísérleti helyzetnek tekinthető – a 2030-as Los Angeles-i ötkarikás játékok és a kvalifikációs időszakban –, amelyben a sportvilág tesztelheti, milyen reakciókat vált ki az oroszok visszaengedéséről szóló döntés. Úgy véli, az ügynek óvatosságra kell intenie a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot és más nemzetközi sportszövetségek vezetőit is.

Megismételte, hogy a jégkorongban különösen erős hierarchia alakult ki az országok között, és éppen azok a nemzetek tartoznak a sportág élvonalába, amelyek a nemzetközi politikában is a leghatározottabban szemben állnak Oroszország háborús törekvéseivel. Ebből a szempontból különösen érdekesnek tartja, hogy éppen a jégkorongban született ilyen döntés. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az eset valamennyi sportszövetség számára figyelmeztető jel lehet.

Ugyanakkor ha a jégkorongban végül sikerül elérni, hogy az orosz válogatott saját színei alatt szerepeljen a világbajnokságon, az az „üvegplafon” áttörését jelentheti, és felgyorsíthatja az orosz sportolók visszatérését a nemzetközi versenyekre

– tette hozz Szabados Gábor, aki szerint ebben az esetben elképzelhető, hogy a Los Angeles-i olimpia után, a 2030-as franciaországi téli játékokon már teljes orosz csapat vehet részt. De ennek az ellenkezője is bekövetkezhet – hangsúlyozta a sportközgazdász –, ami az akár a jelenlegi korlátozások hosszabb távú fennmaradását is eredményezheti.

A cikk alapjául szolgáló interjút Farkas Dávid készítette.