A több mint két méter magas bronzszobor avatásán a férfi özvegye és testvére mellett részt vett Roszen Plevneliev jelenlegi bolgár államfő és Zselju Zselev, az ország első demokratikusan megválasztott elnöke is.

"Bátor civil kiállásával Georgi Markov bizonyságot tett igaz hazafiságáról" - közölte Plevneliev, aki sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ennyire megkésve állítottak csak szobrot a Londonban meggyilkolt bolgár disszidensnek.

Markovot, aki a BBC Világszolgálatánál, illetve a Szabad Európa Rádiónál dolgozott, 1978. szeptember 7-én a londoni Waterloo hídon egy buszmegállóban megszúrta egy ismeretlen tettes egy esernyőre hasonlító eszközzel. Mint utóbb kiderült, az "esernyő" segítségével a támadó halálos mérget - ricint - tartalmazó apró kapszulát juttatott Markov lábába. Az író négy nap múlva, 1978. szeptember 11-én meghalt.

Oleg Kalugin, a szovjet titkosszolgálat (KGB) volt tábornoka szerint személyesen Todor Zsivkov, a bolgár pártállami rendszer első számú vezetője adott utasítást Markov meggyilkolására. Állítólag a KGB látta el a mérgezett tűvel a bolgárokat.

A bolgár hatóságok csak a rendszerváltást követően, 1990-ben kezdték meg a hidegháború csúcspontján elkövetett esernyős gyilkosság hátterének kiderítését. Akkorra azonban már eltűntek az ügyre vonatkozó titkos akták. Zsivkovot huszonöt évvel ezelőtt, 1989. november 10-én, 35 év után távolították el a hatalomból.