Magyarországon olyan társadalmi konszenzus alakult ki a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben, amely öt évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt - hangsúlyozta Semjén Zsolt A rész és az egész című nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen.

"Teljes társadalmi konszenzus van a tekintetben, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság, jár a szavazati jog, és megilleti őt az autonómia. A tömbmagyarságnak a területi, a szórványmagyarságnak a kulturális autonómia" - fejtette ki a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: nyilván nem Budapestről kell megmondani, hogy milyen autonómiák legyenek. A magyar állam azt az autonómiakoncepciót támogatja, amelyet az adott nemzetrész kidolgoz - szögezte le.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elmondta: a vajdasági magyarság mintegy fele igényelte és kapta meg a magyar állampolgárságot, ami messze a legmagasabb arány a Kárpát-medencében. A VMSZ ugyanakkor - a parlamenti többség részeként - olyan országot akar létrehozni Szerbiában, amelyből magyarként sem kell elmenekülni - hangsúlyozta Pásztor István a Tusványosként emlegetett szabadegyetemen.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke rámutatott, a nehéz helyzetbe került közösség számára fontos segítség a magyarság szolidaritása, a magyar kormány támogatása. Mint mondta, a politikai küzdelem előtt új perspektívát nyitott az, hogy - bár Ukrajna nem uniós tagállam - a Fidesz-KDNP-nek köszönhetően a kárpátaljai magyarságnak most már az Európai Parlamentben is van képviselője.

Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke arról számolt be, hogy megszűnt a parlamenti képviselet nélkül maradt MKP körüli elbizonytalanodás, és részint a Fidesz-KDNP-kormány stabil támogatásának is köszönhetően az MKP mind a megyei, mind az elnökválasztáson jól szerepelt.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke azt mondta, hogy a demokráciaközpontok 32 irodás hálózata az erdélyi igénylők mintegy kétharmadának segített a magyar állampolgársági kérelem beterjesztésében, és kész folytatni a munkát, hogy a mostani parlamenti ciklus végéig a honosítottak száma elérhesse az egymilliót. Hozzátette: az országgyűlési választások alkalmával az erdélyi magyar állampolgárok mintegy kétharmada regisztrált, és büszkék arra, hogy hozzájárultak a Fidesz-KDNP kétharmados győzelméhez.

Egy másik panelbeszélgetésen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) készülő autonómiatervezetének a székelyföldi román közegben való népszerűsítéséhez ígért segítséget Sergiu Constantin, a Bozeni (Bolzano) Európai Akadémia (EURAC) romániai származású kutatója, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester felkérésére. Az olaszországi Dél-Tirolban élő és dolgozó román autonómiakutató ugyanakkor bírálta a székelyföldi területi autonómia szorgalmazóit, amiért nem próbáltak bevonni a román szakértőket is a statútum kidolgozásába.

Az EU-integráció alkotmányos korlátai címmel tartott rendezvényen Győri Enikő külügyi államtitkár arról beszélt: az Európai Uniónak be kell tartania saját szabályait, ha ez nem így történik, akkor komoly problémái lesznek. Az ukrán válságról azt mondta: az semmilyen jogelv alapján nem magyarázható, hogy egy ország elfoglal egy másik államhoz tartozó területet. Úgy látta: az ukrán válság kapcsán tudott az unió gyors lenni, van reakcióképessége a szervezetnek.

Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti (EP-) képviselője azt mondta: az integráció alkotmányos korlátait "bontogatni" kellene, a nyelvi diverzitás tagállamokon belül is lehetséges, és a diszkriminációt le kell küzdeni.

Csáky Pál, az MKP EP-képviselője szerint a kisebbségvédelmi témát is kezelni kell valamilyen módon, az unió viselkedése kétarcú e téren. A kettős mérce nem maradhat fenn - rögzítette.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke az Unortodoxia - Magyarország megújítása című panelbeszélgetésen úgy vélekedett: jól működő, normális bankrendszerre Magyarországnak szüksége van, ugyanakkor jó lenne, ha a bankrendszer a nyugat-európai normákat nálunk is betartaná.

Kiemelte: az elmúlt négy évben nagyon fontos változások történtek, de szerinte az új alkotmány a közjogi berendezkedésen alapvetően nem változtatott. Voltak olyan reformok - a munkaerő-piacon, a nyugdíjrendszerben -, amelyekről az ellenfeleik is tudják, az ő érdeküket is szolgálja - fejtette ki. Szólt arról, hogy bizonyos kormányzati döntéseket másolnak nyugati kormányok, s a bankadót és a tranzakciós adót már több kabinet bevezette.

Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár azt mondta: a magyar válságkezelési modellnek három fő vonása van, nem a megszokott eszközöket alkalmazza, cselekvésorientált politikát alkalmaz és konfrontatív. Kiemelte: a külföldi függést csökkenteni kell, erről szól a bankrendszer megújuló szabályozása is.

Németh Szilárd (Fidesz) országgyűlési képviselő szerint "a bátorság az, ami mindent meghatároz". Fontosnak tartotta, hogy cselekvő kormánya van Magyarországnak, és szerinte a kétharmados győzelem igazolta vissza az unortodoxia igazát.

Szombaton Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet az erdélyi szabadegyetemen, a beszédet a Duna televíziós csatorna és a Kossuth Rádió 9 óra 30 perctől élőben közvetíti.