"Ez az az év, amikor be fogjuk fejezni katonai küldetésünket Afganisztánban" - hangoztatta az elnök.

Obama elmondta, hogy 2014-ben teljes egészében lezárul az átmeneti szakasz, és a jövő évben teljes egészében az afgán fegyveres erőkre hárul a biztonsági feladatok ellátása. Az amerikai csapatok szerepe az al-Kaida elleni terrorelhárítási műveletek támogatására és a kiképzésre korlátozódik majd. 2015-ben az összes amerikai egységet Bagramba és Kabulba vonják majd vissza.

2016 végére az Egyesült Államok, az iraki felálláshoz hasonlóan egy "normális" nagykövetségre és egy kabuli biztonsági együttműködési hivatalra fogja korlátozni afganisztáni jelenlétét. A közép-ázsiai országban jelenleg mintegy 32 ezer amerikai katona állomásozik.

Egy, a The New York Times napilapnak a neve elhallgatását kérve nyilatkozó amerikai kormányzati tisztségviselő kijelentette, hogy az amerikai katonai jelenlét a nemzetközi biztonsági erő (ISAF) harci missziójának ez év végi befejeződése után csak akkor maradhat fenn Afganisztánban, ha Kabul megköti Washingtonnal a régóta függőben lévő kétoldalú biztonsági egyezményt. Erre pedig az afgán elnökválasztás két hét múlva megtartandó második fordulóján megmérkőző mindkét jelölt ígéretet tett.

A csapatkivonásról szóló bejelentéséről Barack Obama kedden telefonon előzetesen tájékoztatta Hamid Karzai afgán elnököt.

John Boehner, az amerikai képviselőház elnöke üdvözölte a bejelentést, hozzátéve, hogy a csapatkivonással kapcsolatos döntéseket a helyszínen lévő parancsnokoknak, nem pedig Washingtonból kell meghatározni. John McCain,
Lindsey Graham és Kelly Ayotte republikánus szenátor azonban "monumentális hibának" nevezte az afganisztáni teljes csapatkivonás határidejének kihirdetését, rámutatva, hogy szerintük az a politika megfontolások győzelmét jelenti a stratégia és a józan ész felett.

Barack Obama szerdán a West Point katonai akadémián mond majd beszédet, amelyben a várakozások szerint vázolni fogja az elnöksége hátralevő részére vonatkozó biztonságpolitikai elképzeléseit.