Dzsemiljevet április végén öt évre kitiltották a március 16-i népszavazás eredményeként Oroszországhoz csatolt korábbi ukrán autonóm köztársaságból. A tatár közösség vezetője a tilalom ellenére a hét végén több ezer krími tatár biztosításával próbált Ukrajnából bejutni a Krímbe, az orosz határőr katonák azonban megakadályozták őket ebben.

A történtek nyomán Dzsemiljev hétfőn már Kijevben tartott sajtótájékoztatót, amelyen önkénnyel vádolta a krími hatóságokat. A tatár politikus szerint a helyi hatóságok üzleteik bezárására kényszerítik a krími tatárokat, és nyomást gyakorolnak rájuk, hogy működjenek együtt az orosz biztonsági erőkkel.

Értesülések szerint a krími igazságügyi szervek a hétvégi incidens nyomán eljárást indítottak a tatár kisebbség több, Dzsemiljevet védeni próbáló tagja ellen. Az egyelőre nem ismeretes, hogy hány személyt érint az eljárás.

A 2,2 milliós Krím félsziget népességének 12-15 százalékát teszik ki a krími tatárok, akik nagyrészt bojkottálták a Krím függetlenségéről március 16-án megrendezett népszavazást.

A krími tatár közösség bizalmatlanul viszonyul Moszkvához. Ellenérzésük abban gyökerezik, hogy Sztálin 1944-ben több mint 150 ezer krími tatárt deportált közép-ázsiai szovjet köztársaságokba. Azzal gyanúsították őket, hogy a második világháború idején együttműködtek a náci Németországgal. Nem hivatalos becslések szerint a deportáltak negyven százaléka a következő két évben meghalt.