Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 24. szombat Timót

Új alkotmányt hoztak a Krímben

Elfogadta a Krím új alkotmányát pénteken az Oroszország által bekebelezett ukrajnai terület parlamentje.

A Kijev által korábban feloszlatott, így ukrán részről törvénytelennek minősített helyi - 100 tagú - törvényhozás 87 képviselője támogatta szavazatával az alaptörvényt.

A 10 fejezetből és 95 cikkelyből álló dokumentum javarészt az orosz alkotmány mása. Leszögezi, hogy a terület - amelyet annektált Oroszország - "demokratikus jogállam, egyenjogú része az Oroszországi Föderációnak". Szerepel benne továbbá az, hogy "a népakarat közvetlen kinyilvánításának legmagasabb szintű eszköze a népszavazás, akárcsak a szabad választások". Emellett az alkotmány szerint a hatalom más eszközökkel való megszerzése megengedhetetlen.

A dokumentum három államnyelvet ismer el a Krímben: az oroszt, az ukránt és a krími tatárt.

Refat Csubarov, a krími tatárok döntéshozó és végrehajtó szerve, a medzslisz vezetője a szavazás előtt kijelentette, hogy népe számára elfogadhatatlan ez a dokumentum. Kifogásolta, hogy az alkotmányban egyetlen olyan pont sincs, amely szavatolná a krími tatároknak, mint a félsziget őslakosainak megmaradását és fejlődését.

A politikus kifogásolta hogy az alkotmány tervezetét nem bocsátották társadalmi vitára. Elfogadását korainak nevezte, rámutatva arra, hogy az alkotmánybizottság mindössze két ülésen foglalkozott az előterjesztéssel.

Március 16-án az oroszbarát krími vezetés kezdeményezésére tartott népszavazáson a szervezőbizottság adatai szerint 83 százalékos részvétel mellett 97 százalék támogatta a félsziget Oroszországhoz csatlakozását. A ukrán törvényeknek ellentmondva megtartott népszavazás eredményét sem a kijevi vezetés, sem a krími tatárok vezetői nem tartják legitimnek, különösen az irreálisan magas részvételi arányt kérdőjelezik meg.

A Krími Autonóm Köztársaságban tartott legutóbbi, 2001-es népszámlálási adatok szerint a lakosság 58 százaléka vallotta magát orosz nemzetiségűnek, 24 százalékuk ukránnak és 12 százalék krími tatárnak. A népszavazást és annak eredményét nem csak Ukrajna nem ismeri el, de szinte az egész nemzetközi közösség sem, beleértve az Európai Unió országait, továbbá az Egyesült Államokat és Kanadát.

Címlapról ajánljuk
Heltai Miklós: a városok váltak az evolúció jelenlegi legfontosabb terepévé

Heltai Miklós: a városok váltak az evolúció jelenlegi legfontosabb terepévé

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy egyre általánosabbá válik a vadállatok nagyvárosba költözése, sőt sok esetben az egész életüket urbánus környezetben élik le. Ez pedig jól megfigyelhetően felgyorsítja ezeknek az állatoknak az evolúcióját, alkalmazkodását.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Oroszország szétbombázta Ukrajnát, elindult a tárgyalások mai fordulója - Háborús híreink szombaton

Oroszország szétbombázta Ukrajnát, elindult a tárgyalások mai fordulója - Háborús híreink szombaton

Az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna tegnap megkezdte a legelső háromoldalú tárgyalást a háború lezárásáról. A Fehér Ház "produktívnak" nevezte az egyeztetés első napját, amely ma is folytatódik. Oroszország eközben szombat hajnalban támadást indított Ukrajna két legnagyobb városa, Kijev és Harkiv ellen, a csapásokban egy ember meghalt és legalább tizenöten megsebesültek. A zárt ajtók mögött zajló tárgyalások során biztonsági mechanizmusok és pufferzónák is szóba kerültek, de a legnagyobb kérdésnek továbbra is a Donbász hovatartozása számít.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×