Barroso kiemelte: hat éve beszélt először uniós szinten romaintegrációról, és akkor senki sem gondolta, hogy később ez a kérdés ilyen előkelő helyre kerül a napirenden. Rámutatott: sokat elárul egy társadalomról az, hogy hogyan bánik az elesettekkel.

Az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy a romaintegráció következő fázisában a célokat helyi szinten kell megvalósítani. Úgy értékelte, hogy a bizottság erős szakpolitikai, jogi és pénzügyi pillért teremtett az uniós romaintegrációs keret számára.

"A romaintegrációt szolgáló intézkedések minden tagállamban mozgásba lendültek" - állapította meg a portugál politikus, aki ugyanakkor elismerte, nem lehet azt mondani, hogy minden tökéletes lenne, közel sem. A stratégiák sikere a megvalósításon áll vagy bukik - szögezte le.

Egyértelművé tette azt is: elfogadhatatlan, hogy sok roma továbbra is mélyszegénységben és kirekesztettségben él, gyerekeik nem tudnak iskolába járni vagy kisegítő iskolába küldik őket. Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a romák diszkriminációval kénytelenek szembenézni a kórházakban és a munkahelyeken, ahogy elutasította azt is, hogy az emberek körében egyre inkább gyökeret verni látszik a roma-ellenes gyűlöletbeszéd.

Traian Basescu román elnök kijelentette: bár ő az eseményen részt vevő egyetlen állam- vagy kormányfő, nem egyedül Románia a felelős az európai romaproblémáért.

Basescu szerint mind az európai, mind a tagállami intézkedések hatása "meglehetősen korlátozott". Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az Európai Bizottságnak is megfelelő figyelmet kell fordítania a problémára.

"Mind tudjuk, hogy a roma közösség diszkriminációnak van kitéve" - fogalmazott a román elnök, aki szerint sok roma "premodern" körülmények között kénytelen élni, a nők helyzete különösen és halmozottan hátrányos és elkeserítő szegénységben él. A romániai romák jelentős része fürdőszoba nélküli lakásban vagy házban él, 80 százalékuk nem hivatalos munkát végez. Sokan az általános iskolát sem tudják befejezni, akik pedig valamilyen szakmát vagy magasabb végzettséget szereznek, az álláskeresésnél néznek szembe hátrányos megkülönböztetéssel.

A romacsúcs megnyitóján Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi és alapjogi kérdésekért felelős alelnöke arról beszélt, hogy 2010-ben a córdobai romacsúcson arra volt kénytelen rádöbbenni, hogy ennek a 12 millió európai embernek a sorsát teljes érdektelenség övezi, mostanra viszont "megváltozott a világ", felkerült a romakérdés a politikai napirendre, és már semmi nem is távolíthatja el onnan. Õ is annak fontosságát hangsúlyozta, hogy ami papíron már megvan, azt a gyakorlatba is át kell ültetni, ehhez pedig minden tagállamnak, minden régiónak és minden politikusnak el kell köteleznie magát hosszú távon is a romaintegráció mellett.

"Nem akarok többé romaproblémákról beszélni, romamegoldásokról szeretnék beszélni" - szögezte le Reding, majd hozzátette: "egy társadalom csak akkor lehet erős, ha törődik a legelesettebbekkel, az alapvető emberi jogok pedig minden állampolgárt megilletnek".

Andor László, foglalkoztatásért, szociális politikáért és társadalmi elfogadásért felelős uniós biztos egyebek között arról beszélt, hogy a romaintegráció szempontjainak be kell épülniük a lakhatási politikába, az oktatáspolitikába és az egészségügyi politikába is, emellett a tagállamok felelősségét hangsúlyozta a stratégiák megvalósításában.

A romacsúccsal összefüggésben az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége is közzétette a maga értékelését, megállapítva, hogy a kötelezettségvállalások dacára a fejlődés lassú, akad, ahol visszájára is fordult, a romaellenesség pedig egyre több országban üti fel a fejét. Az ENSZ Fejlesztési Programjával, a Világbankkal és az Európai Bizottsággal közösen végzett felmérés szerint a romák 46 százaléka tapasztalt hátrányos megkülönböztetést a kutatást megelőző évben, és 90 százalékukat fenyegeti a szegénység, miközben a nem roma lakosság körében ez az arány 50 százaléknál alacsonyabb.