Infostart.hu
eur:
372.66
usd:
339.54
bux:
141057.43
2026. november 20. péntek Jolán

Kelet-európai lehet az ENSZ következő főtitkára

Noha az ENSZ jelenlegi főtitkárának, a dél-koreai Ban Ki Munnak csak 2016-ban jár le a mandátuma, a színfalak mögött máris megindult az utódlásáért folytatott harc. Ennek szereplői ismerősek lehetnek, mert a világszervezet következő első emberét valószínűleg a kelet-európai térség adja majd.

A világszervezet íratlan szabályai szerint az öt évre megválasztott főtitkár rotációs rendszerben kerül ki az ENSZ öt földrajzi régiójából. Az afrikai csoportba 54, az ázsai-csendes-óceániba 53, a kelet-európaiba 23, a latin-amerikai és karibi csoportba (GRULAC) 33, a nyugat-európai és egyéb csoportba (WEOG) pedig 28 tagállam és 1 megfigyelő állam tartozik.

A vasfüggöny leomlása után külön kezelt kelet-európai csoport - ennek tagja Magyarország is - még sohasem adott főtitkárt az ENSZ-nek, ezért diplomáciai konszenzus van kialakulóban azzal kapcsolatban, hogy 2017-től egy innen származó ember tölthesse be a tisztséget. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország) nem állít jelöltet.

Noha a tényleges jelöltállítás ideje még messze van, a találgatások máris megkezdődtek a sajtóban és a szakértők körében is.

Térségünk potenciális jelöltjei közül a reflektorfény a héten Vuk Jeremicre, az ENSZ Közgyűlésének soros elnökére, volt szerb külügyminiszterre irányult, aki a világszervezet keretében a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) munkájának szentelt nemzetközi tanácskozást hívott össze.

A fórumot, amelyen szerdán felszólalt a srebrenicai mészárlást tagadó és a bíróság munkáját elfogultsággal vádoló Tomislav Nikolic szerb elnök, az Egyesült Államok, Kanada és Jordánia bojkottálta, az EU-tagállamok pedig csak alacsonyabb rangú diplomatákkal képviseltették magukat.

Diplomáciai forrásokra hivatkozó sajtóértesülések szerint Jeremic kísérletet tehet a szerb elnökség és az ENSZ-főtitkári tisztség megszerzésére is. Az elsőnek szerbiai belpolitikai akadályai vannak, a másodiknak pedig az, hogy noha Jeremic maga mögött tudhatja Oroszország támogatását, az Egyesült Államokét biztosan nem és a Biztonsági Tanács két nyugati állandó tagjáét is aligha. Márpedig az ENSZ-főtitkári poszt jelöltjének elsőként az ENSZ BT támogatását kellene maga mögött tudni.

A világszervezetbeli főtitkárjelölt-totó egy másik tényezője Danilo Türk volt szlovén elnök. Az ő megválasztása elvileg két stratégiai pillérre támaszkodott volna: arra, hogy a hazája elnyeri a két évre szóló nem állandó BT-tagságot, és hogy újraválasztják államfőnek. Csakhogy Szlovénia 2011 októberében, a világszervezet legfontosabb biztonságpolitikai testületi tagságáért vívott ádáz, sok fordulós küzdelemben alul maradt Azerbajdzsánnal szemben, Türköt pedig Borut Pahor győzte le.

Szlovákiának két potenciális jelöltje lehet, két vezető diplomata személyében. Az egyik Miroslav Lajcák, aki ma ismét a pozsonyi diplomáciai élén áll, és korábban Bosznia-Hercegovina ENSZ-főképviselője volt. A másik Ján Kubis, aki szlovák külügyminiszterség mellett volt az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának végrehajtó titkára is, jelenleg pedig a világszervezet főtitkárának afganisztáni különmegbízottja.Bulgária részéről Irina Georgieva Bokova volt külügyminiszter, az UNESCO jelenlegi főigazgatója lehet esélyes. Lehetnek főtitkár-jelöltállítási ambíciói Lengyelországnak és Romániának is, ám eddig még sem Varsó, sem Bukarest nem kezdte meg konkrét személyek esélyeinek tesztelését.

Elemzők szerint az egyes országok ambícióitól eltérő tényezők is alakíthatják az ENSZ-főtitkári poszt sorsát. Így például az, hogy az Európai Unió biztosainak megbízatása 2014-ben lejár. Ha pedig jövőre valamelyik ambiciózus kelet-európai politikus nem jár sikerrel ezek valamelyikének megszerzésében, akkor az unió lobbizásba kezdhet azért, hogy az illető megkaphassa a világszervezet főtitkárának pozícióját.

Megvalósulhat azonban egy olyan forgatókönyv is, hogy az erősen megosztott kelet-európai csoport, amelyet egyfelől NATO- és EU-tagállamok, másfelől pedig volt szovjetköztársaságok alkotnak, elpuskázza történelmi esélyét. Könnyen megtörténhet ugyanis, hogy a régió a Nyugat és Oroszország ellentéte miatt nem tud konszenzusra jutni egyetlen jelölttel kapcsolatban sem. Ebben az esetben az ellentétek haszonélvezője valamelyik másik régió jelöltje lehet.

Az efféle "kakukktojás" felbukkanása nem példátlan az ENSZ történetében. Ban Ki Munnak például 2006-ban túlnyomórészt ázsiai politikusokkal kellett megküzdenie jelenlegi funkciójáért. Volt azonban egy kelet-európai kihívója is, Vaira Vike-Freiberga volt lett elnök személyében, aki végeredményben nem is szerepelt rosszul.

"A Ban utódlásáért folytatott küzdelem piszkos lehet, amely a Nyugat által támogatott jelölteket állíthat szembe Oroszország által favorizált alternatívákkal" - írta egy áprilisban megjelent elemzésében a World Politics Review. Ha ez úgy hangzik, mint a hidegháború visszatérése, annak az a magyarázata, hogy az ENSZ sohasem tudta lerázni magáról a régi kelet-nyugati megosztottságot - írta a lap.

A II. világháború után megalapított világszervezetnek eddig három európai, két ázsiai, két afrikai és egy latin-amerikai főtitkára volt.

Címlapról ajánljuk
A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Mindenki az Anthropic tőzsdei szárnyalását figyeli, közben jó nagy esés van a tőzsdéken

Mindenki az Anthropic tőzsdei szárnyalását figyeli, közben jó nagy esés van a tőzsdéken

Tőzsdetörténelmi nap volt tegnap, ugyanis csütörtökön ment tőzsdére az Anthropic, akkora forrásbevonást produkálva, ami korábban soha nem volt. Ráadásul a cég rögtön az egyik legnagyobb is lett a világon a tőzsdén jegyzett vállalatok között. Közben viszont folytatódik a mesterséges intelligencia sztorik lejtmenete, amik az egész tőzsdét magukkal húzzák. Tegnap az amerikai részvénypiacon is nagy esés volt, rossz hangulat pedig átragadt ma reggel Ázsiára és Európára is. Egyelőre nincs még vége az esésnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×