"Mély szomorúsággal közöljük, hogy Steve Jobs ma eltávozott" - hangzott a cég közleménye. Jobs, aki 1976-ban a nevelőszülei szilíciumvölgyi garázsában Steve Wozniakkal együtt alapította meg azt a céget, amelynek 2011 nyarán már nagyobb likvid tartalékai voltak, mint az Egyesült Államok kincstárának és értéke a tőzsdén egy rövid időre túlszárnyalta a legnagyobb amerikai céget, az Exxon Mobil olajóriást is.

A mobil számítástechnika forradalmának egyik kirobbantója, a személyi számítógép koncepciójának és a programüzenetekről az egérkattintásra való áttérés egyik úttörője 56 éves volt. Steve Jobs hasnyálmirigyrákkal folytatott elhúzódó küzdelme miatt idén januárban ismét betegszabadságra ment és augusztusban engedte át végleg a világ legnagyobb technológiai cégének irányítását az őt a kezelések alatt helyettesítő Tim Cooknak.

Cook éppen egy nappal Jobs halála előtt mutatta be a iPhone-család legújabb tagját, a 4S-t. Az Apple ma világszerte 300 márkaüzlete van, s a több, mint 275 millió iPod-ot, 100 millió iPhone-t és 25 millió iPad-et adott el világszerte.

"Steve Jobs a modern kapitalizmus történetének egyik legnagyobb újítója" - írta a vezérigazgató poszttól való visszavonulásakor a The New York Times. - "Intuíciója az évek folyamán fenomenális volt."

Steve Jobs 1955. február 24-én született a kaliforniai Cupertinóban, az Apple leendő fellegvárában. Már gyerekkorában nagyon érdekelte az elektronika. Tizenéves korában felhívta Willam Hewlettet, a Hewlett-Packard elnökét, hogy számítógép-alkatrészeket kérjen tőle egy iskolai projekt számára. Sikerrel járt.

Jobs lemorzsolódott a főiskolából, majd buddhistává lett, amikor az Atari videójáték-fejlesztői állását elhagyva, nem ritkán bódító szereknek hódolva, bejárta Indiát. A szabálytalan életút a szokványostól eltérő gondolkodásmódban mutatkozott meg. Jobs a HP-nál barátkozott össze Steve Wozniakkal, akivel előbb a komputerkedvelők klubjába járt, majd még két emberrel kibővítve a kört, megalapította az Apple Computer Incorporatedet.

Az 1978-ban garázsban összetákolt Apple I-nek sem billentyűzete, sem képernyője nem volt és a vásárlóknak maguknak kellett volna azt összeszerelniük. Az Apple II azonban már a következő év nyugati parti komputervásárának slágere lett. A Mackintosh 1984-ben került a piacra. A gép jól fogyott, de Jobs maximalista volt és 1986-ban a cégen belüli konfliktusok miatt az Apple elhagyására kényszerült.

Megalapította a NeXT Computert, amelynek drága munkaállomásai sohasem váltották be a megálmodójuk által hozzájuk fűzött reményt. Nagyobb sikerrel járt azonban a Pixar Animation Studios megvásárlásával, amely később a Némó nyomában animációs filmmel és a Toy Sory sorozattal hódította meg a világot.

A NeXTet végül 1996-ban az Apple vásárolta fel, s Jobs egy éven belül megint a cég élére került. 2001-ben mutatta be a iPod zenelejátszót, amivel kezdetét vette a cég szédítő felemlekedése. A fekete garbós guru bemutatóinak sorozata bombasikerekkel folytatódott, 2003-ban az iTunes, 2007-ben az iPhone 2008-ban az App Store majd 2010-ben az iPad debütálásával.

Jobs először 2004-ben jelentette alkalmazottjainak, hogy rákos, és 2009-ben titokban májátültetésen esett át. Az Apple alapítója együttműködött az első hivatalos életrajzának megírásában, amely a tervek szerint novemberben jelenik meg a Simon & Schuster kiadó gondozásában.

Jobs 2005-ben a Stanford Egyetemen elmondott beszédében elárulta, hogy kreativitásának motiválója a halandóság tudata volt.

"A tudat, hogy hamarosan halott leszek a legfontosabb eszköz, amellyel csak találkoztam, amely segít meghozni az élet nagy döntéseit. Mert csaknem minden - minden külső várakozás, minden büszkeség, minden megszégyenüléstől és bukástól való félelem - ezek a dolgok szertefoszlanak a halál színe előtt csak azt hagyva meg, ami igazán fontos. Annak tudata, hogy meg fogsz halni, az egyik általam ismert legjobb módja annak, hogy kikerüljük azt a csapdát, hogy azt gondoljuk: van vesztenivalónk. Mert már meztelen vagy. És nincs rá ok, hogy ne szívedet kövesd" - mondta Steve Jobs.