A sydneyi központi kerületi bíróság 2007 áprilisában úgy határozott, hogy Dragan Vasziljkovics kiadható Horvátországnak.

A gyanúsított fellebbezett ez ellen, de idén februárban az ausztrál szövetségi bíróság egyik bírája elutasította a fellebbezést. A teljes összetételű szövetségi bíróság azonban szerdai döntésében méltányolta a beadványt, mert úgy ítélte meg, hogy a férfi kiadatása esetén "fennállna a komoly vagy valódi veszélye" annak, hogy a horvát hatóságok előítéletesen kezelnék az ügyét.

A bíróság elrendelte Vasziljkovics szabadon engedését, de péntekre halasztotta ennek végrehajtását, időt adva a Horvátország nevében eljáró ügyvédeknek arra, hogy ha akarnak, fellebbezhessenek e bírósági döntés ellen.

A horvát hatóságok azzal vádolják Vasziljkovicsot, hogy az 1991 és 1995 közötti szerb-horvát háború elején egy knini szerb félkatonai egység parancsnokaként horvát katonák és polgári személyek megkínzására és elűzésére adott utasítást a közép-horvátországi Glinában. Terhére rónak 1991-ben Kninben és Bruskában, illetve két évvel később Benkovacban elkövetett különféle bűncselekményeket is.

Vasziljkovics 15 éves korában települt ki Ausztráliába, majd a horvátországi háború idején visszatért a Balkánra, létrehozta a "knindzsák" néven ismertté vált szerb félkatonai alakulatot. A Milosevics-érában Vasziljkovics az ellenzékhez csatlakozott, és a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) előtt tanúskodott Szlobodan Milosevic volt jugoszláv és szerb elnök ellen. Zágráb 2006 elején kérelmezte a délszláv háború után Ausztráliában golfoktatóként dolgozó "Dragan kapitány" kiadatását.