INFORÁDIÓ
2022. január 22. szombat
Artúr, Vince

nagy attila

nvi

választás 2022

Dr. Nagy Attila - a Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda elnĂśke. (https://www.valasztas.hu/)

Nagy Attila: a tavaszi kampányban mindenki ellenőrizheti majd, kire adott le ajánlást

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

A fejlesztések az utolsó szakaszukhoz értek, az országgyűlési választásra gyakorlatilag teljes egészében felkészült az informatikai rendszer – mondta Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a választási felkészülésről, a névjegyzékek nyilvánosságáról, a szavazatszámlálók feladatairól és az eredményközlés gyorsaságáról is.

Nagy Attila az Arénában
 

Közelednek a 2022-es választások. A Nemzeti Választási Iroda törvényben szabott feladata az ezekre való teljes felkészülés. Hol tartanak most?

Jól állunk a felkészüléssel. Az ősz folyamán a területi választási irodák munkatársait, vezetőit készítettük föl egy ötállomásos továbbképzés-sorozaton. Itt a legfontosabb jogszabályi változásokra hívtuk fel a kollégák figyelmét, a legfontosabb informatikai változásokra, illetve azokra a szervezési, technikai újításokra, amelyekkel jövő tavasszal találkozni fognak, és ezeket az ismereteket ők az azóta eltelt időszakban, illetve a következő néhány hétben a helyi választási irodáknak adják tovább, tehát tovább oktatják ezeket a tudnivalókat. Azóta elfogadta az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy akár az országgyűlési választásokkal egy napon országos népszavazást is tarthassunk, erre a feladatra is készülünk, ha így alakul, akkor ne érjen bennünket meglepetésként.

Hogy néz ki a magyarországi választási szervezetrendszer?

A választásban dolgozó szervezetrendszert két oldalról lehet megközelíteni. Egyrészt van a választási bizottságok rendszere, ők a választásokhoz kapcsolódó döntéshozatali szervek, választások jogorvoslatában, egyes választási eljárási cselekmények kitűzésében töltenek be szerepet, és tőlük függetlenül működnek a választási irodák. Ezek helyi szinten a jegyzők vezetésével és a polgármesteri, közös önkormányzati hivatalok állományában dolgozó köztisztviselőkből megalakult helyi választási irodák, fölöttük megyei szinten léteznek területi választási irodák, illetve minden országgyűlési egyéni választókerületben létezik egy úgynevezett országgyűlési egyéni választókerületi iroda, és ezek fölött a munkát mi fogjuk össze a Nemzeti Választási Irodánál.

Mennyire nehéz most a jegyző alá tartozó csapatból összeverbuválni azokat az embereket, akik majd reggel öt órától urnazárás utánig is ott fognak dolgozni, és ők képviselik a szakértelmet ezen a területen? Ahogy néztük a választási eljárásokat az elmúlt harminc évben, ez a feladat egyre nehezebb volt.

Így igaz, ez a feladat nehéz és embert próbáló, és ennek ellenére mindig sikerült felkészült kollégákat odaültetni, és ők azok, akik a szavazatszámláló bizottságok munkáját a választás napján, illetve azt megelőzően és követően segítik, és gyakorlatilag azt biztosítják, hogy a szavazókörben törvényesen folyjék le a választás, és ha bármilyen rendkívüli esemény van, akkor a jegyzőkönyv kitöltésében ezeket a feladatokat koordinálja és segíti a jegyzőkönyvvezető.

Most hogy látják, vannak ők már elegen?

Vannak elegen, ennek ellenére az ő képzésükre is most kifejezetten nagy hangsúlyt fektettünk, hiszen a polgármesteri hivatalokban is volt az elmúlt években fluktuáció, de a létszám az adott, a képzés is zajlik, úgyhogy én bízom benne, hogy felkészülten fogják ezek a kollégák a jövő tavaszi választásokat várni. A szavazatszámláló bizottsági tagok terén van még szükség toborzásra, a Nemzeti Választási Iroda is készül egy kisfilmmel, amit majd jövő év elején fogunk többféle médiumban sugározni, amivel arra biztatjuk a választópolgárokat, hogy ne csak választójogukat gyakorolják, hanem a demokráciának ebben a munkavégzési folyamatában is bátran vegyenek részt, jelentkezzenek a helyi jegyzőnél, és legyenek tagjai a szavazatszámláló bizottságoknak, ezáltal járuljanak hozzá ők is ahhoz, hogy megfelelően, törvényesen és a kellő létszámban le tudjuk bonyolítani a választásokat.

Ez nem a választáson résztvevő pártok, politikai szervezetek dolga volna elsősorban? Hiszen nekik fűződik elemi érdekük ahhoz, hogy legyenek embereik minden szavazatszámláló bizottságban, hogy saját szemükkel láthassák, hogy mi folyik ott, mert ez elejét venné azoknak a vitáknak, hogy történt-e valami visszaélés.

Az alaptörvényben van egy olyan kitétel, hogy a nép a közhatalmat a választott képviselők útján gyakorolja. Ennek az eseménye az, amikor országgyűlési választásokat tartunk. Ez nemcsak a pártoknak, hanem mindannyiunknak érdeke. A szavazatszámláló bizottsági tagoknak egy nagy része a képviselő-testületek által megválasztott független személyek összessége, akik a szavazókörökben ellátják ezeket a feladatokat, és rajtuk kívül ugyanilyen fontos és ugyanígy buzdítom az összes párt képviselőit, hogy küldjenek delegáltat minden egyes szavazókörbe, és azon túl, hogy nekik is a szavazás napján az egyéb szavazatszámláló bizottsági tagokkal azonos jogaik és kötelezettségeik vannak, felügyelni is tudják az egész folyamatot, és ha bármi jogellenes tevékenységet tapasztalnak, akkor azonnal kifogást tudnak tenni és jogorvoslatért folyamodni.

Felkészült-e arra a Nemzeti Választási Iroda és a helyi választási szervezetek, hogy ezen a választáson is megnőhet úgy az átjelentkezők száma, hogy hosszabb sorok alakulhatnak ki?

Több irányból készülünk erre a feladatra, egyrészt az Országgyűlés is igyekezett segíteni ezen a folyamaton azzal, hogy változtatott a jogszabályi környezeten, és az átjelentkezés határidejét előrébb hozta a szavazás napját megelőző ötödik napról a kilencedik napra, illetve lehetőséget ad most már a választási eljárási törvény arra is, hogy úgynevezett alszavazóköröket alakítson ki a helyi választási iroda vagy egy nagy termet, például egy nagy sportcsarnokot biztosítson az átjelentkezők részére, és ott több asztalnál fogadja az átjelentkezőket. Erre készülnek is a helyi kollégák. Az elmúlt hetekben megnéztük ezeket a helyszíneket. Volt olyan, ahol arra tettünk javaslatot, hogy érdemes egy nagyobb helyszínt választani, hogy ne alakuljanak ki sorok és a megfelelő menetben tudják fogadni az állampolgárokat, és bízunk is benne, hogy az általunk tett intézkedések meg fogják hozni a gyümölcsüket, illetve azok a helyi választási irodák, ahol az elmúlt időszakban nagyobb sorok alakultak ki, ténylegesen készülnek erre, új helyszíneket választottak. A magunk részéről megtettünk mindent annak érdekében, hogy erre ne kerüljön sor, de a választópolgárok részéről is szükség van arra, hogy időben érkezzenek, ne hagyja mindenki a délutáni órákra a szavazást, hiszen amikor egyszerre sokan érkeznek egy szavazókörhöz, akkor előfordulhat, hogy lesz sorban állás. Csak zárójelben teszem hozzá, ha az a helyzet fog előállni, hogy az országgyűlési választásokkal egy napon országos népszavazást vagy népszavazásokat is tartunk, akkor ennek a szavazásra fordított ideje is megnő.

Nyilván, több szavazólap.

Több szavazólapot kell kitölteni, emiatt is nőni fog maga a szavazás ideje, tehát már csak ezért is érdemes időben érkezni és betervezni a szavazást arra a napra.

Ahol új helyszínt kellett választani, ott a választópolgárt a választási értesítőn nyilván értesítik arról, hogy most nem a megszokott helyszínre kell mennie az átjelentkezős körzetekben.

Természetesen, aki átjelentkezési kérelemmel él, amikor azt elbírálja a választási iroda, az arról szóló döntés egyben a tájékoztatás is, hogy hova kell mennie a szavazás napján. Pontosan meg lesz jelölve a helyszín, mindenki pontosan fogja tudni, hogy hová kell mennie szavazni.

Miután évtizedek óta nagyjából ugyanott szoktunk szavazni általános országgyűlési választáson, ebben a következő választásra hány helyen lehet változás? Vagy nagyjából marad a rendszer?

Nagyjából marad. Azért néhány helyütt előfordul, ahol egy új általános iskola épül, egy új óvoda épül, megfelelőbb környezetbe tudja a helyi választási iroda szervezni, hogy ott változtatnak rajta, de azért alapvetően az ország nagy részében az eddigi gyakorlat alapján megfelelő helyszínt választottak a kollégák, és ezeket tudják is tartani.

A rend a választáson ugyanaz lesz, a választási eljárási törvény nem változott?

Nem, egyébként mindenre a megszokott módon fog sor kerülni.

Ugyanúgy választunk egyéni képviselőjelölteket, ugyanúgy szavazunk a listára, és a számlálás ugyanúgy fog menni?

Így igaz.

A delegáltak és a megfigyelők jogai miben különböznek?

Az a különbség, hogy a delegáltak nemcsak megfigyelnek, hanem a szavazatszámláló bizottság tagjává válnak.

Dolgoznak.

Esküt tesznek és dolgozniuk kell. Tehát ugyanazok a jogai és kötelezettségei lesznek a delegáltaknak, mint a többi szavazatszámláló bizottsági tagnak. Ugyanúgy vezethetik a névjegyzéket, ugyanúgy mozgóurnáznak, sokszor ez is a gyakorlat, hogy az ellentétes pártdelegáltak mennek ketten mozgóurnázni éppen azért, hogy felügyeljék e tekintetben is egymás tevékenységét. És az összes egyéb választásnapi tevékenységben is nekik részt kell venniük. A választási megfigyelők a Nemzeti Választási Iroda által nyilvántartásba vett olyan független személyek, akik nem végeznek a választás napján effektíve tevékenységet, ami a választások lebonyolításához szükséges, hanem ők valamilyen szervezetnek, más államnak a képviseletében kizárólag megtekintik, megfigyelik és szemmel követik a választásnapi eseményeket és azok lebonyolítását.

Érkeztek már kérelmek a választáson való megfigyelői részvételre?

Ennek még nincs itt az ideje, még nem jöttek ilyen kérelmek.

Volt arra is példa, hogy a hazai szervezetek kifejezetten kérték a nemzetközi megfigyelőket, jöjjenek, nézzék meg közelebbről is, hogy működik. Erre most sor fog kerülni ezen a választáson?

Mi a magunk részéről több állammal tartunk fönn kétoldalú kapcsolatot, választásszervezési, szakmai ügyekben dolgozunk együtt, és akivel van ilyen kapcsolatunk, őket meg fogjuk hívni, de természetesen bármilyen nemzetközi szervezetnek a megfigyelőjét szeretettel fogunk fogadni és mindenről tájékoztatjuk, hiszen a Nemzeti Választási Irodának is az az érdeke, hogy aki megfigyelőként itt lesz, az a saját szemével is meggyőződhessen a választások megfelelő lebonyolításáról.

Módosította a lakcímnyilvántartásról szóló jogszabályt az Országgyűlés, de a választási eljárási szabály nem változott. Van a Nemzeti Választási Irodának ezzel a nyilvántartási szabállyal bármi dolga?

Válaszolhatnám azt, hogy nincsen, hiszen mi a hatályos jogszabályok alapján szervezzük meg a választásokat, és akinek valahol a személy- és lakcímnyilvántartási törvény alapján a lakcíme van, az alapján fog bekerülni a névjegyzékbe, az alapján az oda tartozó szavazókörbe fog elmenni választani. De értelemszerűen mi is érzékeljük az ezzel kapcsolatos közéleti vitát, ezért is döntött úgy a Nemzeti Választási Iroda, hogy a honlapunkon december 14-étől egész a választások kitűzéséig publikáljuk az országgyűlési egyéni választókerületeknek a választópolgárszámát, illetve azon belül is települési bontásban a választópolgárszámokat, és ezt minden héten közzétesszük egy letölthető fájlban, ezáltal összehasonlítható lesz a választópolgárok számában a változások alakulása, és a választások kitűzésétől kezdődően pedig a választási eljárási törvény alapján ez napi kötelezettsége a választási irodának, úgyhogy onnantól kezdve még sűrűbb lesz ez az adatközzététel a részünkről.

Tehát aki arra kíváncsi, hogy van-e mozgás az egyes választókerületek között és az milyen mértékű, az egyszerűen felmegy a valasztas.hu-ra, és letölti azt a táblázatot, ami településszinten megmondja, hogy hogy áll a névjegyzék?

Így igaz, és nemcsak hogy az egyes választókerületek között, hanem hogy egy adott választókerületben, egy adott településen mekkora volt a mozgás az előző vagy a két héttel azelőtti számhoz képest.

Tehát nagyjából egy pillanatban fogjuk látni, hogy mi történik. Ahol valaki bejelentkezik, az a névjegyzékben automatikusan ott van?

Így igaz, de jelen pillanatban így, hogy nincsen még kitűzve az országgyűlési választás időpontja, egy központi névjegyzék van, és majd, amikor a kitűzés megtörténik, akkor generálódik a nemzeti választási rendszerben az egyes országgyűlési egyéni választókerületek, illetve azon belül a településeken a névjegyzék, és kinek hol van éppen a lakóhelye, lakcíme, annak a településnek a névjegyzékében fog szerepelni.

Nem tudjuk, hogy a választás időpontjában lesz-e egyáltalán járvány, de milyen óvintézkedéseket tudnak hozni, amelyek egyrészt önökre vonatkoznak, a lebonyolítókra, másrészt ránk, állampolgárokra?

A 2020 őszén a veszélyhelyzet szünetelt néhány hónapig, és akkor az időközi választásokat meg tudtuk tartani, ugyanakkor a járvány nem tűnt el teljesen, tehát a védőintézkedések közepette került sor ezeknek az időközi választásoknak a megszervezésére, megtartására, és ezek jó gyakorlati tapasztalatokkal szolgáltak, amiket szeretnénk átmenteni a jövő tavaszi választásokra is. Kétféle módon készülünk, egyrészt a választások finanszírozása kapcsán, ha ténylegesen járványhelyzet lesz, akkor minden egyes szavazókörnek fogunk biztosítani normatívát a védekezéshez szükséges eszközök beszerzésére. Azt láttuk a 2020-as időközi választásokon, hogy a helyi gyakorlatok eltértek, volt, ahol több maszkot szereztek be, volt, ahol az arc elé helyezhető plexi védőpajzsot szereztek be, volt, ahol több fertőtlenítőszerre volt igény, és nem szeretnénk a helyiek kezét megkötni azzal, hogy mi kiszámoljuk, miből mennyit adunk. Normatívát fogunk biztosítani, ha ez a helyzet fenn fog állni, és akkor a helyi választási irodák be fogják tudni szerezni a védekezéshez szükséges eszközöket, illetve a választópolgárok irányába is megfelelő felhívással fogunk fordulni, ha ilyen helyzet lesz. Értelemszerűen a távolságtartásra, a saját tollnak a használatára vonatkozó és még hasonló praktikus gyakorlati tanácsokat fogunk adni a választópolgárok számára.

Teljesen elfogadott lesz az, ami egyébként korábban sem volt tiltott, hogy az ember a saját íróeszközét használja?

Így igaz.

A költségvetést látják már a következő évi választásokra?

Igen, megvan a költségtervezete a következő évi választásoknak, nagyjából 15 milliárd forintot tesz ki az országgyűlési választásoknak a megszervezése.

Ez több, mint a korábbiak szoktak lenni? Hozzá jön még a járvány költsége? Ha lesz népszavazás, akkor annak a költsége?

A járvány költsége is hozzájön, de nagy hányadát teszi ki a nyomdai költségek emelkedése, a postai költségek emelkedése, illetve a választási informatikához kapcsolódó szolgáltatások díjai is emelkedtek az elmúlt években. Minden területen érezhető volt az emelkedés, és ezzel kellett nekünk is számolni, és így kellett megterveznünk a választási költségvetést.

Szokott maradvány maradni a választási költségvetésben?

A korábbi választások gyakorlata az volt, hogy jól tervezték meg a kollégák a választások költségvetését, tehát olyan helyzet nem állt elő, hogy valamely feladatot ne tudtak volna finanszírozni, értelemszerűen tartalékot is tervezünk rá, ha valamilyen rendkívüli kiadásra sor kerülne, de a gyakorlat az volt, hogy a választások lebonyolítását követően mindig maradt fel nem használt összeg, amit egyébként a következő években a választásokhoz kapcsolódó feladatokra tud fordítani a választási iroda.

Kell-e új informatikai rendszert építeni? Azért kérdezem, mert a korábbi választásokon előfordult, hogy a nyilvánosság számára nyitva álló valasztas.hu lefagyott, de a mögötte működő választási rendszer zavartalanul üzemelt, de sokan úgy értelmezték, hogy biztos akkor az is megállt.

A nemzeti választási rendszer, ami a választás során a szavazókörökben keletkező jegyzőkönyvi eredményeket és ezáltal a választások eredményeit összesíti, az sosem fagyott le. Értelemszerűen továbbfejlesztésre szorul, hiszen ahogy módosul a jogszabályi környezet, úgy a nemzeti választási rendszerben is ezeket a módosításokat végre kell hajtanunk, és fel kell készítenünk a teljes jogszabályi környezetnek való megfelelésre. Ettől független az eredmények publikálása a honlapunkon. Itt egy új felülettel készülünk a választópolgárok és minden egyéb érdeklődő számára, az úgynevezett választási tájékoztatási rendszer kifejlesztése az utolsó pillanataiban tart, és ez a felület lesz az, ahol a választások kitűzésétől kezdődően minden fontos adatot, minden fontos eljárási cselekményt, illetve azzal kapcsolatos információt meg fogunk jeleníteni, és ez lesz az a felület, ahol a választási eredmények is meg fognak jelenni a választás estéjén. Itt annyit újított a választási iroda, hogy a korábbi úgynevezett dinamikus portállal ellentétben visszatértünk egy statikus felületre, és ez a statikus felület teszi azt lehetővé, hogy egyszerre akár több millió állampolgár egyidejű odakattintását is bírni fogja a rendszer, tehát a mostani tudásom szerint azt mondom, hogy minden erőnkkel azon dolgozunk, ne fagyjon le ez a honlap és hogy ténylegesen az állampolgári érdeklődést, legyen az több milliós is, elbírja és megjelenítse a választási eredményeket.

Egy egyszerű információkereső állampolgár nem tud sajnos különbséget tenni a dinamikus meg a statikus megjelenítés között. A képe nagyjából ugyanolyan lesz, mint amit látni fogunk?

Ez az általános felhasználói szemnek nem fog semmilyen különbséget okozni, ugyanazok az elemek, ugyanazok az adatok, amelyek korábban is az eredményközlésnél megjelentek, ugyanúgy láthatók lesznek most is.

Tehát urnazárásig azt fogom látni, hogy milyenek a részvételi adatok meg a rendkívül események voltak, és a Nemzeti Választási Bizottság ezzel kapcsolatos döntéseit, urnazárás után pedig elkezdenek rá feltöltődni az adatok?

Pontosan.

Milyen feldolgozottságtól gondolják azt, hogy már van értelme nézni? Milyen ütemezésben fogják föltenni?

A korábbi évek gyakorlata is az volt, hogy nagyjából a tízszázalékos feldolgozottságnál van értelme ezt megjeleníteni, annál is inkább is fölösleges várni ezzel, hiszen mindenki kíváncsi, mindenki szeretné látni a bejövő eredményeket. Ez a helyi szavazatszámláló bizottsági tagok, illetve a helyi választási irodák munkavégzésének a gyorsaságától is függ, illetve a szavazókörök nagyságától, ahol több állampolgár szavazott, ott értelemszerűen több időt vesz igénybe a szavazatoknak az összeszámlálása, a jegyzőkönyv kitöltése, és ha ezzel megvannak a helyi kollégák, utána tudják rögzíteni a rendszerben, és utána tudjuk a honlapon a választási tájékoztatási rendszerben megjeleníteni.

Amikor megvan a központi rendszerben, tehát ami nem a nyilvánosságnak dolgozik, hanem a hivatalos rendszer, akkor automatikusan jön át a valasztas.hu-ra?

Igen.

Tehát ugyanabban a pillanatban, ahogy ott megvan, akkor én is fogom látni?

Egy minimális időbeli csúszással, de működik a nemzeti választási rendszernek egy VIP-adatszolgáltatása, és a pártok, sajtóorgánumok részére ezeket az adatokat közvetlenül onnan biztosítjuk.

Mi lesz abban az esetben, ha egy napon van népszavazás meg választás? Melyik adatokat fogják először összeszámolni és feltölteni a rendszerbe?

Az elvárt sorrendje a szavazás lezárultát követően a szavazatok feldolgozásának az lesz, hogy először az országgyűlési választásokat kell feldolgozni, azokat a szavazatokat megszámolni, azokat a jegyzőkönyveket kitölteni, és ezt követően az esetlegesen megtartott népszavazásnak a szavazólapjait és az azokhoz kapcsolódó jegyzőkönyveket kell feldolgozni.

Csak a helyi szavazókörben található szavazatok számától meg a munkatársak sebességétől függ, hogy mi kerül föl először a választási rendszerbe? Azért kérdezem, mert az ember az igazán érdekes körzeteket szokta nagyon nagy figyelemmel követni, csak nem mindig ezek kerülnek föl a rendszerbe, mert ott egyszerűen túl sok szavazatot kell összeszámlálni.

Az első munkahelyemen, a pesterzsébeti önkormányzatban több nagy országos választásnál dolgoztam jegyzőkönyvvezetőként, és amikor ott az adott szavazókörben a bizottság összeszámlálta a szavazatokat, én kitöltöttem a jegyzőkönyvet, betelefonáltam a polgármesteri hivatalba a jegyzőkönyvellenőrnek, beolvastam a fő számait a jegyzőkönyvnek, és akkor ez előzetes adatszolgáltatásra volt jó, majd amikor beértünk a szavazatokkal a hivatalba, ott a jegyzőkönyvellenőr ellenőrizte az általam kitöltött és a szavazatszámláló bizottság elnöke és két tagja által aláírt jegyzőkönyvet, és ha ezt rendben találta, akkor tudta az informatikus rögzíteni az NVR-be a szavazóköri eredményt.

És utána jött a valasztas.hu nyilvános oldalára az az eredmény?

Így van.

Akkor van eredmény egy szavazókörben, ha az egyértelmű. Mikor van újraszámlálás? Ennek a szabályai változtak-e?

Nem változtak ezek a szabályok, újraszámlálást jogorvoslati kifogás alapján a választási bizottság vagy bíróság tud elrendelni.

Az fogalmilag nem újraszámlálás, amikor még ott az urnazárás után még egyszer megszámolják?

Az nem újraszámlálás, sőt, maga a választási eljárási törvény is azt tartalmazta, hogy legalább kétszer meg kell számolni a szavazatokat, és ezt addig teszik egyébként a kollégák, amíg kétszer ugyanaz az eredmény ki nem jön.

Általában gyorsan összejön a kettő azonos számú?

Nagyjából igen. Az én tapasztalatom az, hogy a szavazólapok nagy többségénél egyértelműen eldönti a bizottság, hogy igen, nem vagy érvénytelen a szavazat, és akkor megvan az a néhány szavazólap, amelyen a bizottság egy kicsit elgondolkodik, vitatkozik, hogy azt az adott szavazatot és ezáltal a szavazólapot érvényesnek vagy érvénytelennek tekinti-e. De ezt követően ezeket is besorolja valamelyik kategóriába, tudja kötegelni és úgy megszámolni, és a jegyzőkönyvi adatok elő is állnak.

Tudunk segíteni valamit a szavazatszámláló bizottsági tagoknak? Van, aki akkurátusan lenyalja a borítékot, van, aki háromszor összehajtja benne a szavazólapot. Van erre valamilyen központi kérés?

A választópolgárok kapnak borítékot, de nem szükséges abba a borítékba behelyezni. A bizottság munkáját segítjük, ha nem kell kiszedni belőle. A választópolgárnál a legfontosabb, hogy két egymást metsző vonalat helyezzünk a jelölt vagy jelölőszervezet neve mellé, és egyértelmű szavazatot adjunk, és ne hozzuk olyan helyzetbe a választási bizottságot, hogy morfondírozzon, vajon érvényes vagy érvénytelen-e a leadott szavazat.

Mint korábbi szavazatszámlálónak, ilyenkor az embernek csőlátása van? Csak azt nézi, hogy a karikán belül metszi-e egymást a két vonal? Nem figyel arra, hogy még a szavazólap oldalára mik vannak rajzolva?

Az teljes mértékben indifferens. Sokszor megmosolyogtató feliratok vagy rajzok is szerepelnek a szavazólapokon, amelyek akár jobb kedvre is tudják deríteni az akkor már fáradt szavazatszámláló bizottsági tagokat, de értelemszerűen bármit is olvasnak a szavazólapon az x-ek mellett, azt figyelmen kívül kell hagyni, és csak arra kell koncentrálni, hogy érvényes vagy érvénytelen-e a szavazat.

Még a szavazás napja előtt jóval elindul az ajánlási rendszer. Minden választási évben komoly kérdés, hogy az én ajánlásom vajon hány politikai szervezet ajánlásai között tűnik fel? Tudom-e valahol mint választópolgár azt ellenőrizni, hogy végül is kiket ajánlottam én?

A választási iroda most dolgozik egy új fejlesztésen, és ezt a jövő tavaszi választási ajánlások folyamatában szeretnénk is élesbe állítani: az ügyfélkapuval rendelkező választópolgárok a magyarorszag.hu felületen meg fogják tudni nézni, hogy kit ajánlottak és rá fognak tudni keresni, hogy az ő ajánlásuk melyik jelölt neve mellett szerepel. Arra kell itt egyedül figyelni, hogy értelemszerűen a helyi választási irodák a jelöltek által leadott ajánlásokat addig a pontig ellenőrzik, amíg az az ötszázas számot el nem éri, tehát ebben az adatbázisban, amire a választópolgároknak lehetősége lesz rákeresni a saját ajánlásaikra, azok az ajánlások kerülnek be, amelyeket a választási irodák ellenőriztek és amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy valaki jelöltté váljon.

Tehát nem biztos, hogy a sajátomat meg fogom benne találni, mert lehet, hogy nem voltam azon az íven, amiből az ötszáz összejött?

Így igaz.

Akkor kell valamire gyanakodnom, amikor olyan szervezet ajánlói között szerepelek én, akiket nem ajánlottam?

Igen.

Akkor mit kell csinálnom?

Az ajánlás időszakában azonnal kifogást kell tenni a helyi választási bizottságnál, és ők ki fogják vizsgálni ennek az okát.

A jogorvoslatok mindig a helyi választási szervezeteknél kezdődnek?

Megvan a választási eljárási törvényben a jogorvoslatok egymásra épülő rendje, és először a helyi szervhez kell fordulni, utána lehet fellebbezni a felettes választási bizottsághoz, és ha még ott is további jogorvoslatért szeretne folyamodni a választópolgár vagy jelölőszervezet, akkor tud bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani, de az összes lehetséges jogorvoslatot ki kell meríteni ahhoz, hogy a következőt igénybe vehesse.

A határon túli szavazatok rendje változott-e?

A rendszer gyakorlatilag ugyanaz maradt. Az azonosító lap adattartalmából került ki egy adat, tehát ennyivel egyszerűsödött az azonosító lap kitöltése de gyakorlatilag a levélszavazásra ugyanolyan módon fog sor kerülni, hogy a belső borítékba kell helyezni a szavazólapot – a levélben szavazók csak a pártlistára szavazhatnak, egyéni képviselőre nem –, ezt le kell zárni, mellé kell tenni a kitöltött azonosító lapot, és nemcsak hogy megfelelően ki kell tölteni, hanem alá is kell írni, majd ezt a kettőt kell behelyezni a válaszborítékba, és azt visszaküldeni a Nemzeti Választási Iroda részére.

Mikor lesznek a rendszer szimulációi? Ezt minden választás előtt több alkalommal is meg kell csinálni.

A fejlesztések az utolsó szakaszukhoz értek, az országgyűlési választásra gyakorlatilag teljes egészében felkészült az informatikai rendszer. Most azoknak a munkáknak az elvégzése van még folyamatban, amelyek egy esetleges népszavazás vagy népszavazások megtartása esetén szükségesek a nemzeti választási rendszerben, és a jövő év elején ezzel is meglesznek a kollégáink. Azt követően többhetes tesztelés következik, és a tesztelések után a helyi választás irodák bevonásával több országos informatikai próbát is fogunk tartani, ezeken szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy a végeken is, ahol azok a munkaállomások működnek, amelyekre majd a jegyzőkönyvi eredményeket felviszik a helyi kollégák, ezek is megfelelő összeköttetésben vannak és megfelelően tudják szolgáltatni az adatot.

Az infrastruktúra milyen állapotban van? Ugyanazokon a rendszereken dolgoznak, mint korábban, vagy azért ilyenkor már illik újat szerezni?

Ebben az évben került sor az összes helyi választási irodánál ezeknek az informatikai eszközöknek a cseréjére. Tehát új gépeken fognak dolgozni a jövő évi választásokon a kollégák, és egy új szoftveres környezet is társul ehhez, ez biztosítja a modern, megfelelő kapcsolatot a nemzeti választási rendszerrel.

Nyitókép: valasztas.hu/Boros Ferenc
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018