INFORÁDIÓ
2021. február 27. szombat
Ákos, Bátor

parragh lászló

mkik

koronavírus

újraindítás

gazdaság

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadást tart az EU fejlesztési források felhasználása címmel megrendezett konferencián a fővárosi Premier Kultcaféban 2016. november 24-én.

Parragh László: a helyreállás ugyanolyan gyors lesz, mint az összeomlás volt

Március közepén-végén már elérhetik a vállalkozások a miniszterelnök által bejelentett 10 millió forintos ingyenhitelt, és korlátozás nélkül felhasználhatják majd – mondta Parragh László az InfoRádió Aréna című műsorában. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszélt az újraindulás utáni munkaerőhiányról, az építőipar lakmuszszerepéről és arról is, hogy miért nem engedik el a kamarai tagdíjat.

Parragh László az Arénában
 

Mit tapasztaltak önök, milyen hatással van a vállalkozásokra a járvány második hulláma?

A hét elején készült el 3500 cég válasza alapján egy előrejelzésünk, és lényegesen optimistábbak a cégek, mint korábban voltak. Ennek valószínűleg az az oka, hogy fölkészültek a vállalkozások arra, hogy a második hullám eléri őket. Persze nem szabad elfelejtenünk, hogy amíg az átoltás nem történik meg, addig nem valószínű, hogy a vendéglátás vagy a turizmus vagy a légiközlekedés újra tud indulni. Mindenesetre sokkal visszafogottabbak a reakciók, mint márciusban.

A konjunktúrafelmérésük mit mutat?

Még mindig abszolút negatív tartományban vannak a vállalkozások, de lényegesen pozitívabbak, mint fél évvel ezelőtt. Iparáganként óriási különbségek vannak, sőt régiónként is.

Mely szektorokat érinti kevésbé a második hullám az előzőhöz képest?

Az autóiparban nagyon erőteljesek a megrendelések. A megtakarítások jelentősen nőttek, van egy elhalasztott kereslet. A vegyesélelmiszer-kereskedelem növekvő állapotban van, a tartós elektronikai cikkek, illetve az autókereskedelem az, ahol visszaesést lehet érzékelni, de ez csak relatív visszaesés.

A szolgáltatások terén mennyire vegyes a kép?

A vállalkozók különböző módon reagáltak. Emlékeim szerint 35 ezer egyéni vállalkozó függesztette fel a tevékenységét. Ez azért bőven tíz százaléka ennek a körnek.

Van arról felmérésük, hogy az MKIK tagjai közül hány vállalkozás lehet a csőd szélén? Hányat érint húsbavágóan a járvány?

Mi ezt próbáljuk folyamatosan monitorozni, de igazából nem nagyon van rá jó technika, ugyanis a cégek érthetően rejtőzködnek ebben a kérdésben. Ha egy vállalatról elterjed, hogy pénzügyi gondjai vannak, akkor nyilván már nem kap hitelt, akkor a beszállítói nem adnak neki nyitottan árut, a vevői is megrettenhetnek. A világgazdaságban általában egy ilyen válság után két-három évvel szokott beindulni egy csődhullám, ahol a pénzügyi értelemben kiszárított cégeknek a tartalékaik elfogynak és nem tudnak újra talpra állni. Ezzel mi is számolunk, és próbálunk olyan hitelkonstrukciókat összerakni, amelyekkel ezt talán tompítani tudjuk.

Kik profitálnak a mostani helyzetből?

Minden, ami logisztika, a járvány nyertesévé vált, az e-kereskedelem fejlődését is fölgyorsította. Sok nyertese van. Élelmiszerboltok például, hiszen nem az üzemi konyhán esznek az emberek, inkább hazaviszik és ott főznek, vagy nem tudnak menni vendéglőbe, hanem inkább otthon készítenek valami különleges ételt.

Mire számítanak a nyitás után? Mekkora lesz a felfutás?

Nekünk az a percepciónk, hogy a helyreállás meglehetősen gyors lesz. Ahogy az összeomlás is az volt. Mi azt állítjuk, hogy nagy valószínűséggel ez a folyamat, amikor megfordul, hasonló sebességgel fog végigszaladni a gazdaságon, hiszen ahogy el lehet menni a Balatonra, fél Budapest oda fog menni, abban a pillanatban kell pincér, kell szakács, kell étteremvezető és meg fog jelenni a munkaerőhiány. Ez a mi állításunk.

Az építőiparra milyen hatással volt a második hullám?

Az építőipar esetében is volt visszaesés, de itt megint csak relatív visszaesésről beszélhetünk. Kisebb az építőipari nagyságrend, mint korábban volt, de még mindig nagyon magasan van. Ráadásul az 5 százalékos áfa extra lökést adott a piacnak.

Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója szerint az állami beruházások felpörgetése segítheti a gazdaság újraindítását. Mekkora szerepe lehet ennek?

Klasszikus közgazdasági összefüggés, hogy az állam, amikor recesszió van, akkor megrendelőként megjelenik a piacon. Szerencsés helyzetben is vagyunk, mert van is mit építenünk. Az állam az uniós forrásokra támaszkodva nagyon erős megrendelőként tud a következő időszakban fellépni.

A családi otthonteremtési és felújítási programban mire számítanak?

Az építőipar mindig egy lakmuszpapír a gazdaságban. Ha a recesszió nem oldódik, akkor nyilván az az építőiparban jelenik meg legerőteljesebben. Ugyanakkor ott fog a leggyorsabban megindulni a növekedés, ha elindul a gazdaság. Ezen majd jól lehet látni a gazdaság tényleges mozgását, működését.

Kapacitások terén hogy állunk az építőiparban?

Határeset. Nagyon kevés az a mérnökállomány, erre folyamatosan panaszkodnak a cégek, de szakmunkásból is kevés van, még akkor is, ha az elmúlt két évben már sikerült elérnünk azt, hogy többen iratkoztak be szakgimnáziumba, mint gimnáziumba. Nagyon változó régiónként és szakmánként a kereslet-kínálat viszonya.

Ha regionális összehasonlításban nézzük, hol a legrosszabb és hol a legjobb a helyzet?

A központi régió és Nyugat-Magyarország az, ahol a legnagyobb a munkaerőhiány még mindig, de ez részben abból is fakad, hogy a munkaerő egy része külföldre megy. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban a határzárak miatt nagyon sokan azt mondták, hogy inkább itthon próbálnak boldogulni. Most már az országot nem nyugat és kelet összefüggésben érdemes nézni, jól látszik, hogy az északi régiók gyorsabban fejlődnek, mint a déliek.

A járvány a munkaerőpiacra milyen rövid- és középtávú hatással lehet?

Jó a magyar gazdaságnak, ha itthon maradnak a munkavállalók, hiszen ők egy másfajta munkakultúrához szoktak, más gazdasági környezethez szoktak. De ágazatfüggő lesz a munkaerő helyzete, például a vendéglátásban komoly munkaerőhiány lesz. Nagyon sokan átképezték magukat, de ugyanez igaz, mondjuk, a fesztiválszervezés területére.

A 25 évnél fiatalabbak szja-kedvezménye milyen változást hozhat a munkaerőpiacon?

A legnagyobb munkanélküliség mindig a fiatalság körében mutatható ki. Ez a kör az, amely a leginkább fogékony arra, hogy vagy elmegy külföldre, vagy pedig munka nélkül próbál meg boldogulni. Ez a lépés teljes egészében beleillik abba a logikába, amit a kormány részéről látunk, hogy a családok megélhetését hogyan tudja megkönnyíteni. Az más kérdés, hogy ez a huszonéves nemzedék a világról másként gondolkozik, más kommunikációs eszközöket használ, ezért nekünk még ezt is meg kell tanulnunk, hogy ezzel a nemzedékkel hogyan tudunk hatékonyan és jól kommunikálni.

Orbán Viktor miniszterelnök az MKIK gazdasági évnyitó rendezvényén ismertette a 6000 milliárd forintos, három ütemben végrehajtott gazdasági újraindítási akcióterv egyes elemeit. Meglátása szerint melyek a legfontosabb kormányzati intézkedések?

Március közepe óta a kormány folyamatos próbálja helyzet nehézségeit oldani. A munkaerő megtartása, a hitelmoratórium bevezetése, a képzés átalakítása mind arról szólnak, hogy hogyan lehet a válság hatásait tompítani. Amit a miniszterelnök bejelentett, az egy igen erőteljes csomag. Van benne rövid távon ható rész is és van benne, ami hosszú távon hat. Az első bejelentés az a 100 milliárdos hitelcsomag volt, amit a Magyar Fejlesztési Bank forrásaira építene a kormány. Ezzel most kínlódunk, meg kell mondjam, mert ha valamennyi tevékenységre kinyitjuk, akkor nem lesz elég a százmilliárd forint, nagyon gyorsan el fog fogyni. Ha pedig ágazatokat emelünk ki, akkor pedig lehet, hogy olyan cégeket hagyunk ki a programból, amelyek egyébként erősen rászorulnának. A részleteken dolgozunk, talán március közepe, március vége felé ez a hitel már elérhető lesz a vállalkozásoknak. A felsőoktatási modellváltás nagyon erősen hajaz a tőlünk Nyugatra levő egyetemek finanszírozására, és nagy valószínűséggel jelentős lökést ad a felsőoktatásnak.

Ha a tízmillió forintos újraindítási kölcsönt nézzük, elég lesz ez a forrás a talpon maradáshoz vagy a talpra álláshoz?

Ez cégméret és tevékenység kérdése. Egy bezárt fodrászszalont nem biztos, hogy tízmillió forinttal kell újraindítani, ráadásul ez a cégnek sem biztos, hogy érdekében áll, hiszen ezt a hitelt majd neki is egyszer vissza kell fizetnie. Mindenki próbálja meg kellően megfontolni, hogy azt a pénzt, amit így felvesz, mire fordítja. Korlátot nem nagyon szeretnénk beletenni, lehet használni tulajdonképpen bármire, amire a cégnek szüksége van. Ilyet még nem nagyon csinált más sem, ebben olyan nagy tapasztalatunk nincsen. Lehet, ha majd a második százmilliárdot kell kihelyezni, akkor már sokkal okosabbak és bölcsebbek leszünk.

Milyen intézkedésekre lenne még szükség a vállalkozások számára?

A legfontosabb a felnőttképzés lenne, hogy az átképzést tudjuk biztosítani a munkaerőnek, és olyan szakmát tud tanulni, amit ténylegesen hasznosítani tud. Az átképzéseket kellene felgyorsítani, még akkor is, ha a tudástartalmat szűkíteni kell, hogy a képzés mielőbb véget érhessen és kenyérhez jusson az a család, amelynek erre szüksége van.

Mire lenne szükség a vendéglátásban működő vállalkozások talpon maradásához?

A teraszok újranyitásával január-február tájékán nem sokat érünk. Biztos, hogy a távolságtartás egy eszköz lehetne, és lassacskán megvagyunk az átoltásban is olyan szinten, hogy akik vagy átestek a betegségen, vagy megkapták az oltást, azoknak a mozgását szerintem lehetne oldani. Vannak is ilyen kormányzati törekvések. Szerintem ennek a körnek már lehet lehetőséget teremteni arra, hogy többet mozogjon és többet legyen a közösségi térben.

Mondjuk elmehetne étterembe?

Például igen. Az is egy kérdés persze, hogy az étteremnek megéri-e kinyitni ekkora vásárlóerőre, arról nem beszélve, hogy a zárt terekben a távolságtartás egyáltalán nem egyszerű.

Milyen javaslataik vannak a kormány felé az újraindításban?

Folyamatosan szállítjuk az információkat, és ezek döntően vissza is köszönnek a kormányzati döntésekben. Nagyon erőteljes a párbeszéd a kormány és a gazdaság között, és a kormányon látszik a törekvés, hogy ezeket a javaslatokat, amiket megfogalmazunk, megpróbálja ténylegesen beépíteni a működésébe.

Van olyan most még függőben lévő javaslatuk, amely fontos lenne?

16 munkacsoportunk van, és ezekben a munkacsoportokban alapvetően működő cégek vannak, amelyek elmondják, hogy nekik mi a gondjuk. Mi folyamatosan teszünk le javaslatokat. Tegnapelőtt is vagy tegnap is tettünk le javaslatot, és biztos vagyok benne, hogy a jövő héten is bőven lesz muníciónk.

A kamara javaslata volt az iparűzési adó csökkentése, a fővárosi és több önkormányzati vezető viszont azt mondja, ezen bevétel csökkenésével közszolgáltatások kerülnek veszélybe. Hogy látja, hol van az a határ, hol van az a szint, ami a vállalkozások működését még segíti, de az önkormányzatok működését nem veszélyezteti?

Ha pontosan emlékszünk a történetre, az első reakció az volt a főpolgármester részéről, hogy a 2 százalékos iparűzési adót föl akarta emelni 2,5-re. Ezt sikerült kilőnünk. Aztán a következő próbálkozás az egyéb helyi adók emelése volt. Ezt is sikerült megállítani egy nap alatt. Én a miniszterelnökkel csütörtökön beszéltem, szombaton megjelent a Magyar Közlönyben már a tiltása annak, hogy ezeket az adókat emelni lehessen. Csak a harmadik lépés volt az iparűzési adó lefelezése, és ez csak a vállalkozások kérésére történik. Február 25-ig be kell jelenteniük az adóhatóságnál, hogy élni kívánnak-e ezzel az adókedvezménnyel. Ha ezt a három tételt összerakom, akkor valószínűleg nem járok messze az 500 milliárdnyi összegtől, ami a gazdaságban maradt.

Tud olyanról, aki nem él a kedvezménnyel, de járna neki? Karácsony Gergely főpolgármester azt kérte, hogy aki teheti, nem veszélyezteti az cégét, az fizesse be.

Nekünk egyértelműen azok a visszajelzések, hogy a cégek élni fognak ezzel. Én nem gondolom, hogy a közszolgáltatás összeomlana. Azért a városok menedzselése sokféle eszközzel történhet. Vannak ingatlanaik, van különböző vagyonelemük, vehetnek föl, ugyan korlátozott módon, hitelt. Készpénztartaléka is van elég sok városnak. A legegyszerűbb reakció ilyenkor mindig az adónak az emelése, de én meg vagyok arról győződve, hogy ilyenkor lehet csökkenteni is a költségeket. A cégek nagyon gyorsan reagáltak, a legeslegelső lépés az volt, hogy megpróbált racionalizálni, megpróbált olcsóbban működni. Biztos vagyok benne, hogy ezt egy önkormányzat is megteheti. Persze pálya széléről bekiabálni mindig könnyebb, de én mélyen hiszek abban, hogy a magyar önkormányzati rendszerben még bőséggel van tartalék.

Vitát váltott ki a kamarai tagdíjjal kapcsolatos nyilatkozata, ha az elengedésre nem, az idei befizetési kötelezettség átütemezésére lesz majd lehetőség?

Jogszabály-módosítást kellene kérnünk, amit igazából nem szeretnénk, mert azt gondoljuk, hogy még egy-két hónap, és vége van ennek a válságnak. Nyilván türelemmel leszünk, de ötezer forint egy esztendőben azért egy fél lángosnak az ára havonta. Ha valaki felelősséggel vállalkozik és nemcsak potyautasként akar ott lenni a rendszerben, akkor azért azt érdemes végiggondolni, hogy havi 420 forint azért egy céget nem tehet tönkre.

2020-ban hány cég tolta ki a március végi határidő utánra a fizetési kötelezettségét élve az akkori lehetőséggel?

Ez területi kamaránként változott. Leginkább Budapesten volt csúszás a fizetésekben. Vidéken sokkal fegyelmezettebbnek látom a vállalkozókat, vagy lehet, hogy ott közelebb vagyunk hozzájuk és jobban megértenek bennünket, Összességében közel 800 ezer vállalkozás van, amelyet érint ez a fizetési kötelezettség. Budapesten egynegyede lehetett a cégeknek, amely nem fizetett, de vidéken van olyan megye, ahol minden egyes cég befizette.

A kamara a válság időszakában milyen plusz szolgáltatást nyújt a tagjainak?

Például miénk a Széchenyi-kártya ötven százaléka. Tavaly 600 milliárd forintot helyeztünk ki a gazdaságba. A teljes növekedési hitelprogramnak ez a 40 százaléka, ami rajtunk keresztül ment ki. Én nagyon fontosnak tartom a képzést, körülbelül ötvenezer diák felügyeletét végezzük a szakképzés keretein belül. Nagyon erős a közgazdasági csapatunk, és nagyon sok javaslatot teszünk le a kormánynak.

Nyitókép: MTI/Mohai Balázs
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018