INFORÁDIÓ 
2020. július 6. hétfő
Csaba

oktatás

koronavírus

maruzsa zoltán

köznevelés

digitális oktatás

A kormany.hu által közreadott képen Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján Budapesten 2020. április 9-én. Idén csak az írásbeli érettségi vizsgákat tartanák meg az oktatási akciócsoport javaslata szerint - mondta az államtitkár.

Maruzsa Zoltán: szeptemberben a tantermekben kezdődik az új tanév

Infostart / InfoRádió

Magyarországon a járványhelyzetben egyetlen napra sem állt le az oktatás – mondta Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt arról is, hogy a digitális munkarendből sok megoldást már szeptembertől átemelhetnek a hagyományos oktatásba, és közben arra is felkészülnek, ha ismét munkarendet kell váltani. Az interjú szerkesztett, rövidített változata.

Különleges volt a most véget érő 2019-2020-as tanév második szakasza, hiszen március közepétől a koronavírus-járvány okán tantermen kívüli digitális munkarendben zajlott az oktatás a magyarországi iskolában. Sokakat is foglalkoztat a kérdés, hogyan folytatódik majd szeptembertől az iskola?

Nagyon nehéz időszak van a hátunk mögött, de abban bízom, és mindenhol ezt erősítem a kollégákban is, hogy szeptember elsején hagyományos tanévet tudunk majd kezdeni. De szeretnénk az új digitális munkarend a tapasztalataiból több dolgot is átvenni. Ami kulcskérdés a következő tanév egészére nézve, hogy előállhat-e a járványügyi helyzet olyan újabb súlyosbodása, amikor munkarendet kell váltsunk. Itt a magyar kormány azt a sokszor elmondott logikát követi, hogy bízik ugyan a legjobban, de készül a legrosszabbra. Mi arra készülünk, hogy valamikor a következő tanév folyamán – reméljük, hogy minél később – ismételten munkarendet kell majd váltsunk. Azt szeretnénk, ha ez bekövetkezik, akkor felkészültebben tudjuk ezt megtenni.

Június 2-tól oktatási céllal már látogathatók voltak az iskolaépületek. Erről az időszakról voltak-e már visszajelzések?

Még viszonylag kevés tapasztalatunk van, de az óvodákban nagyjából a gyermeklétszám fele jelent meg ezekben a napokban. Az iskolák esetén háromszázalékos a bent lévő tanulói létszám aránya a teljes, 1,2 milliós létszámhoz viszonyítva. Ha a középiskolások nélkül nézzük, akkor úgy 5 százalék körüli az arány, de ez naponta kicsit eltér.

Semmiképpen sem lehet azt mondani, hogy tömeges jelenlét lett volna az iskolákban az elmúlt napokban.

Nincs tömeges jelenlét, de ez nem is volt cél. Kifejezetten abból a célból történt meg a nyitás, hogy legyen mód az utolsó két hétben felzárkóztatásra, felkészítésre, számonkérésre. A széles tömegek számára maradt továbbra is a digitális oktatás. Erre a rövid időszakra nem láttuk már értelmét, hogy teljes egészében a normál rendre álljunk vissza. Emellett a gyerekfelügyelet megszervezése volt kulcsfontosságú ügy. Március 16-tól folyamatosan biztosítottunk gyermekfelügyeletet, de március második felében, április elején a több mint 1,2 millió tanulóból napi szinten 300-500 gyermek kért iskolai felügyeletet. Amikor a szám elkezdett emelkedni, akkor már minden iskolaépületet bevontunk ebbe az ügyeleti rendszerbe. A most az iskolákban tartózkodó 30-35 ezer tanulónak nagyjából a fele az, aki gyermekfelügyeleten, a másik fele pedig az úgynevezett felzárkóztató programokban vesz részt.

Minden intézményben meg kell szervezni a saját tanulók számára az ügyeleti rendszert?

Ezt a gyermekfelügyeleti rendet alkalmazzuk június 2. óta mindenhol, és vállaltuk, hogy még a következő két hétben, június 26-ig, minden iskola biztosít gyermekfelügyeletet. Ennek két célja van: egyrészt ahol a szülőknek elfogyott a szabadságuk, és dolgozniuk kell, ott ezt a fajta szolgáltatást tudják biztosítani. Másrészt pedig ez is egy lehetőség a következő tanévre való felkészítésre, egyes hiányosságok pótlására. Tisztában vagyunk vele, hogy az intézmények döntő többségében csak játékos, táborozás jellegű foglalkozásokat csinálnak, de ezeknek a jelentőségét se becsüljük le, ezeken is lehet olyan fejlesztő tevékenységet végezni, ami az elmúlt hónapokban bizony nem volt lehetséges. Azokkal a tanulókkal, akiknek a felkészülése az elmúlt két-három hónapban nehezebb volt, szeptember elsejét követően tudnak majd az intézmények külön foglalkozni. A differenciálás nem új a magyar pedagógiai rendszerben, ahol erre szükség van, ott erre nyílik mód.

A pedagógusok nyári szabadságolási rendjét ez a gyermekfelügyeleti rendszer érinti? Kell netán extra nyári munkavégzésre készülniük a pedagógusoknak?

Jellemzően nem. A két és fél hónapos nyári szünetből kilenc munkanap az, ami június 26-ig még az intézményekben gyermekfelügyelet miatt biztosítandó. Természetesen nem egyazon kolléga dolgozik, hanem valamiféle rotáció szerint történik ilyenkor az érintettek bevonása. Ugyanez történik egyébként az intézményekben szervezett táborok esetén is.

Térjünk még vissza a digitális munkarendre, amely egyúttal radikális pedagógiai, módszertani váltást is hozott a hazai oktatásban. Mi a mérleg?

Kezeljük helyén a dolgokat. Nagyon fontos, hogy sikeresen tudtunk tanévet zárni. Van egy sikeres érettségink, meg tudtuk szervezni, le tudtuk bonyolítani, ebből következőleg nem lesz érdemi fennakadás a felsőoktatási felvételinél sem. Bár számos nehézséget okozott ez pedagógusnak, diáknak és szülőnek egyaránt, de végső soron van egy, a túlnyomó többség által sikeresnek gondolt oktatás. Ezt azért nem minden európai ország tudja elmondani magáról.

Magyarországon az oktatás egyetlen napra sem állt le a járványhelyzetben.

Mi nem bezártuk az iskolákat, az iskolaépületeket vontuk ki a használatból, és egy új munkarendre álltunk át. Ez szerintem önmagában egy jelentős vívmány. Köszönet az elvégzett munkáért az intézményvezetőknek, a pedagógusoknak, azoknak a szülőknek, akik a gyermekeikkel rengeteget foglalkoztak odahaza, és támogatták őket a tanulásban, valamint a tanulóknak, hogy beleálltak az új munkarendbe. Azt tapasztaltam, hogy sokan, nagy aktivitással dolgoztak, fogadták az anyagokat, úgyhogy mindenki elvégezte a dolgát. Fontos kérdés, hogy mi az, amit ebből a következő tanévben akkor is használni tudunk, ha nincs járványügyi helyzet, és az iskolai tantermekben kezdjük a tanévet.

Átemelhető, továbbvihető sok elem már a szeptemberben kezdődő tanévre is?

Így van. Az egyik ilyen, hogy gond szokott lenni, amikor áthelyezett szombati munkanapokon a gyerekek egy része megy iskolába, más részük nem. Például ezekre a napokra kiváló lehetőséget jelent, ha digitális munkarend kerül elrendelésre gyerekfelügyelet biztosítása mellett. Forradalmi változás pozitív értelemben az, hogy a különböző osztályokban létrejöttek közösségi platformok, ezek fejlesztését is folytatjuk. Nagyon hasznos lehet, ha minden osztálynak meglesz ez a platformja, részben azért is, hogy előkészüljünk a következő hónapok esetleges kihívására, részben pedig azért, hogy az előnyeit, a technikai hátterét használni lehessen a korábbi, hagyományos munkarendben is. Az érettségi kapcsán számos olyan jelzés jött felénk, hogy mivel rengeteg digitális tananyag van az érettségire felkészítés jegyében, nagyon hasznos lenne a középiskolák számára, ha a tananyagnak az átadásával egyébként már végeztek, akkor az érettségit megelőző két hétben elrendelhessenek digitális munkarendet intézményi jogkörben. Sokan jelezték, hogy ebben a rendben nagyon hatékonyan tudtak az érettségire készülni. De hogy egy triviális példát mondjak, 9 órakor kezdtük az első héten a tömeges vizsgákat, sok intézmény részéről jött olyan jelzés, hogy kezdhetnénk 9 órakor a jövőben is. Ezt például minden további nélkül be fogjuk vezetni, be fogjuk fogadni közlekedési szempontból.

Bizonyos mértékig azért tantárgyfüggőek a digitális lehetőségek?

Évfolyamonként is nagyon eltérőek, más kihívás ez az alsó tagozatban, és más az érettségire készülők számára, de ugyanígy egyes tantárgyak esetén is. A készségtárgyak esetén talán nehezebb, bár több énektanárral beszéltem, akik például arról számoltak be, hogy azok a tanulók, akik egyébként az osztály közössége előtt szégyenlősen mertek énekelni, így, hogy csak felvették, elküldték, lelkesen, szépen dolgoztak, nagyon pozitív volt többeknek a tapasztalata. A rajz esetében is az otthoni elkészítés, digitális beküldés, bemutatás teljesen hatékony módon tudott történni. Mindenhol születtek nagyon kreatív megoldások. Célunk, hogy készítsünk a nyári szünet alatt olyan tantárgyi csomagokat, amelyek összeszedik a jó gyakorlatokat, és ha majd megint úgy alakul, akkor jóval több segítséget, illetve informatikai hátteret tudjunk adni az új munkarendre való átálláshoz.

Mi volt a tapasztalat, az értékelés, a számonkérés ugyanúgy végigvihető volt, maga a tanulási folyamat is jól nyomon követhető volt?

Több esetben hangzott el olyan, hogy a március közepétől megszerzett jegyeket például nem kellene figyelembe venni, és mindenkit osztályozzunk le a március közepéig végzett teljesítménye alapján. Mi sokakkal beszéltünk, és ezt azért tartottuk rossz ötletnek, mert ha az értékelésből kivesszük ezt az időszakot, akkor az ebben az időszakban végzett munkát nullázzuk le, és nem motiválunk sem pedagógust, sem tanulót, hogy ebben a három hónapban dolgozzon, tanuljon, tevékenykedjen. Következetesek voltunk, szeptember 1-jétől június 15-ig egy komplex tanév értékelését kellett a hatályos szabályok szerint elvégezni, és nem változtattunk az értékelés módszerén – egyetlen kivétellel –, mert azt láttuk a különböző platformokon, hogy nagyon komoly aktivitás zajlik. Amin változtattunk viszont, hogy mivel általános iskola második évfolyamán félévkor még szöveges értékelés van, ezért megengedő szabály született, hogy amennyiben az iskola az értékelést jobbnak tartotta szöveges formában, akkor intézményi hatáskörben dönthetett úgy, hogy nem numerikus, hanem szöveges értékelést készítenek. A többi esetben nem találkoztunk azzal a problémával, hogy ne lehetett volna lezárni a tanévet. Mióta beütött ez a járványügyi helyzet, láttunk olyan nyugat-európai példákat, ahol felborították az osztályok rendjét, és délelőtt-délutáni kiscsoportos oktatásra álltak át, én ezt kifejezetten szerettem volna elkerülni, hogy ne borítsuk fel az osztályokat, az együtt tanuló közösségeket, mégpedig azért nem, hiszen a tanáruk, aki szeptembertől tanította őket, tudta, hogy milyen teljesítmény várható az egyes tanulótól, hogy ki hol tart, hogy az egész csoport mit végzett el március 16-ig, és hová el kell eljutnia. Egészen érdekes nemzetközi tapasztalatok gyűltek össze. Angliában például május 18-ával kinyitottak, a gyerekek 11 százaléka jár az iskolába. Franciaországban most ment fel talán 50 százalékra, de amikor kinyitottak, szintén május végén, akkor 22 százalék ment iskolába. Ezek a tapasztalatok is abba az irányba tereltek minket, hogy nem biztos, hogy hatékonyabb az, ha kinyitják az oktatást, de nem teszik kötelezővé a bejárást, mint ha folytatjuk a viszonylag eredményes digitális munkarendet. Az angol rendszerben például, ahol 11 százaléka van bent a gyerekeknek az iskolában, az azt is jelenti, hogy a kollégák munkaidejét elégetik ennek a 11 százaléknak a tanítására. Akkor ki foglalkozik és milyen módon a fennmaradó 89 százalékkal? Megizmosodtunk nemzetközi tapasztalatok elemzésében is, és fogjuk a következő hetekben-hónapokban ezt még tovább vizsgálni.

A digitális feltételrendszer minden tekintetben adott volt?

Azt nem állíthatjuk, hogy mindenhol minden eszköz rendelkezésre állt, mert ez nem lenne igaz. Egy mentségünk van, a járvány nem szólt előre két-három évvel, hogy, mondjuk, ne csak százezer informatikai eszközt vegyünk, mint ahogy például 2018-ban tettük. Nyilván csak azt tudtuk használni a járvány viszonylag gyors betörése miatt, ami rendelkezésre állt. Vegyük ezeket sorra: Magyarországon az internetellátottság az európai átlagot is meghaladóan jó. Okostelefonja lényegében szinte mindenkinek van a tanulói körben. Most nyilván nem feltétlenül az elsősökről beszélünk. Vannak olyan szülők, magamat is ide számolom, akik nem feltétlenül tartják helyesnek, hogy már alsó tagozat elsőben okostelefonja legyen a gyereknek. De a családon belül biztos van ilyen eszköz. Sőt. Az Oktatási Hivatal kompetenciafelmérése szerint a hatodikos tanulók 88 százaléka azt jelezte, hogy több mint három okostelefon van a családban. Emellett 90 százalék fölötti volt a visszajelzés a 2019-es mérésben, hogy van a családban számítógép. Ha több gyerek van, akkor egy számítógép persze nem elég, de ahogy jött a járvány, hihetetlen eszközfelvásárlás kezdődött. Emellett mi ösztönöztük az iskolákat, hogy ahol csak lehetséges, abból a 340 ezer számítógépből, ami az iskolákban van, adjanak ki az érintett családokhoz. Egyes nagyobb fenntartókat is megkerestünk a nem állami szférában, a szakképzési centrumok nagy projekteiben jóval több informatikai eszköz állt rendelkezésre. Vagy ott volt a gyermekvédelmi intézményrendszer, például a nevelőszülői hálózat, ahova több ezer számítógépet juttattunk el. Révész Máriusz Önkéntesség Akciócsoportjával dolgoztunk, és vontunk be részben piaci, részben állami cégek felajánlásából különböző eszközöket, számítógépeket. Azért is kényszerültünk erre, mert olyan gyorsan zajlottak a folyamatok, hogy eszközvásárlásra közbeszerzésben ebben a néhány hetes intervallumban nem nyílt mód. Emeljünk ki még egy kört: a kormány mintegy 385 millió forintnyi többletforrást biztosított a tanodáknak ahhoz, hogy eszközöket tudjanak vásárolni. Ezek az eszközök általában hátrányos helyzetű településeken szükségesek igazán. A tanoda pont azt a célt szolgálja, hogy az iskolán kívüli tanulás helyszíne legyen. Nagyon széles spektrumú eszközhasználati összefogás valósult meg, de a jövőre nézve feladatunk, hogy további eszközökkel szereljük fel a magyar köznevelést. De nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem állíthatjuk azt, hogy rosszul szerepeltünk volna, az eszközhasználat terén sem. Persze mindig van jobb laptop, mindig van nagyobb képernyős monitor és mindig lehet még gyorsabb internetet biztosítani.

Az interjú szerkesztett, második részét kedden közöljük.

A teljes interjút meghallgathatja itt:

Maruzsa Zoltán az Arénában
 
Nyitókép: MTI/kormany.hu
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018