Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Ládiné Szabó Tünde pedagógus távoktatásban tanít a 4. E osztály tanulóinak az egri Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézetében 2020. március 23-án. A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében országszerte a tanulók nem járnak iskolába, otthon tanulnak digitális tanrend szerint.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

PDSZ: saját zsebből távoktattak a tanárok

Átlagosan 51 ezer forintot költöttek körülményeik innovációjára. Egy tanárszakszervezet most azt várná, hogy a kormány valahogy kompenzáljon, és vonja le a tanulságokat.

A tanárok csaknem felének kellett saját zsebből beruháznia ahhoz, hogy a digitális munkarendben is folyhasson az oktatás. A pedagógusok átlagosan mintegy 51 ezer forint értékben vásároltak számítástechnikai eszközöket vagy fizettek elő gyorsabb internetkapcsolatra – derül ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos felméréséből.

"43 százaléknyi azon kollégák száma, akik belenyúltak a zsebükbe, 51 ezer forint volt körülbelül az az átlagos összeg, amely minimálisan kellett az átálláshoz az ő részükről" - ecsetelte felmérésük eredményét az InfoRádióban az érdekképviselet vezetője, Szűcs Tamás.

Volt olyan tanár, akinek laptopot kellett vásárolnia, voltak, akiknek "csak" webkamerát, illetve internetszolgáltatást kellett bővíteni.

"Ismerek olyan, matematikát tanító kollégákat, akik kifejezetten olyan táblát vettek, amelyen ha dolgozott, a diák úgy látta, mintha az ő monitorán zajlana a példa levezetése.

Egy ilyen tábla is 30 ezer forint körüli összeg. Sokféle módszer volt most..." - folytatta Szűcs Tamás.

Szűcs Tamás egyelőre nem tud arról, hogy bárki kompenzálná a kiadásokat a tanároknak, de ez ügyben a PDSZ kérdéssel fordul a kormány felé.

A felmérésben arra is rákérdeztek, hogyan alakult a karanténidőszak alatt a tanárok szabadideje.

"A kollégák 80 százaléka mondta azt, hogy több időt fordított az oktatásra, mint korábban, de már eleve 50 óra fölött volt a heti terhelés. Elképzelhetjük, hogy ha valaki erre rádolgozik otthon 10-20 órát, akkor mi lesz a családjával" - érzékeltette a helyzetet az érdekképviselet vezetője.

Szűcs Tamás szerint a felmérés általános tanulsága, hogy :

"roppant felkészületlen az oktatásirányítás,

alig volt olyan válaszadó, aki azt írta volna, hogy a fenntartótól vagy az oktatásirányítástól segítséget kapott. Az egész digitális oktatási stratégia nem létezik tulajdonképpen".

A másik tanulság a szakszervezeti vezető szerint az, hogy tartalmak közlésére használták az eszközöket a tanárok, nem annyira a módszertani megújulásra, így is nagy teljesítmény volt, hogy alapszinten meg tudtak felelni a kihívásnak a pedagógusok.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×