A külföldi dömpingáras termékekkel szemben nagyon nehezen tudja felvenni a küzdelmet a hazai tejágazat – mondta az InfoRádióban a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója. Mint fogalmazott, a „kellemetlen piaci helyzet” az előző év végén alakult ki Európában, amit elsősorban a nyers tej túltermelése okozott. Ennek pedig nagyon jelentős áresés lett a következménye.

A magyar tejpiacról köztudott, hogy mind alapanyag, mind késztermék tekintetében rendkívül kiszolgáltatott az európai piacnak. Naponta nagyjából 40-45 kamionnyi nyers tej hagyja el az országot, amely mennyiség egymillió kilogramm terméknek felel meg. Ez a mennyiség pedig többnyire a feleslegek piacán vagy az azonnali piacon keresi a helyét, ott viszont Harcz Zoltán megfogalmazása szerint „szembejön az európai felesleg”. Itthonról csak „rendkívül nyomott” áron tudják értékesíteni ezt a tejfelesleget.

Hozzátette: Európa továbbra is óriási lendülettel termel, ami a hazai tejágazatot érzékenyen érinti, mint ahogy az is, hogy a késztermékek piacán is óriási kitettséggel találkoznak a magyarok.

Itthon főleg a vaj és joghurt esetében igaz az a megállapítás, hogy a polci kínálat 60-70 százaléka import.

Korábban még azt hangoztatták a szektorban, hogy minden második kilogramm sajt import, de ez az arány is romlott az utóbbi időben. Ezek a késztermékek szintén európai feleslegként és olcsón kerülnek Magyarországra. A szakmában erre mondják azt, hogy dömpingáras termékek lepik el a hazai boltokat.

Harcz Zoltán szerint elméletileg a hazai ágazat el tudná látni a teljes lakosságot tejtermékekből. Ha azt feltételezzük, hogy minden kilogramm nyers tej itthon marad, és Magyarországon dolgozzák fel termékekké, akkor az ellátás lefedése közelítene a 100 százalékhoz. Ez azonban csak elméleti síkon mondható el, az igazság ezzel szemben az, hogy mind nyers tejben, mind késztermékben exportálunk is, és ezért értelemszerűen importálnunk is kell.

Nyers tejre levetítve a hazai ágazat képes lenne kiszolgálni a teljes lakosság igényét, ehhez azonban feldolgozói kapacitásfejlesztésre lenne szükség.

A magyar társadalom is rendkívül árérzékeny, ezért a hazai tejágazat nincs könnyű helyzetben a dömpingáras importtermékekkel való versenyben. A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint normál piaci viszonyok között hatékony eszköz lehet a közösségi médiamarketing a magyar termelésű tejtermékek népszerűsítésére. Mint mondta, el kell magyarázni az embereknek, miért fontos az, hogy a tejet Magyarországon termelik, dolgozzák fel és helyezik a boltok polcaira. Azt gondolja, főleg az alaptermékeknél (tej, túró, trappista sajt, tejföl) lenne nagyon fontos, hogy minél több Magyarországon előállított termék kerüljön az üzletekbe.

Harcz Zoltán kiemelte: a tejipar rendkívül innovatív ágazat, amit mi is érzékelünk a mindennapokban, hiszen ha bemegyünk egy szupermarketbe, több száz tejtermék kínálja magát. A Tej Terméktanács nem is azt szorgalmazza, hogy zárják el az európai piacot, hanem

azt tartaná ideálisnak, ha legalább az alapvető tejtermékek esetében minél több magyar áru kerülne az üzletekbe.

Természetesen a magyar piac nem tud versenyre kelni például a francia sajtokkal, ezért a választékbővítést nem is lehet elvetni, ugyanakkor az itthon előállított termékek előtérbe helyezése is fontos lenne.

A közétkeztetés óriási felvevőpiac lenne

Az ügyvezető igazgató szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben nagyon nehéz olyan jó és hatékony, rövid távú megoldásokat találni, amelyekkel támogatni lehet a tejágazatban dolgozókat. Elsősorban arra kellene törekedni, hogy minél több magyar termék jusson el a közétkeztetésbe, mert Harcz Zoltán szerint egy óriási felvevőpiacról van szó. Felhívta a figyelmet arra, hogy

jelenleg főleg nagykereskedők látják el ezt a piacot, akik általában – néhány kivételtől eltekintve – olcsó, külföldi termékeket szereznek be.

Ez a lépés a takarékossági szempontokat figyelembe véve érthető, a Tej Terméktanács azonban előrelépést szeretne ezen a területen, és azt tartaná ideálisnak, ha több magyar tejtermék jutna be a közétkeztetésbe.

Harcz Zoltán érvelése szerint a részben adófizetők pénzéből fenntartott közétkeztetés segítené a feleslegek levezetését, amely jelenleg leginkább a feldolgozóknál jelentkezik, akik egyszerűen nem tudják már hova tenni a felesleget. Úgy véli, az új kormányzatnak „életet kellene lehelnie” az iskolatej programba is, mert „nem csillog már úgy ez a program, mint régen”.

Az említett európai tejfelesleg keresi az útját a különböző piacokon, és Harcz Zoltán szerint a balkáni, nem uniós tagországok részéről azért jól láthatóan van némi akadályoztatás a kereskedelmet illetően, főleg adminisztratív akadályokat állítanak. A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint itt is keményebb fellépésre lenne szükség, de összességében azt gondolja, amíg Németország, Lengyelország és Európa északnyugati tejtermelői nem lassítanak, addig ez a válság nem fog megszűnni.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.